A brandy különböző hőmérsékleten eltérő arcát mutatja
A brandy az égetett szeszek egy méltán kedvelt tagja. Az ital minőségi fokát az érlelési idő hossza határozza meg. Ugyanis minél több időt töltenek a karakteres cseppek a tölgyfahordók ölelésében, annál különlegesebb nedű kerülhet a palackokba és ezután az asztalokra.
A brandy magában vagy koktél összetevőként adja ki jobban az ízét?
Ízlés kérdése, hogy kinek, milyen módon nyeri el az ital a tetszését. Van, aki ragaszkodik az önmagában kortyolás élményéhez, amely nem fukarkodik ízkarakterekben. Míg más jégre töltve szopogatja szívesen a nedű hűsítő cseppjeit. Tény és való, hogy a mixerek alkoholkészletéből sem hiányozhat a borpárlat, hiszen számtalan koktélvariáció alkotható a közbenjárásával.
A citromos ízek jól passzolnak az alapkarakterrel, de egyes, különleges verziókban akár tejföllel is megbolondítható a végeredmény. Ha érez némi késztetést önmagában a próbálkozásra, akkor bátran ragadja meg a palack nyakát, és töltsön egy pohárba olyan ízű italokat, amelyek a saját érzése és ízlése alapján összeillenek. Lehet, hogy egy teljesen ismeretlen koktéllal gazdagodhat ezáltal az élete. De persze a híres-neves mixerek receptjeit is követheti, amelyek tételesen előírják, miből, mennyit érdemes adagolni a poharakba.
A jégre töltés a Távol-Keleten is divat
Az alkohol általában alacsonyabb hőfokon viszkózussá válik. Ez az ízlelés szempontjából azt jelenti, hogy a behűtött vagy jégre töltött brandy lágyabb, kevéssé maró ízhatású, így sokakkal megkedveltethető. A Távol-Keleten nem véletlenül szavaznak a jégre a kortyolás pillanataiban, miközben az Európai kultúrkörökben a szobahőmérsékleten történő fogyasztás dívik inkább. Valójában persze a legjobb, ha az egyéni ízlése alapján dönti el, miként nemesülnek meg a leginkább a nedű cseppjei.