London: a világ közepe, a pubok Mekkája és a London dry ginek születési helye

Közel kétezer éves történelemmel rendelkezik, egy apró római településből a világ legnagyobb birodalmának fővárásává nőtte ki magát. Ez London, amelynek legendás vörös telefonfülkéje, a Tower épülete és megannyi izgalmas utcája a mai napig a turisták nagy kedvence, mert itt az utca legkisebb macskakövéből is árad a történelem. Világhírű többek között a londoni metró, amely 1863 óta működik, bár akkor még gőzmozdonyok húzták, a a metrókocsik meg fából készültek és gázvilágítással működtek.

De miért ilyen ősi London városa? A rómaiak Londiniumnak nevezték ezt a települést, és ők bizony már az időszámításunk szerinti első században benépesítették ezt a vidéket. Persze London régen teljesen más volt, és megjelent a pokoli oldala: a 17. században rengeteg betegség keringett Londonban, amelyek jóval súlyosabbnak bizonyultak, mint egy kiadós influenza. 1665 és 1666 között lecsapott a városra a rettegett pestisjárvány. A bubópestissel megspékelt változat körülbelül 100 ezer (!) londoni halálát okozta, vagyis London lakosságának majdnem egynegyedét magával vitte. Még ugyanebben az esztendőben egy hatalmas tűzvész lobbant éjfél után egy pékségben, és London metropoliszának nagyjából egynegyedét felperzselte.

A sok nehézséget követően azonban London megszilárdította az erejét. Sokáig, 1835 és 1925 között – közel száz éven át –London volt a világ legnagyobb városa. Az 1800-as évek közepére népessége meghaladta Peking 1.1 milliós lakosságát, aztán New York City beelőzte a dobogó csúcsán.

Az itt lévő Királyi Obszervatóriumban található Greenwich, amely meghatározza a 0 hosszúsági fok kezdőmeridiánt, a greenwichi középidőt (rövidítve GMT-ként szoktuk látni), ezért sokan Londont nemes egyszerűséggel csak a világ közepeként emlegetik.

És ha az ember Londonban jár, van egy ragyogó hírünk a különleges italok kedvelőinek. A londoni pubok aranyat érő kincsestárak a helyi élet ritmusának megismerésére és a történelmi hangulat átélésére! A kocsmakultúra méltán annyira népszerű Londonban. Az emberek gyakran beugranak a pubokba munka után, és számos szórakozóhely régebbi, mint az Amerikai Egyesült Államok. Még egy klassz hír: a helyiek nagy kedvence a london dry gin, amiből számtalan változatot kóstolhatunk meg a pubokban. És ezért az élményért nem is kell Londonig mennünk: az iDrinks üzleteiben rengeteg szuper tételt szerezhetünk be a legjobb dry ginekből!

Száraz felfrissülés a londoni esőben: a Tanqueray London Dry Gin

Londonról az a hír járja, hogy állandóan esik, szitál vagy egyenesen szakad az eső a város épületei között. Tény és való, hogy errefelé az égbolt meglehetősen gyakran szürke és borús, így időnként a helyiek egy vagány, lelket és a testet egyszerre bizsergető ginnel dobják fel a kedélyállapotukat! Ebben a kategóriában az egyik legfinomabb tétel egy szárazságban verhetetlen dry gin, a Tanqueray London Dry Gin. Ízesítése a britek gyarmatokat hódító időszakát is az ember eszébe idézhetik. A Tanqueray London Dry Gin utolérhetetlen minőséget képvisel a maga nemében; ehhez hozzájárul éteri tisztasága, a gondos háromszoros desztillációs eljárás eredménye.  A Tanqueray ginkészítési metódusa nem egy mai gyerek: az alapító Charles Tanqueray még 1830-ban nyitotta lepárlóüzemét az észak-londoni Finsburyben, és kristálytiszta forrásvízzel tette bársonyossá italait. A derék Charles hosszú évekig kísérletezett a boszorkánykonyhájában, mígnem létrejött a Tanquerayt jellemző kellemesen kesernyés, mára klasszikusnak számító dry íz. A több mint 180 éves múltra visszatekintő Tanqueray gin receptje annyira telitalálatnak bizonyult, hogy azóta is az eredeti formulával készítik. A Tanqueray London Dry Ginben briliáns összhang születik a borókabogyó, a koriander és az angelikagyökér között, hogy a világ egyik legtisztább ginjével koccinthassunk!

A 43.1 százalékos ital maga a megtestesült londoni elegancia! Kortyolgatása közben mi is a Tower és a Big Ben közelében érezhetjük magunkat, nem is olyan messzire az ikonikus Buckhingam-palotától.

