7 whisky, amely feltárja a scotch sokszínűségét
Ahány scotch, annyi karakter!
A whisky őshazájában az élet vize számos különböző formában öltött testet. Bemutatunk 7 párlatot, amely feltárja ezt a sokszínűséget, és közben megismerkedünk a skótok kultúrájával, a párlatok füstösségét adó tőzeggel, a nagy skót whiskyrégiókkal.
A scotchnak kulturális értéke van
„Aki azt állítja, hogy a nevetés a legjobb gyógyszer, az nyilvánvalóan még sosem kóstolt scotchot!” – így szól Anne Taintor szellemes megjegyzése az ősi skót klánfőnökök földjén termő nedűről, sokunk kedvencéről. Mondása árnyalata arról tanúskodik, milyen sokan szeretik ezt a pompás nedűt, amelyről gyakran a tőzeges füstösség és az előkelő, harmonikus ízek találkozása jut az eszünkbe.
David Daiches irodalomtörténész és irodalomkritikus nemcsak a jeles skót tollforgatókhoz értett zseniálisan, hanem az élet vizéhez is. Daiches meglátása szerint a skót whisky fogyasztása több mint vegytiszta élvezet: egyfajta pohárköszöntő a civilizáció előtt, tisztelgés a kultúra folytonossága előtt. Valójában egy emlékmű, egy manifesztum az ember azon elhatározása előtt, hogy a természet erőforrásait a test és a lélek felfrissítésére, valamint az érzékek teljes élvezetére használjuk.
James Joyce, az Ulyxes világhírű szerzője már magát azt a kellemes dallamot szereti, amikor a scotch találkozik a pohárral: „a poharakba ömlő scotch könnyűzenéje kellemes közjáték a fülnek”.
Ahol az élet vize készül: rövid barangolás a skót kultúrában
Zöld mezők, tiszta levegő, kalandos sziklák és a múlt történelmébe vezető kacskaringós ösvények, rengeteg kastéllyal. Ez Skócia, a középkor misztikumát megidéző állatszimbólumával, a krónikások szerint csaknem elfoghatatlan egyszarvúval (amely megjelenik az ország címerén). A régi idők ködbevesző emlékei szerint az unikornis szarva minden betegséget és nyavalyát gyógyított, ám senkit sem engedett a közelébe, ezért volt olyan nehéz elcsípni a kék égben röpködő rejtelmes paripát.
Három dolog jut mindenkinek eszébe a skótokról: a haggis, a skót duda és a skót szoknya. Mit jelent mindez?
A haggis a disznósajt és a hurka keverékének tekinthető klasszikus skót étel, nemzeti identitásuk egyik alappillére. Lényege birka- vagy borjúbelsőség – főként szív, a máj és a tüdő –, megbolondítva egy kis faggyúval, hagymával, fűszerekkel, zabliszttel..Mindezt juhbélbe vagy bendőbe töltik, mint nálunk a hurkát, aztán megfőzik, majd rendszerint fehérrépapürével, tört krumplival tálalják. Főként szilveszterkor és január 25-én eszik a skótok, utóbbi Robert Burns születésnapja. Külön ezüsttálcán szolgálják fel a haggist, whiskyvivő is szerepel a vicces ceremónián (néha még skót dudások is). A vendéglátó Burns híres haggis költeményét szavalja a haggis felszeletelése közben. A skótok egyik legnagyobb ünnepe a neves költőhöz, Robert Burnshöz kapcsolódik.
A duda egyenesen skót földről származik. A nagy nemzeti ünnepeken és katonai felvonulások során mindig felcsendül sokak kedvence, a skót duda, az Egyesült Királyság számos országában. Skóciában már az 1400-as években létezett, és azóta is sokan szeretik régmúltból felharsanó, különleges hangját.
A kilt, vagyis a skót szoknya tradicionálisan térdig ér, és a 16. században lett kedvelt népviselet. A válltól bokáig érő mhorból ered, a zsák alakú férfiöltözetből, amt a kelta druidák hordtak. Azért volt ilyen, kialakítású, mert melegsége miatt remekül védte a testet a jéghideg felföldi éghajlatban. A férfiak ügyesen, lendületesen tudtak benne mozogni, akár harcolni is. A dermesztő éjszakákon takarózhattak is vele, a hó hidegségében is melengette a testet a skót hegyekben. A neve beszédes, hiszen a kilt jelentése: „vedd és tekerd fel”! Olyan színben készítették, hogy harcias időkben a rejtőzködésben is segítsen a veszedelmes felföldi tájakon. Eredetijét csak férfiak hordták, ám a szoknyás viseletet ma már csak ünnepeken veszik fel a skótok.
