Május 6-13. Cocktail Világhét - 10 Cocktail nyári bulikra

Ünnepeljük méltó módon a koktél nevezetes napjait! A cocktail világhét keretén belül érdemes elmélyülni napjaink stílusos és ötletes koktéljaiban, amelyek isteni felfrissülést adnak egy tikkasztóan forró napon.

Nyári cocktailok

Tom Collins: a kapitális médiahack története életre keltett egy klasszikus koktélt

„Láttad Tom Collinst? Hol van Tom Collinst?” Így kiáltottak fel az emberek 1874-ben New Yorkban, Pennsylvaniában és a hatalmas ország számos bárpultjánál. A Tom Collins kiagyalói ugyanis egy zseniális ötlettel keltettek hírnevet vadonatúj koktéljuknak. Elhintették a nagyvárosokban, hogy egy Tom Collins nevű kétes alak baljós pletykákat terjesztett róluk, és a szomszéd bárban koktélozgat. Az emberek persze felháborodtak, és mérgesen keresték az ominózus Tomot. A bártenderek szerencsére hamar szertefoszlatták az ingerültségüket, amikor kiderült, hogy valójában egy pompás cocktailról, a Tom Collinsról van szó. Akkoriban bevett gyakorlat volt a médiában, hogy álhírekkel ébresztettek figyelmet érdekes témák iránt. (a New York-i Állatkert hiányos biztonsági intézkedéseit az egyik lap például úgy állította pellengérre, hogy egy hamis hírt közölt, miszerint orrszarvú, tigris és leopárd szökött meg az állatkertből).

David Wondrich italtörténész nem ért egyet a Tom Collins eredettörténetével. Ő úgy véli, ez a koktél kísértetiesen hasonlít a 19. századi londoni bárjaiban felszolgált gin punchokhoz. ráadásul a hírhedt ital szerinte egy vállalkozó kedvű vállalkozóhoz, John Collinshoz kapcsolódik, akik saját magáról nevezte el a gin punchos nedűt. Akkoriban viszont a londoni bárok hőskorszakában ezt a koktélt még Old Tommal, egy eredendően édesebb ginváltozattal készítették, így a kedvelői inkább azt mondták, hogy Tomot kérnek, nem „John Collinst”. Nehéz eldönteni, hol az igazság. Mindenesetre a koktéltörténészek körében a leggyakrabban a „nagy átverés” históriájára hivatkoznak a Tom Collins kapcsán.

A Tom Collins az egyszerűségben rejlő szépség és finomság iskolapéldája, ami a koktélok világát illeti. Nem kell hozzá rakétatudomány, hogy az ember összeállítsa ezt a frenetikus italt – elég egy kis gin, citromlé, szirup és szóda. A Tom Collins aromakaraktere olyan, mint egy felpörgető erővel rendelkező limonádé. Minden megvan benne ahhoz, hogy lehűtse a kedélyeket egy izzasztóan forró nyári napon.

Hozzávalók:

60 ml Tanqueray London Dry Gin

30 ml frissen facsart citromlé

15 ml egyszerű szirup

Szóda a tetejére

Díszítés: citromhéj és maraschino cseresznye

A Tom Collins elkészítése:

Keverjük össze a gint, a citromlevet és az egyszerű szirupot egy Collins pohárban. Töltsük meg jéggel, öntsük rá a szódát és keverjük össze az egészet.

Díszítsük egzotikus citromhéjjal és maraschino cseresznyével.

Mint Julep: a lóversenyek mentás itala, arab eredettel

Ez a Kentucky Derby hivatalos itala, a sztorija azonban a koktéltörténészek szerint nagyjából a 900 körüli évekre vezet vissza. Kitab-al Mansurihoz, egy perzsa orvosi szöveghez, ugyanis itt jelent meg az első hivatalos feljegyzés a julepről. Mansuri írásában viszont a julep még julab volt, és teljesen máshogy festett, mint napjaink egyik Jolly Jokere a koktélok között. Akkoriban gyógyital volt, és az ibolya cukorba áztatásával készült.

Az italt évszázadokon keresztül medicinális célokra használták. Aztán átkelt az Atlanti-óceánon a mindenre elszánt, Amerikába vándorló keresztény telepesekkel. A julep aromatikája innentől a vérpezsdítően friss menta gyógynövénnyel simult össze (utóbbit szintén gyógyító ereje miatt méltatták ebben az időben).