Illatában virgonc erővel kering a ginek alapvetésének számító borókabogyó és a citrom csodás párosítása. Üdeségét enyhe fűszeres jelleg gazdagítja.

Zamatában az édesgyökér visszafogott bája a fűszeresség köntösében nyilvánul meg. Dinamikus zamatában a citrusosság adja az iramot, csak úgy lubickol a borókás londoni ízek tengerében. Lecsengése közepesen hosszú; szárazsága olyan előkelő hatást kelt, akár egy patinás őrgróf London hőskorszakában!

Dublin, a vikingek ír városa

Az Ír Köztársaság fővárosa egyszerre híres zenei kultúrájáról, pubjairól és arról, hogy itt kezdődött a Guinness sör világhódító útja. Szinte hihetetlen, de ezt a várost 2000 éve alapították. Eredetileg „Dubh Linn” ősi kelta nyelven Fekete Tavat jelentett: valójában egy mély és piszkos medencére utalt a dublini várban. Egykor a hódító vikingek itt, a Liffey folyó partján hagyták el a hajóikat. Dublint ugyanis a vikingek alapították, itt zajlott a hírhedt clontarfi csata is. Nem véletlen, hogy a Viking tévésorozatot a Dublinhoz közeli Wicklow-hegységben forgatták.

Az írek imádják a zenét. Ebből a csodás városából származik sokak kedvence, az 1976-ban debütáló U2 zenekar. Dublinban minden minőségi italkedvelő látni akarja a Guinness üzemét, amit 1759-ben Arthur Guinness alapított. A mai napig készítenek itt sört, és bárki ellátogathat a Guinness Storehouse-ba. Csak egyetlen döbbenetes adat: a Guinness akkora kultsörré nőtte ki magát, hogy átlagosan állítólag naponta 10 millió korsóval isznak belőle a világ mind a négy sarkában. A Temple Bar sem volt mindig az a nívós pub, mint napjainkban: eredetileg bankot jelentett. Ahogy Dublin rohamosan növekedett, Dél-Dublin egyre gazdagabb lett, és létrejött a Temple Bar azóta is felkapott szórakozónegyede.

Sokan úgy tartják, Dublin Európa Szilícium-völgye. Az elmúlt 20 évben a város technológiai óriássá vált, és itt alakult ki a Facebook, a Google európia központja.

A dubliniak a Guinness és a kultúra mellett a whiskeyt imádják a legjobban. Főleg, ha egy olyan könyvkultúrához kapcsolódó kiszerelésben kapják meg nemes italukat, ahogyan az a Writers Tears esetében történik!

Az ír tollforgatók mézesen gyümölcsös életelixíre: a Writers Tears Copper Pot Whiskey

Dublin az ír kultúra fővárosa.  A neves Trinity College-ben olyan tanítványok pallérozták az elméjüket, mint Oscar Wilde, a Gullivert papírra vető Jonathan Swift, vagy a vámpír Dracula históriáját szövő Bram Stoker. És ugyancsak ezen az egyetemen végzett a Trónok harcából ismert Jack Gleeson, aki a Trónok harcában a bajkeverő Jeoffrey herceget alakította.

Ha épp nem a vikingek kerülnek szóba, Dublinban első a kultúra: a könyvek által képviselt műveltség és a hírhedt whiskykultúra– nem hiába kígyóznak hosszú sorok a legtöbb estén a hírhedt Temple Bar és a többi dublini szórakozóhely pultjai előtt. Az élet vizének igényesebb kalandorai pedig olyan párlatokra vadásznak, amelyek egy kicsit felcsillantják az ír kultúra színe-javát. Ezt az eszményt testesíti meg napjaink egyik legjobb ír whiskeyje, amelyet a készítő Walsh-házaspár kifejezetten az ír irodalmi nagyságainak szentelt. Olyan irodalmi ikonoknak, mint a dubliniak életét művészi aprólékossággal bemutató James Joyce, a drámaírásban nagyágyúnak számító Samuel Beckett, a költészetéről ismert William Butler Yeats, vagy a Narnia krónikáival világhírűvé váló C.S. Lewis.

A Writers Tears Copper Pot Whiskey arra a kínkeserves írói periódusra utal, amikor az írókat alkotói válság gyötri, és minden megfeszülésük ellenére sem tudnak alkotni. Ilyenkor ömlenek tengerként az írók könnyei, ám minden tollforgató és whiskeyrajongó felvidul és kreatív szárnyakat kap, amint megízleli az élet vizének írókra szabott változatát!

