8 mexikói tradicionális ízrobbanás, aminek ott a helye a bárszekrényen és a Desperadóban

Tél lévén valósággal tombolnak a durva mínuszok, és ezzel az ember a réteges öltözködésen kívül nemigen tud mit kezdeni. Hacsak..Nem keresünk pár temperamentumos, lélekmelegítő italt – egyenesen Mexikóból! Fedezzük fel a tequila italtérképét, és a jeges napok enyhítése gyanánt élvezhetjük a tüzes és chilis italokat (akár alkoholmentes változatban is, agua frescaként)! A híres nemzeti kortyok elvisznek az édes agávé és a dallamos mariachi zene földjére, fejünkön egy sombreróval…

Mexikói egy óriási kaland, a szó kulináris értelmében is. A napsütéses kanyonok, sziklák, a csapatokban rohanó prérikutyák és a vadon pusztáin a szélben táncoló ördögszekér mellett itt olyan italokat találunk, hogy valósággal elkápráztatják az ízelőbimbókat. Mert egyszerre tüzesek, szenvedélyesek, és a maguk természetességével tárják fel a mexikói ízek ezerarcúságát! Itt minden az ősi időkben visszanyúló hagyományok tiszteletéről szól, és a vidám mexikói ünnepségekről.

Gasztronómia kalandunk során megismerhetjük a legnépszerűbb helyi italokat a Tequila fellegvárából, és az ízek odüsszeiájának minden zamatában ott szunnyad a legendás történelem.

Ott csörgedezik a pohárban a tequila, a mezcal, az agua fresca. A hazájában kultikus koktélnak számító Micheladával, a Margaritával együtt! Miközben az is kiderül, milyen mexikói italokat szerezhetünk be az iDrinks üzleteiben. Fedezzük fel együtt Mexikó lelkét! Salud.

Mexikói szimbolikus itala, a tequila

Adja magát, hogy az országról az agávéművészet csúcsteljesítménye, a tequila villanjon az elménkbe. Az első folyékony varázslat a források szerint a legjobb tequilák Mekkájában, a Jalisco-fennsíkon készült. Az első tequilát a régiek hite szerint valamikor a 17. század közepén kezdték gyártani a Cuisillo nevű haciendában. Azóta alaposan felpörgött a tequila üzletága, és immár több mint 160 márka dübörög a piacon, a lehetséges új kihívók száma meg gombamód növekszik.

A név előjel: a tequilák legjobbjait a mexikóiak szerint Tequila városában készítik a szakavatott mesterek. Egy olyan hangulatos, mondhatni atmoszférikus városban, amelyet átsző az agávé mezők végtelensége, a Desperadóból ismerős mariachi dallamos zenéje a fülbemászó dallamokkal és spanyol szavakkal. Itt a mai napig élénken terjednek a legendák, és minden erről a misztikus italról szól, mintha egy kicsit visszatértünk volna a 17. század kalandos időszakába. Az idelátogatók gyakran felkeresik a kultikus helynek számító – mára kialudt –Tequila vulkánt, vagy a Nemzeti Tequila Múzeumot, a Templo de la Puirisimát.

A tequila népszerűsége megállíthatatlannal bizonyult, és világhírnevet szerzett Mexikónak. Ami azt illeti, a tequila a mexikói kultúra folyékony nagykövetévé vált, és méltán vívott ki magának ilyen popkult szerepet. Nem is volt nehéz dolga, hiszen a műfajban olyan parádés párlatok láttak napvilágot a boltok polcain, mint a színváltásra is képes Butterfly Cannon Blue 100% Agave a horrorisztikus koponyapalackos Kah Añejo Tequila vagy az Olmeca Blanco Tequila.

Ezeket megízlelni olyan adrenalinfelszabadító élmény, mint ugrani egy fejest a kék habok közé az acapulcói sziklákról!