Az amerikai polgárháború előtt a déli julepeket brandyvel készítették, azonban Marylandben, a rye whiskey fellegvárában természetesen a rozswhiskey adta az alapot (ahogyan ez a 21. században is történik ezen a vidéken). Máshol rummal, rozzsal vagy változatos zamatú moonshine párlatokkal készült, illetve bármilyen Amerikában elérhető itallal. A Julepet ekkoriban mézzel, ciroksziruppal vagy más édesítőszerrel tették finomabbá.

A Mint Julep szezonális ital lett, főleg tavaszra és nyárra, mivel a menta évelő növényként nem volt egész évben kapható, tavasszal bukkant elő a természetben.

A Mint Julep csak 1930-ban vált a Kentucky Derby hivatalos italává. A pályát ehhez képest már 1875-ben megépítették, és mentát is ültettek a területre a legenda szerint. A szesztilalom miatt a híres eseményen rettentően hiányolták a kedvenc italnak számító Mint Julepet, A Prohibíció után Chris Morris Bourbon master distiller a Derby hivatalos italának nevezte, mert elválaszthatatlanul összeforrt a lóversenyek klasszikus hangulatával.

Hozzávalók:

8 mentalevél

7 ml egyszerű szirup

60 ml Wild Turkey Kentucky Straight Bourbon Whiskey

A díszítéshez: menta (tetszés szerinti mennyiségben) Angostura Bitter (tetszés szerinti mennyiségben)

Elkészítése:

Egy csészében vagy jéggel teli pohárban gyengéd mozdulatokkal keverjük össze a mentaleveleket a sziruppal. Adjuk hozzá a Bourbont, majd töltsük meg a poharat zúzott jéggel. Keverjük egészen addig, amíg a csésze kívülről nem válik párássá. A tetejére mindenképp zúzott jeget tegyünk, hogy jégkupolát kapjunk. Díszítsük mentaszálakkal, és néhány csepp bitterrel. Még finomabb, mint Julepet kapunk, ha díszítés előtt a mentaszálat a kézfejünkhöz csapjuk: ez felszabadítja a benne rejlő olajokat, és a menta sokkal aromásabbá válik, emelve a koktél élményszintjét.

Édes kókuszos rumkísértés: a Piña Colada

Spanyolul „szűrt ananász”, utalva a frissen préselt és leszűrt ananászlére, amelyet az ital elkészítéséhez használunk, ha egy igazán különleges és felfrissítő élményre vágyunk. Kétségtelenül ez a nyári koktélok koronázatlan királynője, édes és rumos ízével bárkit képes az ujja köré csavarni.

Azonban meglehetősen nehéz feltárni, honnan származik a receptje, hiszen három Puerto Rico-i csapos folytatott a végletekig heves vitát arról, ki készítette el elsőként ezt a finomságot. Ramon „Monchito” Marrero Pérez, Ricardo Garcia és Ramón Portas Mingot is azt mondja, hogy ők hozták létre. Ramón sztorija az, hogy a frissen elérhető Coco López kókuszkrémmel finomhangolta az italt, Ricardo pedig elvileg egy már meglévő italt finomított. A koktélt mindenesetre Piña Coladának nevezték, és az 1960-as évektől említik a koktél nagykönyveiben.

Valójában a rumot, az ananászt és a kókuszt már a rum első lepárlása óta örömmel keverték a szakemberek. A kubai változatban azonban a Piña Colada receptje nem tartalmazott kókuszt, inkább egy ananászos Daiquiri volt ananászlével, lime-mal és cukorral. Így a puerto ricóiak csupán kókuszkrémet adtak az italhoz, és a modern Piña Colada a Caribe Hilton Hotel egy meglévő koktéljából alakult ki, bár a Barranchiba étterem is a Piña Colada otthonaként vonult be a köztudatba.

Hozzávalók:

120 ml ananászlé

60 ml fehérrum, pl. Pampero Blanco Rum.

60 ml kókuszkrém

1 szelet ananász a díszítéshez

Elkészítése:

Az összes hozzávalót egy marék jéggel turmixgépben lágyra keverjük. Tálaláskor ízlés szerint ananásszal díszítjük.