A Writers Tears Copper Pot Whiskey egy könnyedségével kitűnő édes párlat, telis-tele mézes és gyümölcsös jegyzetek garmadával. Tökéletes választás az ír whiskeyvel való ismerkedéshez, kortyaitól pedig mi is Dublin önfeledt bulinegyedében érezhetjük magunkat.

Változatos kifinomultsága nem tudható be a véletlen szeszélyének: az ír folyékony műalkotást a single pot és a single malt whiskeyk keverésével készítik. Ezért olyan markáns benne az érzékszerveket delejező mézes gyümölcsösség, és a 4 évig tartó türelmes érlelés is rajtahagyta jótékony kézjegyét a párlat karakterisztikáján.

A rézarany színben fürdő nedű illatában édesen évődik az orral a méz és a zöldalma, miközben a pirítós és vajas krémesség gourmet csábítása is újabb illatolásra hangolja az embert.

Kóstolásakor magukkal sodornak minket a mézes jegyzetek, hosszan a nyelven maradva ünneplik az Uisge Beatha ír örökségét. Utána jön a pirítós-tölgyes nemes áramlás, az ízlelőbimbókat meg valósággal elkápráztatja a karamella és a vanília zamata. A lágy citrusos lecsengés ismét ütemet és pörgést ad a párlat hömpölygésének, így hosszú időre az aromamemóriánkban marad a Writers Tears finomsága.   

Sevilla, a napsütés és a tapas városa

Sevilla utcáit narancsfák szegélyezik. A gyönyörű város minden napsütötte macskaköves utcája a flamenco szenvedélyes ritmusainak a bölcsője. A lendületes tánc egykor a Romani Gitano ünnepségekből fejlődött ki, és az andalúz kultúra egyik központi elemévé avanzsált. Ma is gyakran láthatunk rögtönzött flamenco táncokat Sevilla utcáin, bemutatva a város élő örökségét. A napsütés Sevilla esetében valóban legendás! A város az év 365 napjából több mint 300 napsütéses napot élvezhet, ezért is nevezik Andalúzia gyöngyszemének. Ez éves szinten 3000 órányi napsütéses órát jelent, ami átlagosan napi 8-10 napsütéses órát foglal magába.

A sevillai székesegyház a világ első számú felfedezőjének, Kolombusz Kristófnak a végső nyughelye. Amerikai felfedezője 1506-ban halt meg, földi maradványai pedig az Atlanti-óceánon átkelve Valladoidon át tértek vissza Sevillába (1898-ban). Kolombusz koporsóját a katedrális bejáratához négy király szobra viszi, akik a spanyol régiókat jelképezik.

A finomságok terén ugyancsak kimagaslik Sevilla. Innen indult útjára a tapas kultúrája. A „tapas” szó szerint „fedőt” jelent, és azokban a kis tálkákban indult kalandos útjára, amiket az ételek legyektől való védelmére használtak. A legenda szerint X. Alfonz király elrendelte, hogy a kocsmákban ételt szolgáljanak fel az italok mellé, ezzel csökkentve a mámort. A Santa Cruz negyed klasszikus tavernái azóta is nemzedékről nemzedékre öröklődő autentikus recepteket őriznek. Sevillában minden sarkon tapasbárokat találunk, mert fogyasztását leginkább egy társadalmi rituálénak tekintik a sevillaiak, ami összehozza az embereket, hogy megosszák egymással az élményeiket és a történeteiket.

Narancsos sevillai tavasz a gines palackban: a Puerto de Indias Gin

Mi történik, ha a napsütötte spanyol citrom belecsobban a gin borókás-fenyős ízű jacuzzijába? A kérdésre villámgyorsan választ kapunk, ha megkóstoljuk napjaink egyik legizgalmasabb sevillai finomságát, a Puerto de Indias Gint! A gin neve Amerika felfedezésére utal. Azokra a történelmi időkre, amikor a dicső Sevilla nyitott kaput az Új Világ és Spanyolország között. A puerto jelentése „kikötő”, és mi is révbe érhetünk az ízek tengerén ezzel a pompás párlattal. Akkor is, ha épp most készülünk nekivágni a végtelen tengernek egészen Indiáig hajózva, ahogyan az egykor Kolombusz Kristóffal történt.

A Puerto de Indias lepárlót egy baszkföldi bevándorló, Izaguirre alapította. A római korból származó erőforrások igénybevételével egy hamisítatlan copper pot still műremeket készített. A sevillai Carmona területén gyártott borókaköltemény Andalúzia tartomány legrégebbi és legismertebb szeszfőzdéjének folyékony aranya. A Puerto de Indias Gin egyszerre selymes és komplex, egy kihagyhatatlan gin, amit minden rajongónak ideje felfedezni, akárcsak a régi időkben Amerikát! Elsőre önmagában érdemes megízlelni a Puerto de Indias Gin spanyol fiestáját, később már jégre töltve vagy kevert italok anyagaként is kiváló.

