6 festmény, amely új világokat nyit előttünk
A világunk határait feszegető festmények megértéséhez különleges ital dukál!
Van Gogh, Picasso, Monet, Botticelli, Munch és Bosch. Ők azok a misztikus és zseniális elmék, akik festményeikkel elszántan feszegették a valóság határait. Kissé túl is merészkedtek ezen, hogy beavassanak minket a vízililiomok szépségébe, a háború mindent eltorzító ámokfutásába, az istennők születésébe, vagy misztikus középkori lények megjelenésébe.
Most kiderül, milyen italok készítenek fel minket arra, hogy megmártózzunk a világ legnagyobb festőinek varázslatos világaiban!
Vincent Van Gogh: Csillagos éj
Mindannyian sétáltunk már egy ábrándos éjszakán a ragyogó csillagokban gyönyörködve, mégis kevesen részesültünk olyan élményben, mintha valósággal megszólítana minket a ragyogó ég. Ami Van Gogh legismertebb festményén misztikus okokból fodrozódni kezd….
A holland legenda, Vincent van Gogh 1889-ben készített alkotása, a Csillagos éj már csak azért is páratlan a maga nemében, mert a rajta fodrozódó égbolt olyan, akár egy fekete lyuk vagy egy gravitációs hullám…Ezt a képet fizikusok és csillagászok csapata vizsgálja, mivel a műalkotás olyan képet villant fel, amit a Hubble űrteleszkóp is rögzített. A nem mindennapi égi spirálokat szemlélve az embernek óhatatlanul az az érzése támad, mintha Van Gogh egy természetfeletti látomásba nyújtana bepillantást, és megmutatná nekünk az univerzum rejtett oldalát.
Milyen ital lenne az, amelynek aromája képes beférkőzni a csillagok közé, az égi sejtelmek dimenziójába? Melyik lenne az a különlegesség, ami ráhangol minket arra, hogy elmerüljünk a csodás csillagokban? Erre az Unicorn Tears Gin Likőr lenne a legtökéletesebb, hiszen a csillagok alartt röpködő unikornisok könnyeiből desztillálták ezt a mágikus finomságot. Illatában egyből érezhetővé válik a citrusos keserű narancs, emellett a menta és a boróka is villogni kezd az ízmemóriánkban, ha megízleljük a kiváló gin likőrt. Az Unicorn Tears ízében a kandírozott narancs jegyzetei kerekednek az ízek fölé, aztán apránként egyre jobban kibontakoznak a kesernyésebb ginjegyzetek, amik átváltanak egy juharszirupos utóízre. Az unikornisok könnye csodákat teremt, és megnyitja az érzékeinket egy természetfeletti világ megtapasztalására: lehet, hogy még Van Gogh Csillagos éjét is könnyebben értjük meg általa!
Hieronymus Bosch: Gyönyörök kertje
A világ egyik legmisztikusabb szegletét megjelenítő alkotása immár 500 éves, viszont a mai napig nehéz pontosan értelmezni, mit is látunk rajta. Mintha hirtelen megnyílna egy másik dimenzió, ahol egyre bizarrabb lények mutatják be a középkori szemléletben megfogalmazódó földi gyönyöröket, a Paradicsomot, illetve a Pokol legkeservesebb gyötrelmeit.
Bosch döbbenetes műve valójában egy oltárkép: a létező legszürreálisabb, amely valaha készült a műfajban. A látomásos képeken óriási récék hátán ülő emberek idézik meg a régi termékenységi mítoszokat. Bosch egyébként sem egy szemérmes festő: a meztelen embereket a szerelmeskedés művészetének gyakorlása közben mutatja be a Gyönyörök kertje. Mintha egy sci-fi díszletei elevenednének meg, amikor az 1500-ban készült képen egy vörös gömbben egy férfi és egy növény alakja jelenik meg, de a gömb már repedezni kezd (sokak szerint ez a kép az ember és a természet törékeny egyensúlyára akarta felhívni a figyelmet). A festményen visszatérő motívum az emberi és állati lények összeolvadása, mintha a középkor szellemiségében Bosch nemcsak a gyarlóságokat és bűnöket mutatná be, hanem azt is, hogy ezek által az emberi természet lassan de biztosan állativá alakul. A Pokolban egy fává változó embert láthatunk, teste belsejében pedig egy középkori kocsmajelenet bontakozik ki, ami a bűneire utal.
