Anno, amikor elkezdtem a whiskyket kóstolgatni, persze én is a skót fajtákkal indítottam. Ezek voltak az ismertebbek, ezeknek volt jobb az ázsiója is. Ízleni mondjuk annyira nem ízlettek, de hát whiskyt nem azért iszunk, mert finom, hanem mert cool. Legalábbis akkoriban ezzel vigasztaltam magam. A füstös ízvilág külön problémát okozott, bár idővel rájöttem, azért nem minden skót italtól muszáj füstmérgezést kapni.
Az első olyan whisky, amely megingatta bennem ezt a hitet, egy barátom szülinapján került a poharamba. A márkára már nem emlékszem, akkoriban még nem érdekelt ez annyira, de azt tudom, hogy egy meglehetősen drága, idősebb amerikai bourbon volt, amit amúgy nem is a bulin való elfogyasztásra szántak, de hát nem dugták el elég jól… Azután elkezdtem kóstolgatni az elérhetőbb bourbon és ír whiskyket, és ezek már ízlettek is. A kukorica és a rozs nyomán születő markáns, erősebb, jóval karakteresebb, édesebb ízvilág jobban bejött, ezeket már nem csak divatból ittam.
A következő lépcsőt jelentették a rozswhiskyk. Itt az első tripre viszont már jól emlékszem, az első igazi rozs élményem a Wild Turkey 101 Rye változata volt, ami valami egészen különlegesen finom ital. Mindazt tudja, amit egy jó bourbon, csak sokkal jobban, és mindazt a gödröt elkerüli, amibe az agyon malátázott és -füstölt trendi skót whiskyk rendre belepotyognak. Azóta kóstolom is szorgalmasan az elérhető rozswhiskyket, és lelkesedésem töretlen. Ez az ízvilág, ezek az aromák, amik miatt érdemes whiskyt fogyasztani.
Szóval én így lettem a RYE egyház tagja. Nem könnyű, hiszen telente mindig megdobálnak hógolyóval az utca túloldalán álló scotch imaházba járó fura népek, az autóm is össze szokták fújni borotvahabbal (hogy miket írnak rá, azt inkább le sem írom), de én azt gondolom, ennek ellenére megéri, mert ez az egyetlen és igazi whisky.
Próbáljátok csak ki, és megtértek ti is.
(Ne legyen félelem a szívetekben, mi nagyon be- és elfogadó egyház vagyunk. Valljuk, hogy egy megtért bűnös is jó lehet még valamire, szóval attól, hogy eddig füstös skót italokat ittatok, még lehettek részei egyházunknak.)