A párlat már az első illatolás során ellenállhatatlan borókás fuvallatokat áraszt, frissítő melaszba csomagolva. Árnyalatai minden évszakban elhozzák nekünk a spanyol tavaszt, mintha mi is egy spanyol hacienda teraszán ülnénk a napsütésben. A fűszeres fortissimók cinkos játékot űznek az orral, és harmonikus gomolygása kedvet csinál a gin kóstolásához.

Kóstolásakor egyből lenyűgözi az embert a citrusok és a narancshéj mediterrán mámora. Magellán felfedezői lendületével vetjük bele magunkat a folytatásba! Minden érzékszervet felébreszt a kardamom és a boróka. Hosszú és édes lecsengése borókás és narancsos elevenséggel búcsúzik asz ízlelőbimbóktól.

Manchester: az ipari forradalom titánja

Manchester az Egyesült Királyság harmadik legnagyobb városa, dübörgően intenzív ipari örökséggel. Olyannyira, hogy az iparhoz kapcsolódó helyszínek miatt az eredetileg Birminghamban játszódó Peaky Blinders sorozatot is Manchesterben forgatták. Manchesterben vette kezdetét az ipari forradalom. A 18. században feltalálták a gőzenergiát, és a pamutgyártás iránti kereslet miatt a város villámgyorsan a textilipar szívcsakrájává alakult.

Manchestert még a rómaiak alapították Krisztus születése után 79-ben kért domb között, amelyek meglátásuk szerint női keblekre hasonlítottak. Innen kapta a Mamucium nevet, amely „mell alakú dombokat” jelent. A hódító normannok aztán Chesternek nevezték el, így lett összevont néven Man-chester.

A Manchesteri Egyetem híres a fizikai és kémiai világsikerekről: Ernest Rutherford itt hasított először atomot, később ezért kémiai Nobel-díjat kapott. Manchesterben imádják a nagyszerű zenéket: innen indult világhódító útjára az Oasis és a Chemical Brothers.

Harry Potter rajongóinak pedig isteni hír, hogy a villám sebhelyes fiú története J. K. Rowling írónőnek egy Manchesterből Londonba tartó vonatonúton jutott az eszébe.

Manchester Vodka: fűszeres citrusosság a letisztultság jegyében

A vodkánál a legfontosabb tulajdonság a párlat esszenciális tisztasága és krémes áramlása: e téren maradandó élményt nyújt a brit ipar megállíthatatlan zakatolását is magába foglaló Manchester Spirit Vodka. Mindegy, hogy önmagában vagy koktélok alkotóelemeként fogyasztjuk, érezni fogjuk benne Manchester bizsergő perpetuum mobile szellemiségét.

A vodka készítői óriási tiszteletet éreztek a város ipari öröksége és gazdag kultúrája iránt. Ezért jelenik meg mindig a brand termékein egy szorgosan munkálkodó méhecske: számot adva arról az összetartó kaptár-gondolkodásról, amely lényeges része a manchesteri mentalitásnak. Egy hideg és meglehetősen esős manchasteri éjszakán a gin két megálmodója órákon át beszélgetett a gin iránti szeretetükről. Két éven belül megteremtették a feltételét annak, hogy saját bárt nyissanak, és nemsokára már évi 800 palacknyi saját gint címkézhettek. A Manchester Distillery fáradhatatlan munkájának köszönhetően hamarosan mikro-lepárló kategóriában aranyat szerzett a Spirit Masters megmérettetésén.

A Manchester Spirit Vodkával a vállalat új vizekre merészkedik, hiszen korábban sosem készített vodkákat. A Manchester Spirit Vodka egy éteri tisztaságban játszó krémes párlat, melynek minden kortya különleges élménnyel ajándékoz meg minket. Tisztaságban fürdő illatában csak úgy hömpölyögnek a párlat bársonyosan könnyed zamatrétegei. Frissítő, üde citrusosság játszik benne, és enyhe fűszeressége elvarázsolja a vodka kedvelőit.

A Manchester Spirit Vodka zamata ropogós és selymes krémességgel csábít további kortyokra. Enyhe olajosságot és némi borsot is érezhetünk benne, a krémes mandula kényeztető finomságával. A vodka dicső manchesteri lecsengésében felfedezhetjük a gabonát, és kellemes fiestával búcsúzik az ízlelőbimbóktól.  

