Igyunk viking módra! Ősi rituálék, északi nedűk és mézsörmánia az északi kalandoroktól

A félelmetes tengerjárásról és vad fosztogatásokról elhíresült tengeri fenegyerekek gazdag ivási hagyományokkal büszkélkedtek. Olyan mennyei nektárok kerültek a csodás ivókürtökbe, mint az édesen áramló mézsör, az ale, vagy a gyógynövényes fúziók, amelyek 21. századi utódaiként tekinthetünk az északi ginekre.

Adja magát a kérdés: vajon mit innának a vikingek, ha ma is köztünk élnének?

Manapság is vannak hasonló zamatú italok. Összegyűjtöttünk pár mézes finomságot és északi stílusban megalkotott italt, amelyek megidézi a vikingek szellemiségét.

A viking ivókürt összekovácsolta a közösséget

A 8. század végétől a 11. század elejéig tündöklő vikingek nemcsak harcosok voltak. A kalandozásaik mellett földműveléssel és kereskedelemmel is foglalkoztak, azonban híresek voltak kalandvágyukról és nagy felfedezéseikről. Ha igazak a legendák, a vikingek már Kolombusz előtt eljutottak Amerikába– bár akkor még nyilván nem így nevezték az Új Világot.

A vikingek a harci szekerce mellett az italokkal is napi kapcsolatban álltak, ami nem is annyira meglepő a veszedelmes harcokkal teli középkori világban. Rengeteg időt töltöttek a tengeren a hullámok között hánykolódva, így nem csoda, hogy gyakran a pohár fenekére néztek. A régészek is felfigyeltek a vikingek ezen szokására, mert az ásatások során rengeteg ivóedény és ősi sörfőzet került napvilágra. Ráadásul a vikingek híres Edda-költeménye és számos régi saga említi az iváskultúra mélyen gyökerező jelentőségét a nagy északi harcosok asztalánál.

Az adrenalinban gazdag kalandok szüneteiben a vikingek előszeretettel szerveztek hatalmas lakomákat és szertartásokat, ahol szabad folyást engedtek a korszak legmenőbb italainak. Egy mennyei mézsör összekovácsolta a közösséget. Erre ráerősítve a vikingek összejöveteleiken a vendégszeretet jeleként kézről kézre adták egymásnak az ivókürtöt. Mert hitük szerint a grandiózus italok kortyolgatásával rituális istentiszteltet folytattak (micsoda érdekes filozófia). Az ivókürt közösségi továbbadása a csoporton belüli egységet és bizalmat jelezte.ű

Az ivókürt a viking kor egyik legikonikusabb szimbóluma. Általában szarvasmarha- vagy kecskeszarvból készült, és készítésük során fémmel, faragványokkal díszítették, hogy jól mutasson az előkelő lakomákon. Az ivókürt elkészítése nagy műgonddal történő, aprólékos folyamat volt. Hiszen formázni, simítani kellett az érdes felületek eltávolításához, és a fémekkel, faragványokkal díszítés sem bizonyult könnyű feladatnak.

Mi ittak a vikingek? Főleg mézsört!

Roppant leleményesnek bizonyultak a korszak prémium kortyainak előállításában. A középkorban még nem volt iDrinks, így nekik kellett megoldaniuk a minőségi italok készítésének tudományát, és idővel elsajátították ennek minden csínját-bínját! Valóságos művészi tökélyre fejlesztették a tej, a gyümölcslé, az alkoholos italok megalkotását. Különösen jól voltak kedvenc italuk, a mézsör palackba varázslásában, és alapvetően a sör mágusaivá avanzsáltak a maguk korában.

Találékonyságuk csúcsa mindenképp az istenek nektárjaként definiált mézsör lett. Egy erjesztett ital a méz, a víz, az északi gyümölcsök és a fűszerek páratlan együttállásából. A mézsör annyira birizgálta a fantáziájukat, hogy a skandináv mitológiában előszeretettel emlegetik. A leggyakrabban a hősök és az istenek italaként kerül terítékre, amelyet költői és látnoki erők szőnek át. Mert akkoriban úgy vélték, a mézsör megnyitja a képzelet kapuját.

Mitől vált kultikussá a mézsör tisztelete?

Az istenek nektárjának tekintették a mindenre elszánt szakállas harcosok. Annyira isteni italnak tekintették, hogy csaták előtt is fogyasztották, és közben is meghúzták az ivókürtöt, ha lehetőségük nyílt rá!