A misztikus erőkben bővelkedő víziókat látva az ember kissé úgy érezheti magát, mintha egy teljesen elvarázsolt középkori kertben sétálna. Könnyebben beleélhetjük magunkat a látomásokba, ha megkóstoljuk a Beefeater London Garden Gint, amelyet a brand lepárlójának környékén lévő csodás botanikus kert inspirált. Desmond Payne, a Beefeater lepárlómesterét valósággal megdelejezte ez a különleges környezet! Valami elképesztően finom gint készített citrusos, finom zöldleveles jegyzetekkel, a verbéna és a kakukkfű élénkítő energiájával, amely visszaadja a Gyógyszerész Kert csodáját, és talán Hieronymus Bosch Gyönyörök kertjének megértéséhez is közelebb visz. A gin a maga rámenősen borókás, fenyőfás ízeivel egészen páratlan élményt ad, miközben a szánkban kibomlik a Beefeater London Garden Gin édes citrusolajos aromalavinája is, amelyben a fűszeresség és a rózsaszirom selymes bája is utánozhatatlan egységben fonódik össze.
Claude Monet: Vízililiomok
Claude Monet híres Vízililiom-sorozatában arra törekedett, hogy az embert közelebb hozza a háborítatlan természethez, a tó békéjéhez. Mi is megmártózhatunk a nyugalom érzésében, ha megnézzük ezeket a csodás festményeket.
Monet valósággal beleszeretett a vizes témába, különösen a felszínen úszó liliomokért lelkesedett. A téma iránti megszállottsága abban nyilvánult meg, hogy összesen 250 vásznat szentelt a témának, egy grandiózus világot épített a téma köré. Véletlenek persze nincsenek! A jó öreg Claude hobbija a kertészet volt, és a derék férfiú 1893-ban vett egy takaros birtokot magának Givernyben, ahol egy apró tavacska csörgedezett. A mester nem is annyira titkolt célja az volt, hogy olyan dolog rejtőzzön a földjén, ami a festményei témájává válhat. És itt jön a képbe a csodás kert, melynek legragyogóbb ékessége bizony a vízililiomokban bővelkedő tavacska lett, ezt hősünk megörökítette az örökkévalóság számára. A misztikus, sejtelmes vízi világban gyönyörködve úgy érezhetjük, mintha mi is eggyé válnánk a vízililiomokkal, és ott úszkálnánk egy csendes tóban a természet szívében, messze a nagyvárosok észveszejtő tempójú pörgésétől.
Monet annyira belezúgott a vízililiomokba, hogy élete utolsó három évtizedében bizony ezek a tófelszínen lubickoló misztikus szépségek lettek életművének csúcspontjai, mindenkinek ez a széria ugrik be az impresszionizmus atyjáról. Claude-ot még az sem állíthatta meg a Vízililiomok ábrázolásában, hogy szeme szürkehályogtól szenvedett. Monet „hattyúdala” olyan jól sült el, hogy a Vízililiomok rendre feltűnnek a világ legpatinásabb múzeumaiban (a New York-i Metropolitanban, a chicagói Art Institute of Chicagóban, vagy a párizsi Marmottan Monet múzeumban is).
Izgalmas kérdés, hogy milyen itallal merülhetnénk el ebben a varázslatos vízi birodalomban. A különleges kalandhoz a Manchester Overboard Gin lenne a legjobb: ez egy nagyszerű navy strength gin (azaz otthonosan mozog a vízi világokban). 57%-os kiugró alkoholtartalommal rendelkezik, és egy karakteres, kifinomult gin, amely bővelkedik isteni zamatokban! A magasabb alkoholtartalom felerősíti a borókát és az ital citrusos jellegét, viszont a fenyőt, az áfonyát és a gyengéd szedret is felismerhetjük benne. Ízében a feketeszeder ízrobbanása ébreszti fel az érzékeinket, majd a menta és a boróka is kellemesen bizsergeti a nyelvünket. Az édes málnából és a citrusokból is elementáris kóstolót kapunk, lecsengése pedig édesen fűszeres aromahullámokkal andalít minket, mintha Monet-hoz hasonlóan mi is egy vízililomokkal teli kerti tavacska mellett ülnénk.