Skóciában fekszik Skara Brae, a bolygó egyik legősibb neolitikus települése. A kutatók szerint időszámításunk előtt 3180-ban építették, vagyis idősebb mint a Stonehenge és a gízai nagy piramisok (gyakran Pompejihez hasonlítják). Egykor a római légiók meg akarták szállni Skóciát, ám 40 évnyi kőkemény próbálkozás után feladták szándékukat. És ezen a földön harcoltak a piktek, Skócia veszedelmes törzsei, akiket a rómaiak sosem tudtak megtörni vagy leigázni.
A kelta nemzetek közé tartozó skótok Felföldjén találhatóak az Egyesült Királyság legmagasabb csúcsai. Köztük Ben Nevis 4411 láb tengerszint feletti magassággal, ahová rengeteg hegymászó zarándokol évről évre. Itt készül a Ben Nevis whisky is, amiért igen gyakran bukkannak fel az élet vizének szenvedélyes rajongói a nagy hegy lábánál.
Highland-en számos kiváló whisky készül, azonban egyre kevesebben élnek ezen a gyönyörű vidéken. Egyre elhagyatottabb, mivel a kíméletlenül kemény körülmények miatt a 18. és 19. században egyre több felvidéki skót költözött innen Kanadába, Ausztráliába és Új-Zélandra, valamint a délebbre fekvő iparosodott skót nagyvárosokba.
A hajógyártás és az ipar egykori élenjáró települése, Glasgow a 19. század végére Skócia második legnagyobb városává avanzsált; tömegek vándoroltak ide a jólét és a munkalehetőség reményében. Egy skót srác feltalálta a gőzgépet – ötlete beindított az ipari forradalmat. James Watt nemcsak emiatt lett híres: a watt egyúttal egy energiaegység neve is lett, a lóerő méréséhez szintén kapcsolódik.
Skóciában zúdul alá a magasból Nagy-Britannia leghatalmasabb vízesése, az Eas a’ Chuak Aluinn, amely legalább a háromszorosa a Niagara-vízesésnek! Skóciához rengeteg sziget tartozik, összesen 790 földdarab kapcsolódik a vidám whiskynemzethez. Például Skye szigete: egyrészt a szépségéről híres, másrészt itt főzik a Taliskert!
Skócia a golfmezők otthona, a vörös hajúak legnagyobb aránya szintén ebben az országban van. Annyi csapadék esik e vidéken, hogy Charles Macintosh itt találta fel az esőkabátot.
Érdekességek a skót whisky világából
Csak akkor lehet egy kifinomult aromatikájú párlatot whiskynek nevezni, ha legalább 3 évig és egy napig érlelődött egy hordóban Skóciában, hogy kibontakoztassa ízei teljességét. Rendhagyó érlelőhordó náluk a tölgyfahordó – az esetek 90%-ban Amerikából érkezik. A skót whisky viharos gyorsasággal terjeszkedett világszerte a 19. században. Ekkoriban a gyártók gyakran használtak Spanyolországból és Portugáliából származó hordókat, amikben korábban sherryt és portóit tartottak. Miután azonban ezeket rettentő nehéz volt elérni, a skót lepárlók elsősorban a Kentucky Bourbon-készítőkhöz fordultak, tőlük vásároltak amerikai hordókat. A hordók egyedi ízt adnak a skót whiskynek: a Bourbon hordó olyan mennyei ízekkel van átitatva, mint a vanília, a méz, a gyümölcs és a karamell. Emellett vannak olyan scotchok, amiket még mindig sherry hordóban érlelnek: ez olyan fűszeres és gyümölcsös ízeket ad a párlatnak, mint a fahéj, a kardamom, a datolya, a füge vagy a szultána.
Az autentikus scotchnak legalább 40%-nak kell lennie a palackozáskor, hogy érezzük benne azt a selymes, nemesen örvénylő zamatot, amit annyian szeretünk.
Skóciában régóta megvannak a hagyományai az élet vizének, és ez mennyiségileg is megmutatkozik. Becslések szerint az országban több mint 20 millió whisky érlelőhordó található, és ez egészen meghökkentő gyártási mennyiséget körvonalaz.
