„Felrázva, nem keverve”. James Bond kedvenc italai

A britek csajozós ügynöke a szebbik nem (és a soron következő robbantás, -lövöldözés-meneküléscunami) mellett a minőségi italokat szereti a legjobban. Mindegy, hogy Moszkvában, Rómában vagy Rio de Janeiróban akciózik, nem éri be a szimpla adrenalinfröccsel, mert mindig ott szorongat a kezében egy whiskyt, egy americanót vagy egy mojitót, vagy a nála már klasszikusnak mondható Vesper Martin koktélt, ami felrázva az igazi.

A tökéletes ellazulás jegyében dőlj hátra a kedvenc kanapédon, kapcsolj be egy hangulatos James Bond tracklistet, és nézzük, milyen italok rejtőznek a kém bárszekrényében!

Bond all-time kedvence: a Vodka Martini.

A világ legmenőbb titkosügynökéről szóló filmekben ez a leggyakrabban fogyasztott alkoholfajta a francia pezsgő után (Bond több mint 20 alkalommal kortyolgatja, és Sean Connerytől kezdve Roger Moore-on át Pierce Brosnanig mindegyik megtestesítője nagy lelkesedéssel hörpölgette). A James Bond-könyvekben kicsit más a helyzet, mert ott a sármos agent inkább egy finom scotch ízével tompítja a világ megmentésével járó lelki megpróbáltatásokat.

De vajon mi a helyzet a gin martinival? A filmekben sosem láttunk még ilyet a brit fenegyerek kezében, Ian Fleming regényeiben azonban James előszeretettel választja ezt az italt (úgy tűnik, a rendezők szerint egy vodka martini sokkal szexibb megoldás nagyképernyőn a fincsi gin martininél…). Vitatkoznánk, de most már késő! A Bond-könyvek írója, Ian Fleming mindenesetre biztosan jobban örült volna a ginnek.

Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy James Bond atyja sem vetette meg az alkoholt: a vodka martinit és a gint egyaránt kedvelte, és a legendák szerint attól függően jelent meg egyik vagy másik alkoholfajta a régi Bond-regényekben, hogy Fleming melyiket szerette jobban abban az időben.

Vesper Martini: az eredeti Martini James életében.

A legendás italnak köszönhetjük a minden 007-es filmben bőszen hangoztatott „felrázva, nem keverve” (angolul: shaken, not stirred) szállóigét. Ez még a filmek előtt, Ian Fleming eredeti regényében jelent meg először, amikor Bond egy száraz Martinit kér a pincértől – eredetileg pezsgős kehelyben. Már a könyvben is elhangzik, hogy a Martinit azonnal fel kell rázni, amíg jéghideg, majd adjunk hozzá egy nagy szelet citromhéjat.

A Vesper Martini az 1953-as Casino Royale sztorijában debütált először, amikor Bond a barmannel folytat egy „martinisznob” párbeszédet. A Vesper Martini egészen sajátos nevét a történet hősnőjéről, Vesper Lyndről kapta (a filmben őt a démonian bájos Eva Green játszotta). A „vesper” kifejezés egyébként esthajnalcsillagot jelent, és Ian Fleming egyik barátjának a fejéből pattant ki ez a briliáns elnevezés. Furcsamód a Casino Royalban még Bond nem mondja, hogy felrázva, nem keverve, hanem a „shake very well” kifejezést használja. Később előfordul, hogy kedvenc kémünk letesz a Martini-rázásról: a Csak kétszer élsz című filmben udvarias, nem kekeckedik, és shake nélkül is elfogadja az italát, a Casino Royalban pedig egy földbe döngölő pókervereség után teljesen kiaakad, már egyáltalán nem izgatja az elkészítési mód, és csak annyit mond: -Úgy nézek ki, mint akit ez érdekel?

Bond himnusza a skót whiskyhez.

A könyvekben megjelenő James Bond egy igazi angol úriember, aki nemcsak a dögös hölgyek iránt érez ellenállhatatlan vágyat, hanem a szódával kevert skót whisky iránt is (a Bond-regényekben összesen 21 alkalommal választja a Scotch & Soda fenséges kombinációját). Hősünk a filmek tanulsága szerint olykor persze bourbont is ivott a skót whisky előtt, és ez a szenvedély egészen különleges alkohollebontó képességeket sejtet.

A szódával lazított skót whisky elegáns, ugyanakkor effektíve még így is elég erős ital, amely tökéletes egy kém idegrendszerének ellazításához, mielőtt belevetné magát a kalandok sodró áradatába. Akkor is próbáljuk ki, ha nem foglalkozunk hivatásszerűen kémkedéssel!