Ha az ember egy igazán különleges és autentikus élményre vágyik, akkor olyan gyorsan érdemes lecsapnia egy ütős tequilára, mintha egy emberes machetével tenné Danny Trejo, Mexikó legdurvább arcú színésze tenné Roberto Rodriguez stílusos akciófilmjében, a Machetében.

A prémium ital iparágának szakértői közül sokan gondolják úgy, hogy a tequila a világ egyik legjobb itala (amiben óriási szerepet játszanak a létrehozásának útját egyengető, meglehetősen szigorú szabályok). A tequila „minőségi ugrása” a készítés során az élesztővel végzett fermentáció és a Blue Weber agávé desztillációja jelenti. Ebből fakadnak az agávé édes árnyalatai, amelyekből az értő tequilamesterek kezei között csúcsminőségű italok születnek. Olyan művészi zamattal, mintha Frida Kahlo festette volna őket!

Mint minden jó dologhoz, a tequilakészítéshez is végtelen türelem, és ezzel szinkronban rengeteg idő kell. Ugyanis az agávénak összesen 6-10 év az érési ideje, ekkor válik alkalmassá arra, hogy a nemes tequilák alappillére lehessen. Aztán jönnek a gondos szemmel és ízléssel kiválasztott érlelőhordók, ahol kiteljesedhetnek az ízek.

Milyen tequilákkal kezdjünk?

A Don Ramón Reposado Tequila megmutatja, mit hoz ki a dupla lepárlás és a tölgyfahordós érlelés gyengéd, nemes érintése egy pompás mexikói párlatból! A tequila műfajának egyik kifinomult képviselőjével van dolgunk, és örömmel ízlelgetik a világ mind a négy sarkában ezt a remek érlelt tequilát. Már az íze is naptól tündöklő aranysárga, és az is sokat elmond róla, hogy a tequilakészítés szívcsakrájából, a Jalisco fennsíkról származik. Erőteljes ízeivel új kapukat nyit a tequilatapasztalataink terén, komplex karamellás, fűszeres és gyengéd gyógynövényes illatok kavarognak benne izgalmas változatossággal. Ízében elvisz minket Mexikó földes és agávés pusztaságaiba, a krémes karamella selymes áradása a szájban ellenpontozza ezeket a szikárabb árnyalatokat. Közben a párlat citrusosabb oldalából is kóstolót kapunk, a fűszeresség meg olyan lendületet ad a kóstolásai élménynek, hogy az embernek kedve támad megpörgetni a sombreróját, vagy a lasszóját, mintha ezen a romantikus vadnyugati vidéken lovagolna! Az ízek vad dinamikája arra a mexikói táncra emlékeztet, amit Salma Hayek lejtett a kígyóval az Alkonyattól pirkadatigban.

Milyen lehet egy karakteres tequila, amit vulkanikus forrásvízzel pörgettek a maximumra? Erre a rejtelmes kérdésre ad választ a Vivir Blanco Tequila, mert pont a vulkanikus izzás szenvedélye járja át valamennyi kortyát! A csúcsminőséget villantó Blue Weber agávéból készített párlat a lehető legtöbbet hozza ki az agávéból (sok türelem is kell hozzá, hiszen 9 hosszú év kell ahhoz, hogy a kiszemelt agávénövények minőségi termést adjanak) Lágyságát meg kifejezetten az ínyencekre hangolták a dupla desztillálás művelete által. A Vivir Blanco Tequila krémessége elbűvöli az autentikus mexikói ízekre szomjazókat, miközben az aromák közül egyre jobban előtérbe kerül az üde citrusosság, ropogós jelleg, és az a vulkanikus erő, ami valamennyi ízében masszívan átjárja a párlatot. Így kerül palackozásra egy kristálytiszta, virágos párlat, amennyi megragadja a tequila andalítóan laza, minőségi tradícióját.

Mint minden nagy italkategória, időnként a tequila is belevág az innovációba. Ezt a megújulási szándékot tükrözi az El Sueno Coffee Tequila likőr. A pompás ital kávés ízekkel keveri újra a tequila jól megszokott aromavonulatát, hogy új ízekkel bűvölje az édes agávéital szerelmeseit.