Az érlelőhordók eszméletlen mennyisége azt eredményezte, hogy a becslések szerint majdnem négy érlelőhordó jut az országban valamennyi skót emberre.
És az sem mellékes, hogy a kutatások szerint a scotch exportja másodpercenként 125 fontot termel a skót kormánynak – azaz minden másodpercben közel 38 üveg whiskyt exportálnak Skóciából a világ mind a négy sarkába.
Bár a skót whiskynek egyáltalán nincs lézer pontossággal körvonalazható egyedi stílusa, a lepárlók gyakran törekszenek ennek elérésére. Számos lepárló kifejezetten azért támaszkodik a helyi skót alkalmazottak foglalkoztatására, – akár családok több nemzedékére is –, mert úgy vélik, hogy ez a szemlélet döntően egységes whiskystílust produkál.
Szintén érdekes adat, hogy valójában nem is a skótok isszák a legtöbb scotchot. A franciák a skót whisky legnagyobb fogyasztói, India a második helyen áll, a fogyasztásban az amerikaiak a harmadik helyet kaparintották meg.
A híres skót whiskyrégiók
Skóciában akkora kultusza van az élet vizének, hogy a párlat készítése különböző területekre összpontosul. Skócia 3 régiójában több mint 100 lepárló üzemel. Ezek eloszlanak Highland, Lowlands, Islay, Speyside és Campbeltown között. Nyilván nem lehet markáns különbséget tenni az egyes régiók whiskyjei között, hiszen a lepárlók mindig egyedi ízekkel és technikákkal színesíthetik a párlataik aromakarakterét, mégis vannak olyan nagy csapásirányok, amik tanúskodnak egy-egy régió zamatörökségéről. Elmondhatjuk, hogy a whisky Mekkájának számító Islay-szigeten a legtöbb párlat bivalyerős, gyógyszeres és füstös tőzegességgel hömpölyög, a Highland-i párlatok gyakran masszív fűszerességgel hódítanak, míg a Speyside whiskyk kvintesszenciája többnyire a tiszta és gyümölcsös vonalvezetés.
Islay szigetén olyan lepárlók működnek, mint a Bruichladdich, a Kilchoman, az Ardbeg, a Bowmore, a Lagavulin, a Laphroaig vagy a Bunnahabhain. Régebben a blended whiskyk által volt híres e föld, az elmúlt években inkább a pallérozott single maltokra mentek rá. Az Islay régióban elválaszthatatlan szimbiózisban kapcsolódik a terroir és a sziget földrajzi fekvése. Érvényesül a helyi párlatokban Islay éghajlata, a tenger kézzelfogható közelsége, a helyi maláta zamata. Az itt örvénylő whiskykben megnyilvánul a tengeri hínár íze, a jódos árnyalatokkal egyetemben. Az Islay szigeten lévő víz számos alkalommal tőzegrétegeken folyik keresztül, ezért színük gyakran a teákat idézi. Az Islay-i partvidéken lévő tőzegnek meglehetősen homokos az összetétele, illatában ott gomolyog a tengeri só, az édes és citrusos aromák jelenléte.
Campbeltown régióban, a skót whisky korábbi fellegvárában egykor 34 lepárló működött, amelyek tekintélyes része csődbe ment az idők során. Aztán szerencsére a 19. században véget ért a hullámvölgy, felfelé ívelő szakasz következett, és megint popkult státuszba lépett Campbeltown whiskyszortimentje. A whiskygyártás korábbi paradicsomának épületein érezhető a régi polgárok fényűző élete, akik a whisky mellett a helyi széntelérekből is képesek voltak vagyonokat szerezni. Régen Campbeltownban helyi árpát termesztettek. Kevés lepárló maradt fenn, ide tartozik a Springbank és a Glen Scotia. Az éghajlatot és a whiskyt a tenger közelsége határozza meg: elég hűvösek a nyarak, enyhék a telek. A helyi whisky régóta füstös és olajos, egykor a blendelt whiskyk neves komponense volt.
Speyside sokak szerint a sokszínűség paradicsoma. A Spey-folyó vidékén született meg a modern skót whiskyipar, és ez a régió ad otthont a skót whiskylepárlók csaknem felének. Egykor ez volt az illegális whiskykereskedelem forrásvidéke, mivel az áthatolhatatlannak látszó hegyi környezeten virágzott az illegális lepárlás, a sziklás terep eszményi volt a szeszcsempészeknek. Hamarosan a Speyside-i lepárlók a könnyed karakterű whiskyk felé orientálódtak, amiben egyszerre érvényesül a napfény tündöklése és az egykori csempész whisky nyirkos, sötétebb földes malátawhisky-öröksége.