A mézsör receptje egyik nemzedékről nemzedékre szállt, a receptek pár apróság tekintetében folyamatosan változtak. A mézsör sokkal több volt egy italnál: az egység és a hagyományok folytonosságát jelképezte a vikingek szemléletében.

A minőség és az íz többnyire a felhasznált méz típusától és az összetevőkön múlott: leginkább a gabonán, a gyümölcsökön és a gyógynövényeken, mert ezek nagyban befolyásolták a mézsör aromaszerkezetének alakulását. Így esett, hogy a mézsör zamata meglehetősen széles spektrumon mozgott: a régi krónikák szerint volt abban az időben édes, zamatos, száraz és fűszeres mézsör is, bőven lehetett válogatni.

Egy régi viking história leírja, hogy a Költészetnek is megvolt a maga mézsöre. Ebből kiderült: egy bölcs lény véréből főzött mézsör a költészet és a bölcsesség ajándékával ruházott fel mindenkit, aki ivott belőle. Ebben az is megjelenik, hogy a sör mellett a vikingek a mézet szintén nagyon tisztelték, a kettő aromás összefonódását meg egyenesen istenítették a hangulatos lakomákon!

A sört gyakran árpából vagy más gabonafajtából főzték. A mostoha körülmények, a sok harc közepette a sörök ekkoriban alapvető élelmiszert jelentettek a vikingeknek, bővelkedtek kalóriában és tápanyagokban.

Mint a vikingeknél oly sok minden, a sörfőzés is közösségi tevékenységgé nőtte ki magát, és meglepő módon gyakran nők végezték– akik megkapták a „sörnő” becses elnevezést is a régi kultúrában.

Egy arcpirítóan egyszerű sörfőzési eljárást alkalmaztak, ez magában foglalta a gabonaszemek vízzel való erjesztését is. A sörhöz fűszernövényeket adtak, például gyakran megesett, hogy mocsári mirtusszal kölcsönöztek különleges ízesítést ennek az északi nedűnek.

Miben tértek el az akkori viking sörök a mai söröktől? Leginkább a komló hiányában, azt még egyáltalán nem használtak. Ez egy nagy differencia, mert a komló a modern sörökben édesebb és kevésbé keserű ízt eredményez. Vagyis az akkori sörök olyan stílusban áramlottak a hordóban és az ivókürtben, mint amilyen a vikingek lelki alkata volt: vas, nyer és kissé karcos, mindennemű édelgés nélkül.

Szezonális italok folyékony királya: a viking gyümölcsborok

Megesett, hogy helyi eredetű gyümölcsökből készítettek italokat. Többek között imádták az almás, cseresznyés, bogyós kiindulópontú borokat. Bátorságot öntöttek beléjük a nagy csaták előtt, és utána máris jobban forgatták a harci szekercét.

A források szerint az igazán jól sikerült borokat leginkább a különleges alkalmakra tartogatták, főleg a szüreti fesztiválokra és a szezonális ünnepségekre. Nem volt gyermekjáték egy igazán parádés gyümölcsbor elkészítése, ráaádásul akkoriban meglehetősen munkaigényesnek tekintették a megalkotásukat. Ezért lett valóságos státusszimbólum egy ragyogó vörösbor bemutatása a hatalmas lakomákon, amikor eljött az ivási rituálé várva várt pillanata, és csordultig töltötték az ivókürtöket az arra érdemeseknek.

A vikingek zsákmánya között italok is voltak

Amerre én járok, vannak jó piák– énekelhette volna egy dallamokra fogékony viking a maga idejében. Hiszen végighajózták és fosztogatták a világot, rendre lecsaptak a környék kellemesen italaira. A kereskedelem által aztán idővel élénk és gyümölcsöző kapcsolatba kerültek más kultúrákkal, és ez az alkoholos italok cseréjét eredményezte. A bor ilyen szempontból elég drága portékának bizonyult a piacon, mert nagyrabecsült importként ritka volt, így gyakran az egekbe emelkedett az ára.

Minden valószínűség szerint leginkább az elit fogyasztotta a külföldi kereskedelemből érkező borsos árú borokat. A viking nép egyszerű gyermekei általában akkor tettek szert kellemes külföldi borokra, ha kalandozásaik során kifosztották valamelyik faluban a helyi kocsmát. Ebben élén jártak a vikingek, és elsőre döbbenetes helyekről is raboltak borokat, például az iszlám világból, vagy a brit szigetekről is, ezekkel színesítették már alapjáraton sem szürke ivási kultúrájukat.