Sandro Botticelli: Vénusz születése
Létezik egy festmény, amely örvényként ragad magával a reneszánsz szépségkultusz világába, és bepillantást enged abba a csodába, miként emelkedik ki Vénusz istennő egy kagyló „fedélzetén” a tenger habjaiból! Kevesen tudták olyan élénk, magával ragadó képekkel megragadni a nőiességet, mint a reneszánsz „rocksztárja”, Sandro Botticelli, aki megfestette Vénusz születését. A festmény 1485-87 között készülhetett, és minden bizonnyal a korszak tehetős mecénása, Lorenzo di Pierfrancesco de Medici rendelte meg a műalkotást, hogy ezzel díszítse új birtokát, a Villa Di Castellót.
A kép hősnője, Vénusz a római mitológiában a szépség isteni asszonya. A festmény abba a mitológiai pillanatba avat be minket, amikor a szépség megjelenik az emberek világában. A kagylóból kiszálló karcsú istennő a korszak szépségideálját testesíti meg, akire egy szemérmes nimfa vár, hogy bíborszínű köpennyel rejtse el a szerelemistennő bódító szépségét. A mítoszok szerint a festmény pillanata után Vénusz Ciprus szigetére lépett, és a földdarabon sétálva csodás fák és növények keltek ki a földből léptei nyomán. Ezek a gyümölcsök, virágok és illatszerek szerelmi vágyfokozók lettek, és Vénusz által jelent meg az afrodiziákumok között a mirtusz, a gránátalma vagy a menta, a kékvirágú lótusszal együtt. Ha Vénusz megérintett volna egy gint, akkor olyan fantasztikus növényi ízek ébredtek volna benne, amelyek egy gyengédebb, nőiesebb aromákat felvonultató italt körvonalaznak. Egy olyan finomságot, mint a Brockmans Premium Gin!
A Toszkánából származó borókabogyó, a kellemes koriander, a szeder és az áfonya olyan elválaszthatatlan összhangban fonódik össze a Brockmans Premium Ginben, ami felér egy vénuszi érintéssel! A modern, nőies gines illat megmutatja az összetevők virágos, friss illatát, miközben felsejlik benne a narancs, a gyömbér és az angyalgyökér is. A grandiózus gin íze még teljesebb képet ad az összetevőkről: a maguk komplexitásukban érezhetjük benne a bogyós gyümölcsöket és a fűszerességet, amely legalább olyan mély benyomást tesz az ízlelőbimbónkra, mint a szemünkre Botticelli Vénuszának látványa!
Pablo Picasso: Guernica
A spanyol polgárháború legsötétebb időszakában a németek és az olaszok lebombáztak egy aprócska spanyol települést, Guernicát, ahol az áldozatok nem fegyveresek, hanem a városban maradó nők, gyermekek és civilek voltak. Az eset óriási felháborodást keltett, és annyira felkorbácsolta Picasso lelkivilágát, hogy a modernizmus atyja a háború eszelős pusztítását örökítette meg Guernica című alkotásán.
A Guernica azóta a háborúellenesség szimbólumává vált. Zaklatott, sokrétegű alakjai az értelmetlen, megállás nélkül tomboló erőszak képeit villantják fel, ugyanakkor Picasso az ember tudatalattijának sötét mélységeibe is elvisz minket. Picasso nem egy átlagos nézőpontból, hanem a kubistákra jellemző szimultanizmussal ábrázolja a háború természetrajzát, egyszerre több nézőpontból (emiatt tűnik úgy Picasso alkotásain, mintha a figuráknak egyszerre több arca is lenne).
Ezért láthatjuk kubista szemüvegen át a Guernica képén egy kétségbeesetten bikát, több arccal. Felbukkan egy csőrében olajágat szorongató galamb, aki nem a békét, hanem annak hiányát szemlélteti ebben a komor látomásban. Egy rettentően szenvedő lovat is láthatunk, aki megvadult a bombázástól, a földön pedig a kezében törött kardot szorongató katona fekszik.
