A konyak históriája

Június 4-e a Nemzetközi Cognac Napja, amelyet világszerte ünnepelnek.

A konyak több évszázados történelemmel bír, amely bővelkedik kihívásokban. Minden a 16 század brandewijnnel vette kezdetét, aztán a 18. évszázadban megalapultak a nagy konyakházak. Majd sötét árnyék borult a konyakra, hiszen kitört a filoxérajárvány, jöttek a világháborúk…Mindennek ellenére ez a páratlanul finom párlat megőrizte kultstátuszát és luxus zamatát, ismét visszatért az élvonalba, és a 21. század új trendjei dacára is ott a helye a legmenőbb italok között!

A négy nagy konyakház közé tartozik a Hennessy, a Rémy Martin, a Martell és a Courvoisier.

A négy nagy ház kiállta az idők próbáját, még az a bizonyos vasfog sem tudott végezni velük. Egyszerűen olyan sajátságos és előkelő stílust kínálnak, felvillantva a konyak nemes örökségét, hogy a műfaj szerelmesei azóta is imádják őket

16. századi kezdetek: a brandewijn

Ekkoriban érkeztek a hollandok Franciaföldre, mert hírét vették a helyi borok mesés finomságának.

A fáma nem túlzott: rengeteg bort vásároltak, a hazaúton viszont valamilyen úton-módon muszáj volt iható minőségben tartani a borokat, ezért elkezdték eau-de-vie-vé desztillálni. A végeredmény a brandewijn, az „égetett bor”, vagyis a brandy lett. A furmányos borkereskedők elkezdtek duplán desztillálni a legmenőbb eau-de-vieket, mivel a magasabb alkoholtartalom értékes helyeket takarított meg a hajón a szállítás során.

A konyak kultikus itallá válasz Egyesült Királyságban

A brandre és más szeszes italokra kivetett toronymagas adók miatt gombamódra terjedt a szeszcsempészet. Sőt, még olyan híreket is felröppentek, hogy a francia italok legnagyobb importőrei maguk a csempészek! A 19. századi technológia fejlődésével a konyakot egyre inkább palackban szállították, nem pedig hordóban. E korszakban a cégek is védjegyekkel látták el termékeiket. Ezáltal a korabeli vásárlók már láthatták a konyak származását, ami segített meghozni a vásárlói döntéseket.

Aztán jött a konyaktörténelem aranylapjaira kívánkozó 18. század, és a négy nagy konyakház alapítása. De ez már egy másik történet!

1870-A filoxérajárvány kitörése

Egy pusztító levéltetű kivetette csápjait a francia szőlő gyökereire, és így az egész növényt elpusztította. Ami a konyakrégióban is elementáris erejű szőlőpusztulást eredményezett.

A filoxéra, művésznevén a Dactuolspahairia vitifolli egy Amerikából érkező kártevő volt. Ármányos módon furcsa elváltozásokat hozott létre a szőlő gyökerén, ezzel végveszélybe sodorja a növényt. A szőlő gyökerei élősködő rovar az 1860-as-1970-es években végig gyilkolta a Korzikában, Franciaországban, Portugáliában, Dél-Németországban növő szőlők gyökereit.

Később a filoxéra járványt oltásokkal sikerült megfékezni, azonban a kár felbecsülhetetlen mértékű volt! Szerencsére a nemes szőlővesszőket sikerült megmenteni a gyilkos tetűjárványtól filoxériarezisztens anyagok felhasználásával.

A Martell-konyakház

A Hennessy után sokan a világ második legjobb konyakjaként említik a Martellt, amely olyan konyakokkal édesgeti magához a minőségre szomjazókat, mint a Martell VSOP Cognac, a Martell VS Cognac, a Martell XO Cognac, a Martell Cohiba Cognac.

A Martell egyébként az XO, az Extra Old kategória éllovasa, ilyen téren még a Hennessynek is feladja a leckét. A Martell alapítása, azaz 1715 óta megállíthatatlanul dübörög, ez a legősibb a konyakházak közül (őket követi időrendben a Rémy Martin és a Courvoisier). Martell Charente-i utazását követően ráébredt: egyszerűen nem tud nemet mondani a bársonyosan cirkuláló brandynek, tulajdonképpen ezért vetette meg a lábát a régióban.