A vikingek különösen kedvelték a francia vinót és a Rajna-vidékről származó borokat. Ezek a borok a gazdagság és a jólét szimbólumaként megjelenő luxuscikkek voltak.

Ivódalok és kultikus koccintások

A viking lakomák gyakran napokig tartó társadalmi események voltak, ahol a nagy falatozás mellett megállíthatatlanul folyt a bor. Közben történeteket meséltek, játszottak és vallási szertartásokat tartottak. Az alkohol kortyolgatása közben jobban összebarátkoztak a nagyszakállú bajtársak, és erősebbé vált a viking közösségek egységélménye, összetartozása.

A mézsör kortyolgatását az istenek iránti áldozatnak tekintették. Szóval az italáldozatra lehetett fogni, ha valaki a kelleténél jobban felöntött a garatra…Bőséges alkoholfogyasztás volt a tél közepén megrendezett jule-ünnepeken: ezen a természet körforgását, az istenek és a közösség kitartását ünnepelték.

Gyakori jelenség volt, hogy a törzsfőnök vagy a klán vezetője pohárköszöntőre emelte korsóját vagy ivókürtjét, a többiek pedig hangos „skol”-lal válaszoltak, mielőtt ivott volna a borból vagy a mézsörből. Miután megízlelte a nedűt, a klánvezető felkínálta a kürtjét a többieknek. Körbeadták az általa ivott bort, koccintottak vele, gyakran így jöttek létre új szövetségek és rendeződtek a régóta fennálló parázs viták.

A vikingeknél skaldok, azaz ivódalokat énekeltek, ezek a skandináv költészet és mesemondói hagyomány őrzőinek számítottak. A bárdok, vagyis az énekmondók torkán csendültek fel a nagy iddogálás közben az epikus csatákról és tanulságos mesékről szóló szépséges skaldok (bár a leleményes énekmondók gyakran humoros anekdotákat is beleszőttek a dalokba). És közben úgy ömlött a mézsör, akár egy megáradt északi folyó!

Klasszikus viking italok örökösei-Mead: mézes sörök, mézes nedűk

Vannak viking ihletésű sörfőzdék, amelyek mézes zamatokkal tisztelegnek a sörfőzés ősi hagyományai előtt.

Napjainkban már nem számítanak annyira trendinek a mézes italok, mint anno a vikingeknél, mégis vannak olyan modernebb aromavezetésű nedűk mézes jelleggel, amelyek valamelyest megidézik a nagy harcosok italait.

A Barbar Honey /Üveges/ egy hamisítatlan epic sör lenne a mai vikingeknek! Már az alkoholtartalma is a veretes 8%-os tartományba játszik, és a zamata sem nevezhető hétköznapinak. A mézes alapízre költőien rásimul a selymesen karamellás zamatvilág, és a narancssárgás, borostyán szín is egyből magához csalogatja az embert. A mézben megérezzük a szőlőmust illatát, a komlót és a frissítő citrusosságot. Ez egy csodás mézsör elementáris erővel, ami eszményi itallá teszi ahhoz, hogy egy kicsit visszaugorjunk az időben a vikingek egykori ízlésvilágához. Azokhoz az italokhoz, amiket a csaták előtt és után kortyolgattak, ízüket élvezve pedig már nem merengtek azon, hogy egy küzdelem során esetleg csatlakoznak a Valhallához– a túlvilági viking hősök honához.

A mézes italok műfajára időnként ráfér, hogy alaposan felrázzák! Ebből az eszméből született a Nemiroff Honey Pepper /Mézes Paprika/ Vodka, amely leleményesen ötvözi a méz érzéki édességét a chili paprika tüzével! És ha mindez nem lenne még elég, a vodka zamatos égisze alatt kerítettek sort a méz és a chili frigyére. A Nemiroff az ukrán alkohol exportőrök gigásza, és nem érdemtelenül: szerepet játszik a vodkában a helyi termesztésű gabona és a kristálytisztán csörgedező víz. Az ukrán vodka mennyei aromáját a méz adja, ezt emeli magasabb hatványra a chili paprika, ügyesen keveredve a méz bársonyos édességével. A mézben megnyilvánulnak a virágos intenzív aromák. Ebbe az idillikus állapotba robban be az a chilis izzás, ami igencsak elnyerné a viking harcosok tetszését.