A mexikói kávébab és a friss eszpresszó valami szokatlan energiával helyezi új dimenzióba a tequilát, édessége meg a mexikói pilonchillóból (a helyi nádcukorból, pontosabban barnacukorból) fakad. Ez a legjobb tequilák egyike, amit egy menő Espresso Martinihoz használhatunk; egyszerre nyilvánul meg benne a mexikói kávé ereje és a tequila örvénylése. Kortyolgatása közben mi is a szépséges Jalisco-fennsíkon érezhetjük magunkat, krémessége pedig még ragyogóbbá teszi a végtelen agávémezőket és a szépséges kanyonokat.

Valami emberfeletti mexikói harmónia tanúi lehetünk a kóstolás során, mint amit a mexikói Carlos Santana zenéjét hallgatva érez az ember.

Mezcal: egy nagyszerű nedű a tequila árnyékában

Agávéból nemcsak tequilát lehet készíteni, ami a ropogós, édesen áramló mexikói párlatokat illeti! Évről évre egyre jobban utat „váj” magának az italkultúrában a mezcal, ez a remek agávéköltemény. Vitathatatlan, hogy a mezcal jelenleg még a tequila kistestvére, amely nem tud felnőni a nagy fivér világhíréhez, azonban egyre jobban teret nyer a mezcal. Könnyen elképzelhető, hogy egyszer hasonló rajongás övezi majd ezt a pompás italt is.

Az ősi legenda szerint egy alkalommal a villám belecsapott egy agávé növénybe, és ugyanezzel az elánnal megfőzte a növény édes agávéját. Mexikó őslakóit már messziről magához csalogatta a növényből kiáramló nektár átható aromáját, ami csak úgy árasztotta magából az ínycsiklandozó aromákat. A régi népek félelemmel vegyes tisztelettel ízlelgették az első mezcalt, mert a természetfeletti hatalommal bíró istenek ajándékának tekintették.

Az országban valamikor a 16. században vágtak bele a szeszes italok lepárlásába. Ennek alapjaként a spanyolok bevezették Mexikóban a desztillációs eljárás csínját-bínját (a régi arab hódítók bölcsességéből merítették ezt a szaktudást). Az első nagy mexikói párlatok között már megjelent a tequila, az aguardiente és a mezcal.

A mezcal már csak azért is hatalmas mennyiségben készül a gitárosok országában, mert minden agávét termő hely tökéletes és adott a mezcal készítéséhez. Azonban számtalan stílusú és fajtájú mezcal kerülhet a palackba az agévé fajtájától, az éghajlattól, a lepárlási technikától és az erjesztéshez használt tartálytól függően. A legismertebb az oxacai mezcal, és elvileg innen ered a mára epikussá váló mezcal tradíció. Itt az eredeti kiszerelésében szervírozzák a mezcalt: kosárral alátámasztott fekete agyagtartályban, mint a régi szép időkben.

A mezcal egyébként a régi időkben gyógyitalnak számított a mexikói gondolkodásban, később még rituális jelleget öltött magára. Az ország legtöbb őshonos népének ez az ünnepi itala. A helyi közösségekben annyira menőnek számít, hogy szinte udvariatlanságnak számít visszautasítani (mint nálunk egy családi bulin a házigazda pálinkáját). Vitathatatlan, hogy ez egy folyékony hagyomány: mindenkinek kihagyhatatlan, aki eljut Mexikóba.

Szerencsére repülőjegy nélkül is bepillantást nyerhetünk a mezcal finomságába, ha az iDrinks polcairól beszerezzük a nívós változatok egyikét.