Az első tekintélyes konyakházat Jean Martell alapította. A Jersey-ben született fiatalember francia földre lépve eaux-de vie-vel kereskedett, és hamarosan beleszeretett a konyak zamatába. A cognac rengeteg hordóban elkészíthető lett volna, azonban a legendás Jean Martell meglátta a lehetőséget a francia tölgyfahordóban. Érezte, hogy a hordó adta borostyán szín biztosítja az eau-de-vie zamatot, illetve azt a vaníliás, aszalt gyümölcsös, piros bogyós aromatobzódást, amely azóta is a Martell sajtja, egy kis chutney-s és szárított virágos illatörvényléssel.

Az alapító Jean halála után sem állt meg a vállalat sikergépezete. Özvegye, Rachel vette át az irányítást. Rachel integritást adott a konyakháznak, vadonatúj vízióval. Ráadásul neki köszönhető Martellék új filozófiája: „A legjobb konyakot akarjuk létrehozni, trükkök nélkül”.

A Rémy Martin indulása

1724-ben, egy évtizeddel a Martell után indult világhódító útjára a francia borász vállalata Cognac vonzáskörzetében. A dicső XV. Lajos felismerte Rémy Martin ragyogó tehetségét, ezért 1738-ban engedélyt adott neki új szőlőültetvények telepítésére, hogy felpörgesse vállalkozását.

A Rémy Martin az egyetlen borász által alapított konyaház. Első napjain egy ügybuzgó ifjú borász Rémy Martin létrehozta a saját házát.

Manapság pedig olyan grandiózus italokat készítenek, mint a Rémy Martin XO Excellence Cognac.

Richard Hennessy ír bevándorlóból lett konyakkirály

Hősünk a nehéz ír élet elől Franciaországba emigrált, hogy XV. Lajos hadseregében szolgáljon, végül Cognacban sikerült letelepednie. 1765-ben tette le a Hennessy-ház alapjait, és olyannyira diadalmas brandet alapított, hogy 1794-re az eső cognac szállítmányai már Amerikába is eljutottak.

És olyan konyakkal rukkoltak elő, mint a Hennessy VS Cognac, a Hennessy XO Cognac, a Hennessy VSOP Cognac.

A nagy konyakházak ifjú titánja: a Courvoisier

1828-ban Félix Courvoisier és Jules Gallois, két kereskedőcsalád gyereke alapította a vállalatot. A kalmárszellemű ifjak kereskedelmi központja Jarnac lett, és úgy döntöttek, hogy szembe mennek korábbi szeszipari szemléletükkel, innentől kezdve csak és kizárólag a cognacra koncentrálnak. Fáradozásaikat nem várt diadal kísérte, és

Ma már a brand keresett itala a Courvoisier VSOP Cognac, a Courvoisier L’Essence Cognac.

A konyak a brandyk pezsgője

Vitathatatlanul királyi párlat – egy bársonyosan hömpölygő brandyfajta vagy desztillált bor. Földrajzilag tűpontosan meghatározható a forrásvidéke: egy körülbelül 200 000 hektáros területen készítik, a kör középpontjában pedig Cognac városa áll, Franciaország nyugati partján. És itt jön egy kissé hajmeresztő definíciós paradoxon: minden konyak brandy, de nem minden brandy cognac! Hasonlóan ahhoz, mint hogy minden rombusz négyzet, azonban nem minden négyzet rombusz.

6 nagy konyakrégióban aranylik ez a nemes párlat

Grand Champagne, Petit Champagne, Borderies, Fins Bois, Bons Bois és Bois Ordinaries.

Összesen ennyi nagy zóna található a Cognac régióban, ahol minden kortyot a sokat emlegetett terroir határoz meg. A terroir a cognac páratlan francia szőlőtermő régiójára utal. Ez a fehér, napsütötte föld enyhe óceáni klímával rendelkezik, adottsága pedig optimális a szőlő tökéletes növekedéséhez. A termőterület gazdagsága és komplexitása adja, például a Martell cognac sajátos aromáit: a lágy eleganciát, a virágos jegyzeteket, a kandírozott gyümölcsösséget és a csodás fűszereket.

A talaj minősége széles palettán mozog. Van itt csúcsminőségű talaj: mészköves, amely a lehető legnagyobb nedvességet őrzi meg, egyúttal a legtöbb napfényt veri vissza a szőlőre. Másrészt van itt agyagos, homokos talaj is. Valójában az összes cognacot eltérő kort képviselő desztillált italokból, vagyis eaux-de-vie-ből keverik. Ebből a régióból származnak, így formálódik a kifinomult aroma, amely csak a Cognac régió párlatainak sajátja.

A cognac művészetét szigorú törvények irányítják

Csak akkor lehet cognacnak nevezni egy italt, ha minimum egy, de legalább háromféle szőlőből készítik. Ide tartozik az Ugni Blanc, a Folle Blanche és a Colombard.