Metropolisz a szamurájok földjén: Tokyo

Tokyo a világ legnépesebb nagyvárosa: 2025-ben 37 milliós lakossággal rendelkezett. Csak a metróhálózata számunkra felmérhetetlen infrastruktúrával rendelkezik: 280 állomással, és a szerelvények indulása végtelenül pontos. Tokyóban az átlagos késés napi szinten egy perc, a helyiek már-már fanatikusan betartják az időpontokat.

Szinte hihetetlen, de az elképesztően hatalmas lakossággal rendelkező Tokyó egykor apró kis halászfaluként indult. Akkoriban Edónak nevezték. 1603-ban alapították, és a Tokugava sógunátus székhelye volt. A lakosok száma extra gyors növekedésnek indult, és a 18 században már 1 millió ember élt Edóban. A várost 1868-ban nevezték ét Tokyóra, ami „keleti fővárost” jelent. A városban egyszerre dübörög az anime és a manga kultúra, mindenhol szakét esznek, és itt működnek a Felkelő Nap Országának tech gigászai is. Tokyo egy hatalmas metropolisz, miközben a világ legbiztonságosabb városa is egyben. Annyira alacsony itt a bűnözési ráta, hogy a világ legtöbb nagyvárosaiban előforduló bűncselekmények jószerével ismeretlenek Tokióban. A nagyváros meghökkentően biztonságos: a helyiek a fáradtságtól elalszanak a vonatokon, gyakran iPhone-ukkal a kezükben. Ha valaki elveszíti a pénztárcáját a tömegben, a tokyóiak nagy valószínűséggel beviszik a legközelebbi kisboltba, ahol mindent megtesznek, hogy kapcsolatba képjenek a tulajdonossal. Itt akkora a rend, hogy a kisgyerekek is kísérő nélkül, teljesen egyedül járnak iskolába.

Tokyóban az élet minden szegmensében érvényesül a wa, vagyis a harmónia, ami hozzájárul a 37 milliós metropolis normális életritmusához. Ugyanez a wa, a kiegyensúlyozottság tokyói értéke jelenik meg a helyi ízlésvilágból táplálkozó italban, a Ukiyo Tokyo Dry Ginben.

Tokyó aromatikusan cseresznyevirágzó ginje: az Ukiyo Tokyo Dry Gin

A nagyváros szellemiségét valósággal átszövik a klasszikus japán növények ebben a ginben! Kibontakozik benne a japán citrom, a yuzu felfrissítő vonalvezetése és a sakura aromatikus cseresznyevirágzása, miközben mindent áthat a wa, a sokat emlegetett japán harmónia.

Az Ukiyo Tokyo Dry Ginben megmutatkozik a japán kézművesség gazdag öröksége és egzotikus ízvilága, összesen 11 növényi alapanyag változatos finomságával hömpölyögve. Az Ukiyo neve Lebegő Világ, és mi is pár lépéssel a felhők fölött érezhetjük magunkat, amint megízleljük élményszámba menő tokyói ginjüket. A minőség iránti töretlen elkötelezettség és a tradicionális japán elemek jelenléte emeli ki a Ukiyo Tokyo Dry Gint a japán ginek tömegéből. Ezáltal válik a párlat egy klasszikus szárazsággal kavargó Tokyo Dry Ginnel a termékcsalád kimagaslóan jó alapkövévé. Zamatában ott örvénylik az egész botanikai kincsestár. Egyszerre pezseg a zamatában a yuzu, a sakura és a sansho, telis-tele egzotikus áramlással! Az Ukiyo Tokyo Dry Gin a finom cseresznyevirágok barátságos illatával adja meg a gin felütését, a Felkelő Nap ikonikus Sakura szezonjára utalva. Ezt a virágos jegyet egészítik ki a yuzu árnyalatai egy csalogatóan üde citrusos karakterisztikával, megidézve Tokyo neontól és féktelen energiáktól pulzáló hangulatát, az utcákon rohanó tömegeket.

Ízében a tokiói pezsgést lecsendesíti a hagyományos boróka békéje. A yuzun, a sakurán és a sanshón túlmenően ízelítőt kapunk a gyakran emlegetett umamiból is, aláhúzva Tokió kifinomult kulináris jellegét. Lecsengése tiszta és ropogós, a fűszerek hosszan tartó suttogása és frissítő csörgedezése jellemzi.

Az Ukiyo Tokio Dry Gin gin egy meghívó a temperamentumos tokiói ízek megkóstolására. Mindenképp érdemes felvenni a kóstolási jegyzékünkre, ha egy hamisítatlan japán ízélményre vágyunk!