A méz édessége a whiskyiparnak is adott egy mennyei lendületet. Erre a tételre kínál ékes példát a Tullamore DEW Honey, a Bohemian Hive-ból érkező mézzel, a világ egyik legnagyobb létszámú független méhészetéből. Az ír whiskeylikőrt tölgyfahordóban érlelték, így nem is annyira meglepő, hogy illatát markánsan átlengi az édesség. Van benne egy ecsetvonásnyi fűszeres örvénylés, némi vaníliával együtt. Mindenképp izgalmas, ahogyan a whiskeylikőrben elegyedik a vanília és a méz zamata, már csak emiatt is érdemes megkóstolni a Tullamore Dew Honey-t.

A Jack Daniels Honey a mézes italok nyomvonalán halad, és bejönne az északi idők nagy harcosainak. Könnyed, mézes és koktélokban is ragyogóan teljesít, bár először mindenképpen tisztán érdemes megkóstolni az élet vizének mézes változatát!

A mézzel kevert whiskeyben felsejlik némi fűszeresség. Karamellával, mochával, barrique-os tölgyes áramlással. A méz mámorító édessége nagyon jót tett a Jack Daniels alapízének, ugyanakkor egy kávés zamat is kirajzolódik a szájban, kiegészülve némi kajszibarackos ízhatással. A krémes édesség, a mézesség és a kávés zamatossága egyszerre érvényesül a párlatban. Long drinkként is egészen emlékezetes élményt nyújt, ha valaki szereti a különleges stílusban megfogalmazott Jack Daniels-változatokat.

A sörök iránti fanatizmus töretlen

A vikingek sörszeretete generációkon és évszázadokon is átível, hiszen az északi népek a mai napig elszánt rajongói a söröknek. Ezt a tendenciát erődíti a Carlsberg, a dán söripar folyékony gyémántja. A Carlrsberg világszerte keresett italnak számít, mind a dán várokban és éttermekben gyakori tétel. A legfelkapottabb dán sörgyártóként vannak stout és pilsner sörei is, hogy minden igényt kielégítsen – zamata a kalandra és jó sörökre szomjazó vikingeknek is nagyon bejött volna!

A viking ale sörök mai utódai

A mai ale sörök éljátékosai igencsak bejönnének a tengerek egykori nagy kalandorainak. Ezek közé sorolhatjuk a La Trappe Tripel /Üvegest/, és az O’Hara’s Nitro Red Ale-t.

A La Trappe Tripel már abban is egészen unikális, hogy az átlagostól jóval magasabbra kúszik az alkoholtartalom tekintetében, meg sem áll 8%-nál. A rézvörös sör egy valóságos illatorgia lédús naranccsal, ínycsiklandozó aszalt szilvával, egy hangyányi mennyiségű konyakossággal. Ami egy érdekes és színvonalas együttállást ad egy bivalyerős sörnek. Több ez, mint sör: egy ígéretes kísérlet a gyümölcsösség és a konyak egymásra rímeltetésére, és a konyak csak felteszi a pontot arra bizonyos i-re!

Az O’Hara’s Nitro Red Ale abban a sajátos helyzetben van, hogy isteni kölcsönhatásban egyesül benne a malátás test, a karamellás árnyalatok karneválja egy kis keserűséggel. Miközben a párlatot egy egyenletes krémszerű stílus hatja át, a tartós habkoronát megjelenítő nitrogén-széndioxid gázkeverékkel. Ezzel a vikingek is simán behabosítanák a bajszukat!

Íze egyrészt keserű, miközben gejzírként tör fel belőle a kávés karamellás finomság, ami teljesen új fénytörésbe vonja a sörélményünket. A sör színe alapvetően élénkvörös, ami a vikingeknek is tetszetős, hiszen megidézi hősies és olykor véres kalandozásaikat.

Heering Cherry Likőr a viking szellemiségű hölgyeknek

De mit isznak az északi nedűkért rajonhó vikingek hölgy leszármazottai? Nekik a Heering Cherry Likőr lenne a megmegfelelőbb ital egy nehéz nap végére! A 24%-os likőr az iDrinks kinálatában is elérhető, és jéggel behűtve a legfinomabb. A Heering Cherry Likőrben a 3 hosszú esztendőt át tartó érlelés ébreszti fel a finom aromákat. A likőrös jegyzetek mellett az érett és ropogós dán cseresznye avatja különleges itallá a bárszekrényen. Egyszerre krémes és brandys jellege egy mámorító költeményt sejtet az északi cseresznyéskertekből, amiért a vikingeknek is megérné kikötni és elcsenni ez csomó cseresznyét! A Heering Cherry Likőrben az egész szájat kitölti a dús cseresznyés gyümölcsösség. Nem utolsó sorban cseresznyés alapvetésű koktélokban is valami bravúrosan teljesít, érdemes kipróbálni.