Long Island Tea: minden idők egyik legkeményebb koktélja

Ez minden idők egyik legkeményebb itala, amelyben egyszerre csörgedezik a rum, a vodka, a gin, a tequila és a Cointreau. Nem véletlen, hogy az Agymenőkben Sheldon az emberiség által ismert legalkoholosabb italként dobta be, ami kigyógyítja a szenvedőket a szerelmi problémákból.

New York és Tennesse régóta verseng azért, hogy vajon ki találta ki először a Long Island Tea-t. Évekig mindenki úgy vélte, hogy a recept minden kétséget kizáróan a New York állambeli Long Islandről származik, amit sokan a kellemetlen másnapossághoz kapcsoltak. A legenda szerint egy Robert Rosebud Butt nevű férfiú eszelte ki az italt egy versenyre az 1970-es években triple sec használatával (utóbbit aztán Cointreaura cserélték). Innentől kezdve felkapták a csaposok, és a 80-as évek óta bekerült a klasszikus koktélok közé.

A másik eredettörténet szerint a Tennesse-beli Long Island szigetén, Kingston városában született a Long Island Tea, a szesztilalom ínséges éveiben. Charlei Old Man Bishop, az illegális lepárlómester összeöntött egy csomó italt, majd juharsziruppal tette még izgalmasabbá. Az évek során fia még tovább fejlesztette a receptet egy kis citrommal, kólával és szódával.

Kérdés, hol az igazság a világ egyik legalkoholosabb koktéljával kapcsolatban…Azonban ideje bevállalni, ha az ember szereti a markáns és komplex ízeket!

Hozzávalók:

15 ml vodka. pl. Beluga vodka.

15 ml gin, pl. Roku Gin.

15 ml fehérrum pl. Old Pascas White Rum.

15 ml ezüst tequila, pl. Patron Silver Tequila.

15 ml Cointreau

20 ml citromlé

2 teáskanál egyszerű szirup

20 ml kóla

Elkészítése:

A kóla kivételével rázzuk össze a hozzávalókat. Zúzott jégen szűrjük őket a koktélos pohárba, majd öntsünk kólát a tetejére. Végül díszítsük citromhéjjal.

Ízelítő az eufórikus spanyol életörömből: a Red Sangria

Kevés ötlet dobja fel jobban a nyári bulik hangulatát, mint egy sangria bár, ahol bármikor bedobhatunk egy hűvösen hömpölygő bort jéghideg, friss gyümölcsökkel, fűszernövényekkel. A spanyolok első számú kedvencével nem lehet mellé lőni, ezért érdemes elkészíteni a legizzasztóbb napokon a spanyol bor és az üde gyümölcsök klasszikus koktélját.

Az első sangria több mint 2000 évvel ezelőtt keletkezett, amikor a rómaiak az Ibériai-félszigeten átkelve szőlőültetvényeket telepítettek az út mentén. Mivel a helyi vizet kortyolgatni ekkoriban nem volt életbiztosítás, a rómaiak borral, fűszerekkel és gyógynövényekkel gazdagították a vizet.

A modern értelemben vett sangria első változatai Angliában és Franciaországban készültek az 1800-as években. A sangria végül az 1964-es világkiállításon vált népszerűvé az Amerikai Egyesült Államokban. A sangria összeforrt a spanyolok szenvedélyes életfelfogásával: hagyományosan reggel elkortyolnak egy forró kávét, dolgoznak egy kicsit, délután pihennek, (sziesztáznak), majd este hazamennek, tapast esznek és jó bort vagy sangriát isznak azokkal, akiket igazán szeretnek. Az életörömmel kevert életfilozófia folyékony megnyilvánulási formája a Red Sangria.

A minőségi sangria mindig egy jó borral kezdődik. Lehet vörös vagy fehér, de a szakavatott sangriamesterek inkább a szárazabb borokat javasolják. Akkor lesz a legfinomabb a sangria zamata, ha legalább 8 óráig a hűtőben hagyjuk, hogy összeérjenek az ízei. A bevállalósabb sangriakészítők nemcsak citromot, narancsot lime-ot tesznek a sangriába, hanem maraschino cseresznyét is, vagy bármilyen szezonbeli gyümölcsöt, amit szeretnek.

