Sütiket használunk a tartalmak és hirdetések személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média-, hirdető- és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A jelen felület arra szolgál, hogy Ön eldönthesse, hozzá kíván-e járulni a weboldalon használt egyes süti-típusok alkalmazásához.

Termékek Menü

PickPack pont

PickPackPontra

szállítás 20.000 Ft-tól

ingyenes

Betiltott italok 1.

Az alkoholtartalmú italok története nem csupa jókedv és nevetés. A történelem ismer néhány időszakot, amikor egyes italfajták, sőt, akár szinte minden szeszesital illegalitásba kényszerült.
 
 
A legismertebb ilyen időszak talán a szesztilalom amerikai megjelenése. Miután egyre többen akarták (pl. Nemzeti Prohibiciós Párt), hogy egy alkoholmentes társadalom legyen az Amerikai Egyesült Államok, és 26 tagállamban (akkoriban 48 volt) már betiltották az alkohol forgalmazását, ezért 1920. január 16-án életbe lépett a 18. alkotmánymódosítás, amely az egész államszövetség területén megtiltotta az alkohol előállítását, forgalmazását és behozatalát. A törvényt Volstead-törvény néven is ismerik, Andrew Volstead republikánus politikus után. Ennek voltak gazdasági okai is, ugyanis azok a munkások, akik alkoholtartalmú italokat fogyasztottak, kisebb mértékben voltak munkaképesek, és nem tudtak annyi hasznot termelni, mint azok, akik nem ittak.
Persze ahogy az lenni szokott, egy törvény nem változtatja meg az embereket. Szeszes italokra továbbra is igény mutatkozott, és ezt be is szerezték, ha nem lehetett legálisan, akkor máshogy…
 
Ez az időszak hozta el a nagy amerikai maffiacsaládok első aranykorát, hiszen az ő kezükben összpontosult az illegális alkoholkereskedelem. De voltak más haszonélvezők is, például a kanadai italgyártás is ekkor erősödött meg, hiszen a határ kanadai oldaláról hatalmas mennyiségben csempészték be az italokat (jobbára whiskyt) az Egyesült Államokba. Egy idő után a törvényhozók is belátták, hogy a rendelkezés nem igazán érte el a célját. Bár Hoover elnök még „egy nagy szociális és gazdasági kísérletként" ünnepelte az új törvényt, Rooseveltnek azonban be kellett látnia, hogy az államilag kieszközölt alkoholtilalom többet árt, mint használ. Ennek a felismerésnek a jegyében 1933-ban törölték az alkohol kereskedelemét és a fogyasztását tiltó jogszabályokat.
 
Kevesebben tudják, hogy ebben az időszakban máshol is voltak hasonló tilalmak:
Oroszországban például 1914-ben (az orosz hadsereg korábbi, távol-keleti kudarcai nyomán, amelyet a mértéktelen vodkafogyasztás számlájára írtak) Miklós cár július 31. napján betiltotta mindennemű alkoholos ital előállítását és árusítását. Az oroszok reakciója a vodka betiltására pontosan az volt, amit a sztereotípiák alapján várna az ember: az emberek fellázadtak. A szesztilalom első hónapjában kétszáznál is több kocsmát vertek szét és fosztottak ki országszerte. A tilalom ennek ellenére túlélte a cárt, és az új rend is megtartotta, egészen 1925-ig. (Azt például kevesen tudják, hogy a Téli Palota ostromakor a cár mai értéken számolva szinte felbecsülhetetlen bor- és italgyűjteményét a hadvezetés parancsára megsemmisítették, nehogy a vöröskatonák hozzáférjenek.)
 
Magyarországon a Tanácsköztársaság idején (pontosabban 1919. március 21 és augusztus 1 között) volt általános alkoholtilalom, itt nyilván az orosz-szovjet minta került követésre. Persze nálunk sem vált sokkal jobban be az intézkedés mint a »nagytestvérnél«, csak itt nem a vodka hiányzott, hanem a pálinka. Szerencsére itt nem tartott túl sokáig, meg aztán az az időszak amúgy is igen viharos volt, de azért vannak hazai feljegyzések is az italnélküliség kiváltotta atrocitásokról.
 
Az alkohol azonban nem csak a politikusok szemét szúrta, hanem bizonyos vallási vezetők, vallások alapítóiét is. Gyakorlatilag szinte minden nagyobb vallás az ilyen italokkal szembeni mértékletességre int, és persze van néhány, amelyik kifejezetten tiltja az élvezetüket. A legismertebb ezek közül az iszlám. Itt három fokozaton keresztül jutottak el a teljes tiltásig, előbb csak az ima- és vallási időszakokban tiltották az alkoholt, de végül olyan szintig jutott a tilalom, hogy most már az is bűnt követ el, aki mondjuk az üzletét olyan embernek adja bérbe, aki alkoholt árul, vagy akár csak fogyaszt is. Nyilván nem véletlen, hogy a ma jól ismert italmárkák között nincsenek túlreprezentálva az arab termékek…
 
Érdekesség, hogy a nyitottabbnak tartott nyugati világban is vannak még életben részlegesebb tilalmak. Mindenki ismeri az amerikai filmekben a papírzacskóba rejtett flaskákat, ami a közterületi alkoholfogyasztást tiltó, korlátozó rendelkezések kijátszását szolgálja. Ilyen tiltások Európában is léteznek, sőt, még itthon, Magyarország néhány városában is. De emlékezünk még páran talán arra is, hogy a rendszerváltozás előtt, 1978-tól 1989-ig létezett egy reggel kilencórás szabály, miszerint ez időpont előtt sehol nem árulhattak alkoholt. Sem vendéglátó helyen, sem hagyományos üzletekben, közértekben sem. Ez szintén a munkaképesség megőrzését szolgálta. Persze kérdéses, hogy milyen hatékonysággal. - Ekkoriban született Hofi Géza híres mondása: "Akinek annyi vegyes pálinkája nincs otthon, hogy másnap reggel a gyárig elég legyen, az száradjon ki!"
 
A távolabbi és közelebbi történelem tehát számos példát tartogat az alkoholfogyasztás törvényekkel való visszafogására. Mi a magunk részéről nyilván nem tartjuk ezeket az intézkedéseket túlságosan átgondoltnak, hiszen a minőségi alkoholok mértékkel történő fogyasztása sokszor több pozitívumot hozhat, mint amennyi negatívumot a műfaj nyakába akasztanak.
 
Az idők folyamán nem csak teljes körű tilalmakkal találkozhattunk, hanem részlegesekkel is. Ezek néha – ritkán – jogosak voltak, de sokszor csak félreértéseken alapultak. A jövő héten ezeket az eseteket szedjük egy csokorba.