Az Islands régió a tengeri whiskykről ismert. Felvonultatva olyan pompás nedűket, mint a Talisker, az Arranvagy a Jura whisky. A régió távoli szigeteit körülvevő tenger jáde színben csillog, a szigeteken pedig rózsaszín gránitsziklákat is láthatunk, ősi lávafolyamokkal együtt. Olyan állatfajok élnek a szigeteken és a környékén, mint a delfin, a tengeri sas, a csukabálna, a szula vagy a gyilkos bálna. Döbbenetes, de a skót szigetvilág összesen 800 szigetet foglal magába. Ezek között apró tengeri földdarabok is vannak, ahol kiváló párlatok kerülnek a palackba. A skót Island-régió tagja Orkney, Skye, Lewis, Shetland és Mull. A kemény, embert próbáló szigeti körülmények miatt gyakran zárja be kapuit egy-egy lepárló. Az Island régió whiskyk mindenben különböznek szárazföldi rokonaiktól. A szagok színes spektrumát nyitják meg előttünk: ott kavarog bennük a hanga, a nedves kötél és a fenyérmirtusz, a sós permet, az olajos láp és a saspáfrány, száradó rákpáncélokkal. A tőzegben tobzódó Jurán csak kétszázan élnek, mégis itt készül egy klasszikus whisky, míg Skye szigete ad otthont a Talisker lepárlójának. Orkney szigetén pedig Highland Park Whisky áramlik a stillekben, emléket állítva az egykor itt harcoló vikingeknek.
Szóval ahány skót vidék, annyi scotch – már csak emiatt is érdemes belevágni egy whisky-zarándoklatba ebben a gyönyörű és izgalmas országban, amit nem csak a whisky miatt lehet szeretni.
A skót whisky esszenciája: a tőzeges füstösség
A kifinomult whiskylovagok a füstösségben látják a scotch eredetiségét. Számukra az originalitás alappillére a markáns füstös kavargás, melynek fő hajtóereje a türelem. Ugyanis a skót földön sarjadó tőzeg évente megközelítőleg 1 millimétert nő. Valljuk be, ennyi türelem a világon nincs..Viszont ez az évezreden át tartó folyamat gondoskodik a tőzeges whiskyk létrejöttéért. A mindenre elszánt, csúcsminőségű whiskyre szomjazó skótok simán ásót ragadnak, és a föld mélyére merészkednek, hogy megkaparintsák a több ezer év alatt elhalt növényi réteget. Ettől egy scotch különleges tartományba emelkedik, igazi ajándék a pohárban. A tőzeg betakarítása azzal vette kezdetét, hogy eszményi tüzelőanyagot láttak benne a hideg időjárástól gyötört skótok. Aztán egy újabb csodás opciót fedeztek fel a tőzegben: megszárították, elégették, és ezzel ízesítették az árpát. A tőzeg füstösségének whiskybe szivárgása a természettörténet beolvadása a whiskytörténetbe.
Valamennyi whiskyrégió más zamatot ad a tőzegnek, ahogyan kölcsönhatásba lép a környezetével. Az Islayből származó párlatok tőzegessége feltárja a sziget rendkívüli aromatikus dimenzióját. Érezhető benne, ahogyan a tenger felől érkező éles szelek felkorbácsolják a tőzeglápokat, ezért annyira hangsúlyos az Islay-tőzegben a sós íz. A tőzegfüstölt árpában megnyilvánul a helyi íz, egyúttal egy csipetnyi misztériumot is ad a helyi párlatoknak.
A tőzeg komplexebbé és ragyogóbbá varázsolja a scotch karakterét. Nemcsak sós árnyalatokat simít a whisky nagy összképébe, hanem fokozza az édességét, egyúttal elnyomja a keserűségét. A tőzeg erőteljes, harmonikus hátteret biztosít a különböző ízek kontrasztjához. A tőzeg által mindig kivételesen izgalmas játék, kellemes örvénylés születik az édes és a sós íz kötélhúzásában. Szóval egy jó scotch palack kinyitásakor villámgyorsan beindul a füstjelző, és izgalmas új élményekkel leszünk gazdagabbak, feltárva a skót whisky szívét és lelkét – igen gyakran kavargó füstösséggel.