2 mezcal, amit nem szabad kihagyni

A Rooster Rojo Mezcal a műfaj gyöngyszeme! Minden itala tradicionális eljárásokkal készül, és palackja is egyfajta visszatérés a régi mezcal hagyományokhoz, ezért emlékeztet erőteljesen az autentikus ősi agyagpalackokra. A mexikóiak nem véletlenül isznak ilyen mennyei mezcalt az esküvőkön, a szülinapokon és a családi rendezvényeken! A Rooster Rojóban ünnepet ülnek az enyhe füstösséggel kavargó ízek, fűszeres és gyümölcsös fuvallatokkal tarkítva. A különböző árnyalatok között a párlat megleli a tökéletes egyensúlyt, nem hiába lett egy ultra-prémium minőséget képviselő nedű. Maga Mexikó, annyira kellemes a citrusossága, az édes agávé és a füstösség egybekapaszkodása, a bársonyos textúra köntösében. Igazi must-have tétel, ha régóta bizsergeti az ember kíváncsiságát a mezcal kategória!

A másik kóstolásra méltó fejedelmi ital a Rey Campero Mexicano Mezcal, a maga átlagostól jóval magasabb, 48.2%-os alkoholtartalmával. A név „a vidék királyát” jelenti, és Romulo Sanchez Parada, a Rey Campero atyja nem méltatlanul érdemelte ki ezt a legendás elnevezést, hiszen a kisujjában van a mezcalkészítés művészete. Ismeri az agávés italé létrehozásának csínját-bínját, így látott napvilágot ez a frissen vágott fű illatát keltő, gyógynövényfelhős mezcal. Alaposabb illatolás során kibomlik az ember orrában a pikáns paprika és a lágy, békés földesség tartománya.

Ízlelésében csodás az édes gyümölcsösség bőséges áradása, kellemes füstösségbe öltöztetve. A pörkölt kávét ugyancsak ki kell emelni a komponensek közül, miközben a párlat izgalmasan egyensúlyoz a fanyarság és a krémesség között, mindig megtalálva az arany középutat.

Édes, fehér mézes kísértés: a pulque

Létezik egy folyékony, lényegre desztillált autentikus agávés fiesta, aminek eredete még a hispán idők előtti mitológiában keresendő. A művésznevén octlit nevű párlat hangzása már utal erre a messzi korszakra. A pulque annyira fontos volt a Mexikó területén zajló hódítások korában, hogy az eladásából és a termesztéséből beszedett adók képezték a gyarmati gazdasági egyik alappillérét.

A pulque egy fehér színű, markáns ízekkel áramló friss nedű, amit egykor vallásos italként kortyolgatták a mexikóiak, és ma is nagy rajongás övezi. A viszkózus italt az agávénövény erjesztett nedvéből készítik. A régi időkben csak 52 év felettiek fogyaszthatták, méghozzá különleges alkalmakkor. Manapaság már nincs ilyen szigorú szabályozás. Mexikóvárosban és számos környező nagyvárosban pulcheríák, külön szórakozóhelyek létesültek a pulquefogyasztásra, mert a nemzeti identitás részét képezi Mexikóban.

A mítosz szerint a tlacuache, vagyis az oposszum volt az első állat, aki rejtelmes módon megadta az ősi férfiaknak a pulque készítésének titkát. A tlacuache kissé kapatos állapotban felfedezte az erjesztett mézsör hatását, és megtanította az emberiséget a pulque készítésére. Ebben szerepet játszott az azték kozmológiában Tezcatzoncatl, a bor és a pulque istene (akinek egykor 400 papok szenteltek).

Már a pulque íze is a régi, rejtelmes időkbe visz, mintha a mexikói rendező, Gullermo del Toro egyik thrillerét néznénk!

A pulque-t az agávé levének erjesztéséből állítják elő a raspado néven ismert eljárással. Amikor az agávé (a sokat emlegetett maguey) elér egy bizonyos életkort, a magját eltávolítják. Csak egy üreg marad utána, amit acocottal, vagyis egy gigászi kanállal kikaparnak, így nyerik ki a levét. Mert az agávé leve ebben az üregben koncentrálódik. Az agávé leve egy odre nevű edénybe kerül, amíg megerjed, többnyire kevesebb mint 24 órán keresztül.