Az agyagos-kovasavas talajon termő Ugni Blanc szőlő elbűvölő virágosságot és kivételes simaságot kölcsönöz az eaux-de-vie-nek.

Szintén a cognac minőségi kritériumaihoz tartozik, hogy alsó hangon 2 évig érlelni kellene egy italt, ráadásul dupla desztilláción kell átesnie meghatározott alakú copper pot stillben. Ezt a nagyon konkrét still a Charentais: arról a francia régióról kapta a nevét, ahonnan indult az eljárás. A cognac szőlőjét csak októberben szabad szüretelni, lepárlása pedig november 1 és március 31 között kerül sor.

A konyakkészítés egyik nagy legendája – és pikantériája –, hogy a mendemondák szerint a lepárlómestereknek naponta háromszor eléneklik a La Marseilles-t valamennyi hordóhoz. Az sem baj, ha az érlelés során fél napig énekelnek nekik, ha olyan nemes nedűk fodrozódnak a hordókban az aromák fejlődési hullámvasútján, mint a Hardy XO Rare Cognac, a Hennessy XO Cognac, a Remy Martin XO Excellence Cognac vagy a Martell XO Cognac.

A minőség betűszavai: VS,VSOP és XO

Elsőre ördöngösségnek tűnnek a cognac minőségét jellemző betűszavak, azonban arcpirítóan egyszerű a megfejtésük. A VS a Very Special cognac, amit minimum 2 évig érleltek cognacos hordóban.

A VSOP, vagyis a Very Special Old Pale legalább 4 évig érlelt cognacra utal. Az XO már egy Extra Old változat. 10 hosszú esztendeig hűsölt az előkelő érlelőhordók gyomrában, hogy kiteljesedjenek az aromahullámai, és összeérjenek az ízei.

És vannak olyan szokásos terminológiai besorolási határokat feszegető cognac elnevezések is, mint a Napoleon. Az ilyen cognac technikailag XO érlelést mondhat a magáénak, gyakran a VSOP és az XO érlelési ideje között helyezkedik el.

És van Vieux, vagyis „régi” cognac, és valahol a VSOP és az XO közötti konyak rangját mutatja. A Hors D’age „a beyond age” cognac legalább annyi idős, mint egy XO, bár 40 vagy 50 éves is lehet.

A hatalmas cognacos pohár

A régi időkben tombolt a gyilkos himlő. A vén tavernákban ez a szomorú esemény adott mindennapos beszédtémát az embereknek a nagy téli hidegben. A hatalmas poharakat ekkoriban úgy tervezték, hogy az emberek tenyerében lévő hőt a kézből az italba tereljék, így melegen tartotta a konyakot.

A cognac nemcsak önmagban frenetikus – kólával és koktélokba keverve szintén kiváló

Különösen akkor, ha viszonylag fiatal, VS vagy VSOP cognacokról van szó. Igazi élményszámba megy az ilyen italokat kólával, gyömbéres sörrel keverni, vagy akár pezsgővel, Moscato desszertborral keverni.

Több klasszikus koktél is létezik, ami a cognac-kal lesz tökéletes. Ilyen például a cognac-kal, Cointreau-val citromlével áramló Sidecar, illetve a French Connection, egyenlő arányú Amaretto likőrrel és cognac-kal.

A cognac kóstolásához pár csepp vÍz is elég

Az igazi ínyencek persze a színtiszta konyakokra esküsznek, szerintük vétek lenne felhígítani ezeket a nagyszerű italokat. Hasonlóan isszák, mint egy kiforrott scotchot! Az aromák megnyitásához elég pár csepp víz egy pipettából. Közben ott dübörög a vízcseppek mögött a kémia motorja: a vízmolekulák alkoholba juttatása kémiai reakciót aktivál, az alkohol így hőt bocsát ki, és a párlat egyre több aromáját élvezhetjük a kóstolás során.

A fiatalabb változatok többnyire világosabb árnyalatúak és mézesebb zamatúak. Az érettebb konyakok közös jellemzője, hogy borostyánsárga színben ragyognak, ezt a színt adja nekik a tölgyfahordó értékes tanninjai.

A legjobb konyak egy kicsit „funky”

A cognac kifinomultságának csúcspontját az ínyencek csak „ranciónak” nevezik. EZ egy spanyol eredetű kifejezés, utalva a funkys, földes, umamis ízek tartományra, amit csak a legjobb érlelt konyakok érhetnek el.

Tartalomhoz tartozó címkék: cognac Hennessy konyak Hennessy konyak vásárlás italtörténelem ízletes cognac konyak