Ideális választás lehet a skót whiskyk közül egy füstösebb ízű Lagavulin az Islay-i whiskyk közül, ám legalább ilyen remek scotch egy 15 évig cseresznyehordóban érlelt Glenfiddich a maga fahéjas, gyömbéres és marcipános ízvilágával.

A kiváló skót whiskyk tárháza kimeríthetetlen. Nálunk is találni igen remek tételeket!

Persze nem muszáj mindenben követnünk James Bond ízlését, menjünk inkább a saját orrunk után. Válasszunk egy számunkra szimpatikus scotchot, és ne szódával, hanem tisztán ismerkedjünk meg a benne rejtőző aromákkal, a lecsengésével.

Egy örök szerelem: a Vodka Tonic.

Számos pszichológiai tanulmány vészmadárkodott már azon, hogy Bond a valóságban egy neurotikus alkoholista ügynök lett volna, a helyzet azonban korántsem ilyen komor: James imádja a minőségi italokat, így a fehér szeszt is! 1958-ban a Dr. No-ban a brit korona leleményes ügynöke összesen 4 gin tonikot is benyakalt, az 1963-as Őfelsége titkosszolgálatában pedig 4 vodka tonikra váltott.

Nem csoda, hogy a jólöltözött kalandornak vedelni támad kedve, hiszen az első filmben alaposan meggyűlik a baja egy a világbéke ellen gyilkos rakétaprogrammal ármánykodó Spectre tudóssal, Dr. No-val a jamaicai szigetvilágban, a második alkotásban pedig az elhagyatott síparadicsomban rejtőző ősi ellenféllel, Blofelddel veszi fel a harcot, aki gyilkos vírussal akarja elárasztani a nyugati civilizációt. Ilyen előzmények után bizony mi is lehajtanánk 4 vodka tonikot filmenként!

A vodka tonik elkészítése pofonegyszerű: a vodkát tegyük jégkockákkal teli pohárba, öntsük rá a tonikot, majd díszítsük a pohár szélét egy szelet citrommal.

Bond kedvenc outdoor itala, az Americano.

Az egyik legpopulárisabb olasz Aperitivo italról beszélünk, amelyet 1860 körül a Campari zseniális megálmodója, Gaspere Campari talált ki (és furcsamód először Milan-Torinónak nevezte, ám szerencsére később letett erről a furcsa tervéről). Az elnevezés hátterében az összetevők származási helye áll, hiszen a Campari milánói, míg a vermouth torinói eredetű.

Ez az ital tökéletes arra, hogy illusztrálja Bond kifinomult ivóstílusát. A Halálvágtában hősünk úgy érzi, ez a legmegfelelőbb ital arra, hogy leöblítse a kimerültséget és a stresszt, amivel Zorin, a pusztító földrengéseket előidéző komputerbáró elleni harc jár, aki egy merész döntéssel porig akarja rombolni a Szilícium-völgyet, hogy többé ne legyenek vetélytársai a számítógépes bizniszben.

James a történetben hangot ad annak a véleményének, hogy az Americano természetének az felel meg a legjobban, ha külső, azaz outdoor környezetben fogyasztják. Emellett azt is megtudjuk, hogy hősünk a „Perriert” részesíti előnyben, mert véleménye szerint a szódavíz a legolcsóbb módja annak, hogy az ember feljavítson egy egyébként rossz italt…Ebből a rövid intermezzóból bizony az is kiderül, hogy a 007-es egy válogatós alkoholfogyasztó, akinek van ízlése az Americanót illetően!

Old-fashioned: az altató whiskykoktél.

Nemcsak a neve, hanem az ital eredete is több száz évre nyúlik vissza, egészen pontosan 1880-ig, ugyanis ekkor tűnt fel Louisvilleben, a Pendennis Clubban. Elkészítéséhez kell egy kis bourbon vagy rozswhisky, esetleg brandy, ami sima vízzel vagy szódavízzel alkot tökéletes Old-fashioned keveréket (persze víz nélkül még ütősebb, de van, aki vízzel szereti, mert sokak szerint az jobban kinyitja az ízeket). Az elkészítése sem egy ördöglakat: a barnacukrot kifejezetten Old-fashioned-höz használatos pohárba tesszük, angosturát csöpögtetünk rá, majd whiskyt töltünk rá, és mindezt addig kevergetjük, míg a cukor teljesen elolvad. Végül jöhet a koktéljég és a szóda, illetve egy kis narancshéjjal is gazdagíthatjuk a koktélt.