A pulque-t manapság Hidalgo államban készítik, ahol a mai napig élénken élnek az ókori telepesek rítusai és szertartásai. Egészen azóta, amikor egy agávénövény először adott mézsört az itt élő embereknek…

Aguas frescas: az alkoholmentes mexikói italok alfája

Világszerte terjed a józan kíváncsiskodók szemlélete, akik alacsonyabb alkoholtartalmú italokat isznak, és abban hisznek, hogy az alkoholfogyasztásnak nem kell feltétlenül berúgással végződnie. Olyanok is vannak köztük, akik kifejezetten alkoholmentes italokat isznak. Nekik eszményi választás lenne Mexikó híres itala, az aguas frescas.

A legfelkapottabb mexikói aguas frescák közé tartozik a chia lime-mal, a hibiszkusz, a horchata és a tamarind. Mexikóban rendszerint tombol az izzasztó hőség, így az aguas frescas lett a legismertebb alkoholmentes mexikói italkategória, amit előszeretettel kortyolgatnak a felfrissülésre vágyó sombrerós emberek. Az aguas frescákból egy csomó változat létezik, azonban van köztük egy közös keresztmetszet: különböző gyümölcsök magjából vagy pépjéből készítik, olykor pedig cukorral édesítik. Az összetevők többsége azonban nem Mexikóból származik. A tamarind ugyanis Indiában őshonos, míg a hibiszkuszvirág levelei Afrikából érkeznek. A horchatát Mexikóban rizzsel, vaníliával és fahéjjal készítik, és eredetileg Valenciából, spanyol földről származik a receptje.

A maja kultuszból érkező ananászos ital: a tepache

Ez egy nagyszerű nedű, mindig friss ananászból és annak héjából készül. Manapság, ám nem volt ez mindig így!

A tepache ugyanis a nahuatl nyelv „tepiatl” szavából ered, ami „kukoricaitalt” jelent. Mivel korábban, Mexikó őslakó közösségeiben a kukorica vízben történő erjesztésével készült, és még a maja kultuszok is előszeretettel használták a tepachét. A tepache nem adja magát könnyen: összesen 4 napot vesz igénybe az elkészítése. Az első kettőben az ananász héját egy agyagedényben pihentetik szegfűszeggel és fahéjba áztatva. Aztán hozzáadják a pilonchillo és az árpa keverékét, amit előzőleg felforraltak. Ezután még két napig hagyják erjedni.

A tepache egy igen elterjedt ital Mexikóban. Széles körben fogyasztják, és megvannak a maga speciális változatai Jaliscóban, Nayaritban, Pueblában, Morelosban, Oxacában és Veracruzban. A tepache frissítő íze több állam fesztiváljainak és regionális vásárainak alapanyaga, főleg Közép- és Dél-Mexikóban. Mert rengetegen keresik alacsony alkoholtartalmú és egyedi ízvilága miatt.

Michelada

Szinte mindenkinek a tequila Mexikó szimbóluma, azonban van egy csavar ebben a koncepcióban: Mexikóban a sört szeretik a legtöbben! Szinte mindegy, hogy sötét, világos, kereskedelmi forgalomban lévő vagy kézműves sörről beszélünk, mindenki imádja, ha habos sör kerül a poharukba. A sörfogyasztás legmenőbb módja a sörös Michelada ital, amelyben kéz a kézben jár a lime lé, a só, a Worchestershire szósz, a fűszeresség és a chili.

A Micheladának egy seregnyi változata létezik, a klasszikus összetevőkön kívül gyümölcspéppel is feldobják. Népszerű verziója a Tamarindos Michelada vagy a Mangós Michelada. Egy igazi autentikus mexikói kaland, ha el tudjuk képzelni, hogy egyszerre kortyolgatjuk a sört, a csípős ízeket és a lime-ot.