A nyomasztó háborús világ megértéséhez egy olyan italt ajánlunk, amely nemes zamata békésebb kedélyállapotra hangolja az embert. Az Armada csak nevében háborús, valójában sokkal inkább az aromák harmóniája jellemzi ezt a remek italt. A Sandeman Sherry Armada Superior Cream az édes likőrboros ízek diadala! Spanyol eredete miatt is remekül illik Picassóhoz. A prémium minőségű Sandeman Sherry különlegesség sötét mahagóniszínben áramlik, és egy testes bársonyos italt fedezhetünk fel benne. Egyszerre élvezhetjük benne a méz, a vanília és a füge, a mandula és az ánizs összhangját, amelyek olyan komplexen fonódnak benne össze egymással, mint a vad látomásban a Guernica alakjai.
A Sandeman Sherry Armada Superior Creamben felismert harmóniát érdemes az élet minden területén követni, hogy kerüljük az olyan komor helyzeteket, amikkel Picasso világhírű képes szembesít minket.
Edvard Munch: Sikoly
Ha létezik igazán enigmatikus alkotás a festészet történetében, akkor az mindenképp Munch Sikolya! A norvég festő expresszionista stílusban megálmodott alkotása egy frenetikus festménysorozat része, amelynek minden tagja egy-egy halálfélelmet kifejező alakot örökít meg, az őt körülvevő hátborzongató háttér keretében. A Der Schrei der Natur, vagyis a természet sikolya sorozat valamennyi tagja a dermesztő narancssárga égbolt előtt jelenik meg. A kissé ijesztő képek mindegyike 1893 és 1910 között jelent meg.
Munch 1894-ben festette A sikoly című alkotást. A sikolyra görbülő arc valami rettenetes dolgok bekövetkezését vetíti előre, azonban a mai napig hiába találgatnak a művészettörténészek, senkinek sem sikerült még megfejteni, mitől retteg a képen látható alak. (Lehetséges, hogy magát a szorongás érzést akarta ábrázolni itt Munch, amelynek nincs is kézzelfogható tárgya az esetek többségében?)
Vajon mitől retteg Munch Sikolyának központi alakja? Természetesen nekünk is megvan a magunk elmélete erre a rejtélyes kérdésre! Valószínűleg egy Lucifert idéző démoni alaktól, aki gonoszul vigyorog a Fallen Angel Blood Orange Gin palackján. Szerencsére csak a külcsín ilyen luciferien hátborzongató, a palack tartalma már sokkal felemelőbb zamatokkal kecsegtet. A Fallen Angel Blood Orange Gin veszettül ördögi külsőt villantó palackja vérnarancsos gint rejt, amiért egy igazi rajongó akár még az ördöggel is cimborálna! Az infernális hömpölygésű ital kétarcú karakterrel bír, mivel zamata az édesség és a keserűség határvidékén egyensúlyoz.
Ízében egyből a szaftos vérnarancs dominanciájával találkozunk, ezt a szárított fahéj élénksége árnyalja, a nyelvünkön kialakuló lágy borókás aromahullámmal együtt. Még ennél is sokkal gazdagabb „luciferi” élményben lesz részünk, hiszen a fűszeres citrusosság magával ragad minket. Munch sikoltozó alakja is elfelejtené a pánikot, ha megízelné a Fallen Angel Blood Orange Gint! Ideje mielőbb megkóstolni ezt a pompás italt, amelyhez hasonlót nem kapunk sem a Pokolban, sem a Paradicsomban, de még a Purgatóriumban sem!
Szívesen fedezne fel még több italkülönlegességet, amelyek egy egészen új világba vezetik az embert? Jöjjön el az iDrinks üzleteibe, és ismerje meg a fenséges ginek, whiskyk, rumok, vodkák és cachacák mámorítóan finom zamatát! Kérje szakértő kollégáink segítségét, akik otthonosan mozognak a legváltozatosabb aromadimenziók között!