Északi gyógynövényes fúziók-Himbrimi Gin és Riga Balsam Classic likőr

A régi világ nagy hajósai számos italukat gyógynövényekből főzték. Mélyrehatóan ismerték ugyanis a növények gyógyászati tulajdonságait. És nem voltak restek bevetni őket az italaikban, hogy segítsék az emésztést, vagy a könnyű elalvást (utóbbihoz a cickafarkfű bizonyult hamisítatlan Jolly Jokernek). A borókabogyót fertőtlenítő hatása miatt szerették a vajákos ismeretekkel is rendelkező vikingek. És a napjainkban használt angyalgyökér is keresett gyógynövénynek számított, mert elősegítette az emésztést. Ezek a modern gin alkotóelemei is egyben!

A vikingek frissítő italok készítéséhez használták még a bodzavirágot, a kamillát és bizsergető mentát, amelyek napjainkban is nagy népszerűségnek örvendenek skandináv vidéken. A mai kézműves északi sörfőzdék előszeretettel kísérleteznek az olyan északi gyógynövény fúziókkal, mint a lucfenyő, a borókabogyó vagy a kamilla, amelyek rengeteg gyógyhatással rendelkeznek.

A Himbrimi Winterbird Edition Gin egy izlandi gin, a hideget jól bíró északi kalandoroknak– és mindenkinek, aki szereti a kivételes aromákkal játszó gineket. A Himbrimi atyja, Óskar Ericsson a sarkvidéken élő búvármadárra helyezte a hangsúlyt az elnevezésben, és slow distill eljárással késztette ezt a műremeket. A párlat nagy királya az alkotóelemek tekintetében a sarkvidéki kakukkfű és az angyalgyökér. Ezeket az adalékokat a készítő Óskar a saját két kezével szedi Izland elhagyatott vidékein. A desztillálása is speciálisan izlandi utat jár be, hiszen a geotermikus víz természetes hőjével desztillálták, ebből fakad a Himbrimi Winterbord Edition Gin csodás kristálytisztasága. A szívmelengető északi gabonaszesz friss és földes illata áramlik az orrba, a dry gin klasszikus hömpölygésével. A fenyős boróka sokat ad a teljesség élményéhez, a füvesebb jegyzetek botanikai összetevőkkel keringenek benne, és megidézik az izlandi természet csodáját.

Az északi országokban a vikingek is hozzászoktak, hogy gyakori a rossz idő és a sötétség. Mégis van valami felemelő és vonzó ebben a sötétségben, ha az ember megkóstolja napjaink egyik legjobb északi stílusban komponált italát, a sötét színben játszó Riga Black Balsam Classicot. Hiszen a világ többi klasszikusához hasonlóan annyira jó, hogy vétek lenne változtatni a receptúráján!

A Riga Balsam Classic 45%-os alkoholtartalommal hömpölyög a palackban, és gyógynövényes komponensnek végtelen áradata alkotja a lelkét. Sokatmondó tény, hogy összesen 24 gyógynövény játszik szerepet ízeinek alakításában, és képes ügyesen egyensúlyozni az édesség és a keserűség között. Mentes minden hozzáadott ízesítőtől és színezéktől, viszont olyan gyógynövényekkel és gyökerekkel sáfárkodik az aromák felépítésében, mint a valerian, az üröm, a feketebors és a gyömbér, megkoronázva az élményt egy kis tárniccsal és perui balzsamolajjal, az egzotikum kedvéért. Az igazi gourmanok az északi ízek ellenére ezt a pompás párlatot mangó- és őszibarackszeletekkel, esetleg banánnal szervírozzák. Az élelmesebbb likőrrajongók érezhetik, amint a Riga Balsam Classic ízlelgetése közben kirajzolódik a szájban a hársfavirág, a málna, a méz és a karamell gyengéd édessége. Ez a lettek kedvenc likőre, ami elhozza az északi népek különleges zamatbirodalmát!