Margarita cocktail

Ez Mexikó nemzeti koktélja. Eredetéről egy csomó párhuzamos legenda fut egymás mellett, és nehéz eldönteni, melyik írja felül a másikat (ha egyáltalán felülírja). A legvalószínűbb megközelítés nyomán Ensenada városába nyúlik vissza, méghozzá egy Andalúz nevű bárba. A mítosz szerint az első Margarita koktélt a hotel tulajdonosának készítették, itt található a híres bár is. A Margarita név sem véletlen: a tulaj, Marjorie King Plant tiszteletére finomhangolta egy mixológus.

Izgalmas kérdés, hogy vajon mitől ennyire népszerű ez az ital, ami az évek ellenére sem megy ki a divatból? Egyszerű összetevőkből készül, ám ha összekeverjük őket, egy eszméletlenül finom és frissítő italt kapunk – igencsak kapóra jön a forróságával andalító Mexikóban.

Az eredeti felütésű Margarita koktél lényege a tequila, a triple sec, a lime és a só, ám az évek során rengeteg alternatív Margarita látott napvilágot.

A Margarita „aromatikus motorja” lehet triple sec-ként a műfaj emlékezetes képviselője, a Le Favori Triple Sec Likőr. Élénk narancsos színe már messziről kóstolásra csalogatja az embert, és az illóolajos narancsjegyek mosolyt rajzolnak az ember arcára. Ez a triple sec univerzum egyik csúcsjátékosa, amit egy Jean-Baptiste Combier nevű cukrász talált ki. Az ínycsiklandozó, gasztronómai alapvetés a Le Favori Triple Sec Likőr valamennyi ízében élénken érvényesül.

A keserű narancsos jegyek erős olajos finomsága megkapó élményt ad, és ez narancsos mennyország fejedelmi fiestává varázsolja a Margarita koktélunkat.

Egy mennyei Margaritát nemigen tudunk elképzelni tequila nélkül. A hangsúly nyilván a minőségre esik, ezért érdemes alaposan megfontolni, milyen tequilát szemelünk ki az ízek karmesteréül. Eszményi választás a Jose Cuervo Especial Silver Tequila. Mert már-már epikus kifejeződése annak, amikor a citrusosság randevút ad az édes agávénak, és a két íz frigyéből valami olyan élményszint születik, ami túlmutat a megszokott tequilás palackok tartalmán. A tölgyfahordós érlelés selymessé, elegánsan nemessé avatja a szákban kellemesen cirkuláló zamatokat, lágysága meg tökéletes alkotóelemmé teszi a Margarita koktél megalkotásához, valósággal belesimul az ízek tengerébe. A pikáns borsos fűszeresség is feltör a zamatok között, a cukorszirup édességével egyetemben. Egy szó mint száz: ha egy temperamentumos tequilakomponenst keresünk „speciálba” a Margaritához, a José Cuervo Especial Silver Tequila egy igazi telitalálat.

Cafe de Olla

A mexikóiak is imádják a kávés italokat. E lelkesedés iskolapéldája a Cafe de Olla, egy történelmi alapokon nyugvó kávés aromaviharzás. Klasszikus kávéedényben szolgálják fel a fűszeres elemekből elkészített italt. Alappillére a fahéj, a szegfűszeg, az ánizs és a pilonchillo (a nádcukor), némi narancshéjjal megspékelve.

Az ital valószínűleg első ízben a mexikói forradalom idején készült, még a 20. század első éveiben kortyolgatták a mindenre elszánt katonák. A fűszereket és a kávét agyagedényben kevergették a meleg kávés kortyokra vágyó hősök, és ezzel vészelték át a háborús táborokban töltött jéghideg éjszakákat.

A Cafe de Olla tradicionális mexikói itallá nőtte ki magát, az ország kávékultúrájának is részévé vált. Mi is feldobhatjuk vele a hideg téli éjszakákat, mert kifejezetten a zimankó elviselésére eszelték ki a leleményes mexikói katonák!

Fedezze fel Mexikó színes és változatos italkultúráját az iDrinks üzleteiben! Jöjjön el hozzánk, és megtaláljuk az ízléséhez legjobban illő italokat – az aromák hullámain elvisznek a végtelennek tűnő sivatagok, az édes illatú agávémezők országába.