Tőzegviharzás a skót whiskyparadicsomból: Islay Storm Whisky
Az emberek jelentős része vehemens hangnemben szidja az esőt, azonban a semmiben sem átlagos skót földön kicsit más a helyzet az égi áldással. Ahogyan Peter Alliss megállapítja: „Van egy kifejezetten jó dolog a skót esőben – az, hogy közülük a legtöbb scotchként kezdődik.”
A scotch hallatán a szakavatott whiskykortyolók gyakran egyből a tőzegre gondolnak. Arra az ősi elhalt növényi rétegre, amely évszázadok óta az árpagabona szárítására használnak, és ezáltal a füstös tulajdonságai áramlanak a létrejövő párlatba. A skót whisky többek között erről is híres, és az üzletekben gyakran a veretesebb füstös tőzegkölteményeket keresik az igényes whiskyre vadászók.
A tőzegben tobzódó párlatok iskolapéldája az Islay Storm. A természetben tomboló vihar félelmetes tud lenni, ugyanakkor mindig benne van a szépség, hiszen megjeleníti az elemi erőket a felhőkkel és a villámcsapásokkal. Rejlik benne egyfajta intenzitás, amely az Islay Stormnak is a sajátja. Hajtómotorja a tőzeg, ezért hamar beírhatja magát a kedvenc italaink listájára, ha kedveljük a füstösebb whiskyket. A viharosabb hangvétel nem a véletlen műve: ebben a közegben bizony gyakran sújtják a szigetet és a rajta élőket heves esőzések, hatalmas hullámok, az Atlanti-óceán közelsége miatt. Az időjárás több, mint mostoha, azonban minden rosszban van valami jó: ez a sajátos környezet és a tőzeges adottságok keltették életre napjaink egyik legizgalmasabb italát, az Islay Stormot, amely elvisz minket a skót whiskyparadicsom szívébe. A tőzegesség szintén nem meglepetés ezen a vidéken, mivel a sziget bővelkedik tőzeges forrásvizű gigászi tavakban.
A helyi Islay-maláta egy erőteljes, füstös alapízt kölcsönöz a tőzegnek: ott tombol benne a tenger, a csípős édesség zamatában pedig kirajzolódik Islay változatossága.
A párlatra a szakma is felfigyelt, hiszen megkaparintotta a kiemelt ezüstérmet az International Wine & Spirit Competition-ön 2017-ben.
Az édes füstösség mágiája: a The Ileach Peaty Single Malt Whisky
Lehetséges megtalálni a közös keresztmetszetet az édes zamatok és az Islay vidékére annyira jellemző tőzegesség között? Mindent lehet, csak akarni kell! Ez a megalkuvást nem tűrő elszántság vezérelte a The Ileach csapatát, amikor megalkották lágy zamatú és egyúttal tőzeges aromahangolású italukat, a The Ileach Peaty Single Malt Whiskyt! Sikerült életre kelteniük egy sokrétű aromakaraktert, méltó emléket állítva ezzel a nagy whiskykészítők örökségének.
Nem is gondolnánk, milyen komplex és szerteágazó lehet egy igazán jól megalkotott scotch whisky. Ahogyan Raphael Hollinshed írta az élet vizéről 1577-bena Chronicles of England, Scotland and Ireland című művében: „mérsékelt fogyasztása esetén az élet vize megnyugtatja a lelket, élénkíti a szellemet, megvédi a szemet a kábultságtól, a nyelvet a nyüzsgéstől, a fogakat a csattogástól, a kezeket a didergéstől, a csontokat a kiszáradásától”. Szóval már a 16. század végén egyfajta csodaszernek, Jolly Jokernek tekintették a scotchot. Azóta nagyot fordult a szerencse ezzel a különleges itallal, és manapság olyan parádés italok készülnek a műfajban, mint a The Ileach Peaty Single Malt Whisky.
Ízlelgetése közben érezhetjük, amint a maláta gazdag édességéhez tőzegesség társul. Egyszerre siklik a nyelvre az édesség és a füstösség, tőzegesen borsos felhangokkal. Könnyed textúráját végigkíséri a lágy fűszerek arzenálja, a tanninosság, némi gyümölcsösség is, a halvány jód és a malátás jelleg.
Annyira magával ragadó a zamata, hogy ez a whisky csak akkor lásson jeget, ha egy skót hegycsúcsra kirándulunk vele, mert önmagában bontakoztatja ki a legjobban az ízeit!