Aztán ott van még az SBS Denmark - 2014 Rum! A dánok számos északi italt képesek voltak a csúcsra futtatni, és most is csodát míveltek a rum műfajával, amikor megalkották az aranyborostyán színben tündöklő SBS Denmark - 2014 Rumot. Mert ha valamit portói hordóba raktak és érleltek, azzal a párlattal már olyan nagy baj nem történhet! Rendszerint sokkal parádésabb ital nemesedik belőle, mint ami bekerült ebbe a remekbeszabott hordóba – és ez a helyzet az SBS Denmark - 2014 Rummal. A 4 éves érlelési idő a legtöbbet hozza ki az édes melaszból komponált rumkölteményből, a cask strength hordóerősség meg csak hab a tortán. Felsejlik benne a mazsola és az aszalt szilva érzékisége, és enigmatikusan játszik az ízlelőbimbókkal a bennerejlő gyümölcsösség. Ellenpontozásként borsos fűszeresség balanszírozza a túlzott édességét, és megnyilvánul benne a kurkuma, a kardamom, a testet és lelket egyszerre bizsergető friss gyömbér.

Az átlagos rumok alkoholtartalmánál jóval magasabbra ugrik a mutató, és meg sem áll 50%-ig. Szóval egy valóban veretes, fajsúlyosabb rumról beszélünk, amit kifejezetteb az intenzívebb ízek szerelmeseinek ajánlunk. Az SBS Denmark 2014 egyébként egy limitált rum, érdemes mielőbb lecsapni rá a különleges ízekre vágyóknak az iDrinks üzleteiben!

Az akvavitről se feledkezzünk meg: Aalborg Taffel Akvavit és Arvesolvet Akvavit

Az akvavitet évszázadok óta aqua vitae-nek, vagyis az élet vizének nevezték. Ez igencsak kapóra jött a vikingeknek, mert rengeteg sérülést szenvedtek kalandjaik során, és jól jött egy akvavithoz hasonló fűszeres nedű, amely új életet önt sajgó tagjaikba, súlyos sebesüléseikre. Nagyon valószínű, hogy már ők is ittak az akvavithez hasonló fűszeres italokat, hiszen az ital első felbukkanása a régi krónikák szerint valamikor 1469 tájékára tehető.

Az Aalborg Taffel A kvavit zamata visszavisz minket a hajdani heroikus időkbe. Valamennyi kortyában ott kavarog a kömény, egy leheletnyi naranccsal. Valóságos viking ünnepet ül benne a citrusok felszabadító frissessége, mélyebb rétegeiből pedig a kapor is hírt ad magáról. Lecsengése egyszerre száraz és fűszeres. Istenien passzol a fanok szerint a pácolt heringhez, a halak rajongói is megkóstolhatják. A dánok egyébként sertéssültek mellé is imádják az akvavitot, főleg, ha egy kis savanyúság társaságában szervírozzák nekik.

Az iDrinks üzleteiben emellett ugyancsak elérhető az Arvesolvet Akvavit. A párlat a norvégok válasza a dán akvavitre, és az a helyzet, hogy ők sem maradtak alul ebben a nemes küzdelemben. Már az is figyelemre méltó, hogy az Arvesolvet Akvavit aranyló színben ragyog, ami alapjáraton szemgyönyörködtető. A norvég ital kellemesen játszik az ízlelőbimbókkal az italban rejtőző gyógynövényekkel, köménnyel, vérpezsdítő ánizzsal és citrommal.

Szintén fontos szempont, hogy a norvég nedű alapvetően természetes alapanyagokból alkotja meg a maga aromakarakterét, egy régi burgonyapárlatból kiindulva. A festői fjordok, sziklák és hegyi patakok országában egy kiugróan finom akvavit született. 6-12 hónapig Oloroso sherry hordóban érlelve képes még magasabb élményszintre emelni a párlat értékét. Lényegét mindenképp az autentikus északi gyógynövények jelentik, fontos szerepben a köménnyel, az ánizzsal és a citrommal. A párlat érdekessége, hogy készítői mindent saját kézzel szedtek a norvég természetben. És ha mindez nem lenne elég, korianderből és kardamomból is bőven kapunk az Arvesolvet Akvavitban. A csillagánizs, a dió és a vanília sokat hozzáad az aromakarakterhez, megspékelve a nagy összképet vérpezsdítő mediterrán naranccsal, szilvával és grapefruittal.

Felébresztette a kíváncsiságát a viking iváskultúra? Egy kis időutazás gyanánt szívesen megkóstolná a napjainkban is népszerű nedűket? Jöjjön el az iDrinks üzleteibe, és megtaláljuk az ízléséhez legjobban illő italokat, amiket a vikingek is örömmel kortyolgatnának!