Hozzávalók:

2 palack spanyol vörösbor (a Rioja bor a legpopulárisabb bor hozzá a spanyoloknál)

½ csésze brandy, pl. Ararat 5 Years Brandy.

2 narancs: az egyiknek a levét használjuk fel, a másikat felszeleteljük.

1 szeletelt zöldalma

1 fahéj

Opcionális édesítő: szirup vagy juharszirup

Elkészítése:

Vágjuk fel az almát, a narancsot és a citromot apró darabokra vagy szeletekre. Ügyeljünk arra, hogy rajta hagyjuk a gyümölcsökön a héját, majd dobjuk a sangriás kancsóba. Aztán öntsük a bort a brandyt és az édesítőszert a kancsóba, majd kevergessük egészen addig, amíg össze nem áll a sangria zamata. Tegyük a hűtőbe legalább 4 órára, vagy egy egész éjszakára, hogy a kellő hőmérsékletre hűljön. Minél többet áll, annál jobban összesimulnak az ízei. Szervírozzuk a sangriát jéggel, és ha akarjuk, öntsük fel szénsavas vízzel.

A nyár rocksztárja a koktélok között: a Tequila Sunrise,

A klasszikus ital élén színes csíkjai a nyári napfelkelte szemet gyönyörködtető pillanatait idézi. Valóban testet-lelket felpezsdítő élmény, amint az aranyló nap váltja az éj sötétjét, ám a nagyszerűség három összetevőben nyilvánul meg a Tequila Sunrise aromakarakterében: a tequilában, a grenadinban és a narancslében Számos helyen keverés nélkül szolgálják fel, hogy minden látványos réteg megőrizze a sajátos színét.

Az első Tequila Sunrise-t Bobby Lozoff és Billy Rice készítette a kaliforniai Saudalito városában található Trident bárban. A koktél akkor robbant be a köztudatba, amikor a Rolling Stones egyik tagja – Keith Richards vagy Mick Jagger – megkóstolta az 1972-es turnéjuk egyik partyján. A banda országszerte ezt a koktélt kérte a bárokban, a turnénak pedig a Kokain és Tequila Sunrise Turné nevet adták (ez persze nagyban hozzájárult az ital népszerűségének növekedéséhez).

1973-ban José Cuervo felvette a receptet tequilás üvegei hátsó oldalára. Ugyanebben az évben az Eagles kiadta a Tequila Sunrise című dalt a Desperado albumukon.

Nincs mese, a Tequila Sunrise a popkultúra része lett.

Hozzávalók:

2 uncia blanco tequila, pl. Teremana Blanco Tequila.

4 uncia frissen facsart narancslé

¼ uncia grenadine

Díszítés: narancsszelet és cseresznye

Elkészítése:

Roppant egyszerű, de tűpontosan kell csinálni, hogy az árnyalatokban valóban megkapjuk a csodás napfelkelte színeit. A tequilát és a friss narancslevet öntsük egy jéggel teli highball pohárba. A grenadint öntsük hozzá a legvégén, mert a sűrűség miatt lesüllyed a pohár aljára.

Szóval nem kell rocksztárnak lenni ahhoz, hogy élvezzük ezt az édes és friss finomságot, azonban egy Rolling Stones vagy Eagles lemez felrakása teszi teljessé az 1970-es évek hangulatát a Tequila Sunrise ízlelgetése közben.

Strawberry Daiquiri: a jó öreg jubai finomság eperrel

Egy tökéletes koktél arra, hogy megédesítsük a nyarat. Mert kortyolgatása közben tényleg úgy érezhetjük, mintha egy fehér homokos tengerparton heverésznénk, a szikrázó napsütésben. Egy kis citrusos üdeség még jobban feldobja az aromák kavalkádját, a citromos lime szóda kombináció pezsgővé teszi az összképet.

A Daiquiri kettős jelentéssel bír: egyrészt egy strand, másrészt egy vasbánya Santiago de Cuba közelében. A lendületes stranditalt egy leleményes bányamérnök, Jennings Cox dobta be a köztudatba. Az amerikai bányamérnök a spanyol-amerikai háború idején Kubában munkálkodott. Cox nagy lelkesedéssel kísérletezett a rendelkezésére álló összetevőkkel. A Daiquirit pedig akkor találta fel, mikor egy alkalommal a mérnök úr amerikai vendéget fogadott. Nem volt több ginje, és nem akarta őket a szerinte snassz száraz rummal kínálni, így elő kellett rukkolni valami igazán eredetivel. Fogta magát, és varázsolt egy újdonságot az otthoni összetevőkből– így látott napvilágot az eredeti Daiquiri!