A máig töretlen népszerűségnek örvendő italt mindenki kedvenc Jamese rendszerint akkor ízlelte meg, mielőtt álomba szenderült volna egy tikkasztóan akciódús nap után (és rendszerint ilyenkor kopogtatott be a szobájába egy szemtelenül csinos nő az ügyeletes csinibaba-kollekció kötelező szereplőjeként).

A filmekben sajnos megfeledkeztek erről a klasszikus koktélról, de ügynökünk számos könyvben (Gyémántok az örökkévalóságnak, Élni és halni hagyni, Tűzgolyó) rendel Old-fashioned koktélt, legalább négyet fel is hajt az említett nagy kalandok közben (naná, hogy biztosra ment, és hedonista módon mindig duplát kért az Old-fashionedből). Persze nem meglepő, hogy a 007-esnek szüksége volt erre a remek whisky-koktélra, hiszen a Gyémántokban egy koporsó komor belsejében tér magához, egy másik történetben atomtölteteket kell visszaszereznie a Bahamákon egy cápákkal játszadozó szuperbűnözőtől, a harmadik sztoriban meg krokodilok és vudu-varázslók elől menekülve kutat a rejtélyes Kananga után.

Ezek után az lenne a csoda, ha az agent nem akarna dupla Old-fashioned koktélt inni elalvás előtt…

Stinger – ez lenne az anti-Bond koktél?

Sokak szerint ez a brandyből és Créme de Menthe mentaaromából álló koktél illik a legkevésbé a vagány James Bond kezébe…

Pedig ezer százalék, hogy a brit kultkém Stingert iszik a csinos Tiffanyval a Gyémántok az örökkévalóságban, illetve a Tűzgolyó és a Casino Royale című részekben (utóbbiban ügynök barátjával, Felix Leiterrel koccintanak Stingerrel).

James „csajozós itala”, a Mojito

A filmekben James Bond gyakran szürcsöl Mojitót, míg az eredeti könyvekben szó sincs erről (Fleming valószínűleg nem kedvelte). A mojito a többi Bond-film italfelbukkanásaihoz képest elég későn, csak 2002-ben jelenik meg a Halj meg máskor című részben. Miért éppen a mojito? Talán azért, mert a koktél népszerűsége ekkor volt a csúcson, és a történet kubai helyszíne is tökéletes volt a zöld csodaital színre lépéséhez.

A sztoriban különleges szerepet kap a mojito: az aktuális Bond, Pierce Brosnan ezzel az itallal a kezében mutatkozott be a film csábító hősnőjének, Jinxnek, akit Halle Berry alakított.

A mojito elkészítése sem kvantumfizika: tegyük egy magas falú koktélos pohárba a cukrot, helyezzük bele a lime gerezdeket, majd préseljük össze a törőfával. Mossuk meg, majd szárítsuk tisztára a mentaleveleket, aztán dörzsöljük a pohár széléhez (utána dobjuk bele a Mojitóba). A poharakat félig töltsük tele tört jéggel, öntsünk rá Bacardi Carta Blancát, aztán keverjük meg koktélos kanállal. Töltsük tele a poharat tört jéggel, öntsük fel szódavízzel, és díszítsük néhány mentalevéllel.

Máris megkaptuk James hódító italát!

Alkalmi Bond-italok. És még mindig nincs vége. Imádott ügynökünk megszállottan rajong a nemes italokért, ezért sokáig folytathatnánk a kedvencei listáján. Van még néhány különleges kedvence, amit csak megemlítünk, hogy még teljesebb képet kapjunk a brit „coctail conossieur” ízléséről, ami az italokat illeti (a nőkről szóló ízlése egy ennél lényegesen hosszabb cikket igényelne).

Hősünk ital-repertoárjában ott van még a Pink Gin, a Mint Julep, az Irish Coffee és a Rum Collins is. Az italok zavarba ejtő bősége főként Ian Fleming James Bond-könyveiben jelenik meg, a filmek általában megelégszenek pár klasszikus koktéllal.

Ennyi szesztől valószínűleg a piát remekül bíró James is beájulna, aztán kisvártatva visszatérne Miss Moneypennie-hez egy kedélyesen negédes flörtölő beszélgetésre.

Várjuk az új Bond-filmeket, ahogyan azt is, vajon az új alkotások mernek-e szakítani az eddigi rendezői szemlélettel. A tradicionális koktélok imádatán kívül egyszer bemutatják majd azt a Bondot is, aki szenvedélyesen rajong a scotchért vagy az Old-fashionedért?

Cikkünkhöz a SpruceEats írása adott zseniális inspirációt:

https://www.thespruceeats.com/james-bond-drinks-760178

Tartalomhoz tartozó címkék: Cocktail gin italtörténelem James Bond koktél martini mindenmás Mojito vodka