Titokzatos malt, 57%-os alkoholtartalommal: Scarabus Islay Single Malt Batch Strength Whisky
Ha egy igazán élvezetes kalandra vágyunk, csempésszünk mindenbe egy csipetnyi rejtélyt! Ezzel játszik a misztikus filmek többsége, legyen szó a Da Vinci-kódról vagy az Indiana Jonesról. Palackja ugyanis egy szertelenül izgalmas játékot űz a megfejtéseket kereső emberi elmével: egyedi tervezésű misztikus szimbólumokat láthatunk rajta. Már eleve a Scarabus egy titokzatos skót vidékre utal Islay szigetén, amit „köves területnek” neveznek.
Mindezt egy 57%-os alkoholtartalommal teszi a Scarabus Islay Single Malt. Ha a kóstolás környezetben van tűzjelző, akkor tartsuk távol tőle a Scarabust, mert könnyen megszólalhat a füstösségétől az a hátborzongató, folyamatosan ismétlődő monoton riasztó hang.
A nyers, hordóerősségű hömpölygés megmutatja, milyen egy acélos skót whisky! A pohárban valósággal robban a cask strength életérzés, amint megkóstoljuk a párlatot, és érezzük az egész szájat kitöltő füstös, bacon-ös, cukros mámort. A Scarabust 2019-ben dobták piacra először, a Féis Íle, vagyis Islay szigetének legnagyobb ünnepe apropóján.
Mi tagadás, a Scarabus egy mámorítóan intenzív ital. A hordóerősségű kiadás még rá is játszik erre az alapélményre! Illatába izgalmasan eggyé válik a vanília, a füstösség és a gyömbér, krémes süteményekkel és egy kevés borssal. Ízben keverednek az édes és tőzeges jegyzetek, bőrrel, Islay-ra jellemző módon tengeri sóval, jóddal, ananásszal, lágy sajttal, feketeborssal és gyömbérrel.
Másrészt a Scarabus egy kellemesen örvénylő scotch; mesteri arányérzékkel olyan harmonikusan simítja össze az aromákat, hogy nyugtató hatással van az emberi idegrendszerre. Ezt a teóriát támasztja alá Robert Boothby, azaz Boothby báró: „A skót whisky maradt az egyetlen dolog a világon, amely garantáltan megnyugvást ad az emberiségnek”.
A rejtelmes ital önmagában is frenetikus élményt ígér, azonban egy kis jégre töltve szintén érdemes megkóstolnunk. Bár a skót whiskyk esetében felvillan az ember elméjében a régi whisky-bölcsesség: „a scotchnak annyira van szüksége vízre, mint a halnak kerékpárra”. Szóval a skót „whisky régi motorosai” nem hisznek abban, hogy a scotch igényelné a jeget. Ebben az elképzelésben még messzebbre megy Joe E. Lewis megállapítása: „Ha valaki megkérdezi, hogy kérek-e vizet a scotchomhoz, rendszerint azt felelem: szomjas vagyok, nem koszos!”
A Felvidék Sherry és Bourbon hordós hegylakó blendje: Glenalmond Highland Blended Malt Whisky
A skót hegylakókról a kőkemény, fagyhoz és megpróbáltatásokhoz edződött marcona férfiak jutnak az eszünkbe – nehezen elképzelhető, hogy ebben a közegben egy kellemes blend kerüljön palackozásra. Erre az előítéletre cáfolt rá a Glenalmond, amikor elkészítette a Glenalmond Highland Blended Malt Whiskyt!
Minden idők egyik legjobb brit képregényírója, Warren Ellis imádja a scotchot, főleg a kifinomultsága miatt: „A skót whiskyt árpából és az angyalok mellbimbóin lévő reggeli harmatból készítik”. A Glenalmond üzemében nem szálldosnak angyalok, csak azok, akik megkaparintják az angyalok jussát, vagyis az érlelőhordókból kiszökő whisky 2%-át. Azonban olyan nagyszerű nedűk csörgedeznek a nemes fák között, mint a Glenalmond Highland Blended Malt Whisky.
A Glenalmond otthona, Highland vidéke egy csöndes terület, ahol isteni whiskyk kerülnek a palackba! Highlanden Bruce Lockhart szerint két dolgot szeretnek tisztán, azaz naked (meztelenül): az egyiket sejtjük, a másik pedig a skót malt whisky.
A címkéjén mindig pisztrángot villantó Glenalmond ezúttal egy sokszínű blenddel kedveskedett azoknak, akik az élet vizének skót finomságára szomjaznak! A palackban csörgedező párlat Brian Cook ambícióját tükrözi, aki elkötelezte magát a Vintage Malt Whisky Company élén a legjobb skót malátawhiskyk palackozása mellett.
Az aranysárga párlat az Almond folyó völgyébe látott napvilágot, a skótok egyik kedvenc horgászterületén. A Glenalmond blendje magán viseli a Bourbon és a Sherry hordós érlelés kézjegyeit! A legjobb hegyvidéki lepárlók malátawhiskyjéből meríti komplexitását, azonban ezek nevét titok fedi. A párlat a lehető legtöbbet hozza ki az aromák kölcsönhatásából, és olyan szenvedélyesen ficánkol a szájban, akár a címkén látható halacska.
Teli van érett gyümölcsösséggel a bársonyos barack finomságával, a fűszeres gyümölcsösség áramlásával. Érezhető benne a kandírozott citromhéj és a mennyei mandula, mesgspékelve mindezt a gabonaőrleményes jegyzetekkel, a cukros vaníliás hullámok sokaságával, ínycsiklandozó sherry ízekkel.
Skót történelmi zamatokba csomagolt eufória: a Finlaggan Cask Strength Whisky
Trey Parker, a South Parker maró humorérzékű megalkotója imádja a scotchot, és ennek hangot is ad: „A scotch pezsgése a legjobb pezsgés a világon”. Ilyen nyüzsgő, energikus ital a Finlaggan hordóerősségű változata letaglózóan finom zamatával, 58%-os alkoholtartalmával.
Loch Finnaganban, a skót whisky Islay-szigeti fellegvárában születnek a brand mesteri italai. A terület a whiskygyártás mellett a skótok történelmében is letette a névjegyét. Eilan Mór, a gigászi sziget, és Eileen na Comhairle, a tanács szigete valaha a MacDonald klán főhadiszállásaként szolgált, a klánharcosok fénykorában. A Finlaggan kastély vált a Donald klán vezéreinek főhadiszállásává, ezért emlegetik nemes egyszerűséggel a Donald klán bölcsőjeként azt a területet, ahol a Finlaggan Cask Strength készül.
A nemesi földön a Donaldok óta mindenütt erő hullámzik: a mai napig érezhető a régi gael és skandináv tradíció, amely áthatja az itt készülő párlatok zamatát.
Ez egy embert próbáló hordóerősségű ital, a rejtelmek ködéből: gondosan titkolják a pontos gyártástechnológiát. A single malt tölgyfahordóban bontakoztatja ki füstös szalonnát és régi bőrt villantó csípős tőzeges illlatfelhőit.
Masszív füstös gomolygás Islay és Highland zamatkultúrájával: a Smokestack Blended Malt Whisky
„Ha egyszer elindul a vonat” – szól a régi magyar sláger, amelynek új árnyalatokat kölcsönöz napjaink egyik legvagányabb tőzeges ámokfutása, a Smokestack finomsága! Kortyaitól azonban nem a szívünk szakad meg, hanem kinyílik a lelkünk és kíváncsivá válunk a Highland és Islay régió elementáris erejű, kellemes aromáira, amelyekből a Smokestack aromakaraktere büszkén építkezik.
Füstös, és van benne valamiféle karcos-magnetikus vonzerő; a Smokestack ellenállhatatlan erővel vonzza magához az acélos erejű párlatok kedvelőit. Szóval létezik egy whisky címkéjén egy zakatoló mozdonnyal, és ízlelése, illatolása kapcsán Moldova György: Akit a mozdony füstje megcsapott című könyve jut az ember eszébe. A harsány tőzeges árnyalatok elhozzák nekünk Islay zamatos örökségét. Forró füstösséggel indul, akár az ördög suttogása, és apránként kibomlanak benne a 46%-os alkoholtartalomba csomagolt élmények.
Brian Cook a whiskyipar egyik régi, nagy múltú veteránja, a kisujjában van a scothkészítés művészete. Az Islay és Highland whiskyaromájának páratlan keresztmetszetét adó ital abba szériában tartozik, amely bemutatja a minőségi malt blendeket az ország legjobb lepárlóiból.
A Smokestack egy zakatoló gőzmozdony pikáns pirított fűszerességgel, tengeri permettel elegyedő édes aromahullámokkal, mély bronzban ragyogó festői színekkel. A párlatot a szakma is elismeréssel méltatta: megkaparintotta a szépen csillogó ezüstérmet az International Wine & Spirit Competiton-ön. Mindig limitált mennyiségben kerül a boltok polcaira, ezért igazi unikális élmény megszerezni belőle egyet a bárpolcunkra. Persze ez nem lehetetlen küldetés, bár érdemes mielőbb eljönni érte az iDrinks üzleteibe.
A párlatban nagy svunggal érkezik a whisky nevében jelzett füstösség. A közel 30-as PPM jelzi, hogy egészen egyedülálló füsttartományban játszó tétellel van dolgunk, amely olyat üt, akár egy száguldó gőzmozdony! Szóval érdemes felszállni rá, hiszen életünk egyik legjobb utazására csábítanak a kortyai.
Egy ősi ír közmondás szerint amit egy jó whisky nem gyógyít meg, arra nem létezik gyógymód. Amint megízleljük a Smokestack-et, teljesen más világba ringat minket a füstös fortissimók kellemes áramlása, hogy megfeledkezünk a hétköznapok problémáiról, és megérkezünk az Islay-sziget tőzeglápokkal, tengeri hullámokban tobzódó környezetébe.
Aromatikus körutazás az Islay lepárlók legjavával: a Hunter Laing Islay Journey Whisky
"Ha egyszer magával ránt a scotch vonzereje, akkor minden más rossz ízű ehhez képest”– vallja Ron White amerikai komikus. Ugyanez az érzés árasztja el az embert, amikor benevezünk egy olyan színvonalas Islay-futamra, mint a Hunter Laing Islay Journey. Az utazás mindig számtalan izgalommal kecsegtet; egy hamisítatlan whiskyvándornak felülmúlhatatlan élmény elmélyülni az Islay-whisky ezerarcú mélységeiben. Hiszen akkor válik igazán libabőrös érzéssé egy scotch kortyolgatása, ha a karakter összeállításához Islay legragyogóbb lepárlóiból gyűjtöttek párlatokat.
Az igazi whiskygeekek régi nagy vágyálma, hogy végigvándorolják a jobbnál jobb lepárlókban bővelkedő Islay szigetet. Ezt a csodás utazást teszi elérhetővé a Hunter Laing ambíciója, hiszen most a kiszemelt lepárlók desztillátumainak blendelésével alkotta meg a Hunter Laing Islay Journey-t. Lényege a mélyarany szín, a bársonyos simaság, a naturális tőzeges, földes, sós árnyalatokkal, hiszen mégiscsak egy stílusos Islay italról beszélünk. Az édes tengeri hullámokat cukrozott kekszes kavalkád, tengeri hínár és fahéj teszi még izgalmasabbá: fenolos áramlással és dinamikus citrusossággal, a lédús édes almával, illetve a vanília édességével.
A közepes füstösség és a lepárlók sokszínűsége gondoskodik róla, hogy ez a párlat beírja magát az ízmemóriába. Nem véletlen, hogy sokaknak egyenesen a scotch a kedvence, hiszen képes olyan kivételesen gazdag, erőteljes árnyalatokat villantani, amit semmilyen más párlattól nem kapunk meg ezen a földkerekségen.
Az egyediség mellett szól Humphrey Bogart megjegyzése a skótok ikonikus itala kapcsán.
Humphrey Bogart, A máltai sólyom ikonikus színésze egyenesen imádta a skót whiskyt, innen származik megjegyzése: „Soha nem kellett volna scotchról Martinira váltanom”.
Murakami Haruki, minden idők egyik legjobb japán írója hatalmas elismeréssel adózott a whiskynek, így a scotchnak is. A Felkelő Nap tollforgatója szerint a whisky olyan, akár egy gyönyörű nő – megbecsülést érdemel. „Először alaposan nézd meg, aztán itt az ivás ideje!” -írja a Keményre főtt Csodaország és a világvége című könyvében.
Ilyen mélyreható megbecsülés fogalmazódik meg az emberben, amikor megigéz egy remek skót whisky, és valósággal belesodródunk ebbe a nagyszerű italokat ígérő műfajba.
Jöjjön el az iDrinks üzleteibe, és fedezze fel a skót whiskyrégiók fenséges italait! Kollégáink segítenek megtalálni az ízléséhez legjobban illő párlatot, amelyek bevezetik a skót hegyek és tőzeges lápvidékek embert próbáló, ám nemes zamatokat felvonultató zamatába!