Az italt 1909-ig csak a helyiek élvezhették, mígnem megérkezett a térségbe Lucius W. Johnson ellentengernagy, az amerikai hadsereg orvostisztje. Számára a Daiquiri szerelem volt első kóstolásra, és popkulttá tette a haditengerészet körein belül. Rövidesen annyira ismertté vált a Daiquiri a katonák között, hogy a Navy Clubon kívül is többen megszerették. Hamarosan ez lett az ikonikus író, Ernest Hemingway, és John F. Kennedy amerikai elnök kedvenc itala.

A Daiquri természeténél fogva egy rummal, cukorlével és cukorral örvénylő koktél, rendszerint jéggel vagy fagyasztva szervírozzák. Persze születtek meghökkentő „mutációi” a neves koktélnak: ilyen a Hemingway Daiquiri maraschino likőrrel, a Mulata Daiqiuiri rummal, kávéval és csokilikőrrel, illetve az Old Rose Daiquiri epersziruppal és rummal.

Most pedig lássuk, hogyan pörgessük fel a Daiquirit lédús epres összetevővel!

Hozzávalók:

Jég-kötelező elem, enélkül egyetlen Daiquri az igazi.

Cukor-az eper már eleve édes, ám ez még rátesz egy lapáttal, és ellenállhatatlanná teszi a zamatát.

Eper-a koktél kvintesszenciája.

Lime- és citromlé

Fehérrum- mert ez a klasszikus Daiqurik motorja. pl. Takamaka Bay Overproof White Rum

Citromos-lime-os üdítő.

Keverd újra, bazsalikommal: a Gin Basil Smash

A koktélok kortárs klasszikusát Jörg Meyer csapos találta ki 2008-ban Hamburgban. Meyer kezdetben Gin Pestónak nevezte innovációját, ami elég menőnek hangzott a bazsalikomos kortyokhoz. Idővel a név leginkább az elkészítés leírásává alakult. A Smash egyébként a koktélok egy extra kategóriája, mert magába foglalja a friss fűszernövények és citrusfélék keverését. Egyi legnépszerűbb verziója a Whisky Smash, amely citrommal és mentával készül.

A Gin Basil Smash viharos gyorsasággal terjedt a bárokban, és a mai napig sokan keresik és szeretik. Ami nem rossz egy olyan koktélrecepttől, ami még 20 éves sincs…

A koktél eszményi kortyokat kínál a nyári szabadtéri estéhez, téli aperitifként pedig fenséges szájérzettel kecsegtet. A recept megmutatja, hogyan csempésszünk friss alapanyagokat a mindennapi koktélokba, miként lehet megújítani a jól megszokott koktél-receptúrákat. Nincs más dolgunk, mint a kertből vagy a piacról szerezzük egy kis bazsalikomot. Innentől már csak pár lépésre vagyunk egy élő, energiától lüktető italtól. Az italban főszerepet játszik a bazsalikom. Viszont ugyanezzel a fantáziadús hozzáállással tehetünk a ginbe tárkonyt, kakukkfüvet, koriandert vagy makrut lime levelet, hogy valami enigmatikusan újat teremtsünk. Ez az ital pompás inspirációs forrás, hogy meglepjük vendégül látott barátainkat és családtagjainkat, a kerti partik nagy kedvence válhat belőle.

Összetevők:

A sziruphoz: 1 csésze Demerara cukor és 1 csésze víz

A koktélhoz:

60 ml Beefeater Gin

30 ml friss citromlé

20 ml egyszerű szirup

10 bazsalikomlevél

Bazsalikom a díszítéshez

Elkészítése:

Az egyszerű szirup készítése során melegítsük fel a cukrot és a vizet egy serpenyőben közepes lángon (viszont azt ne várjuk meg, míg a víz felforr). Keverjük addig, míg a cukor fel nem oldódik, nagyjából 3-5 percig, majd vegyük le az edényt a tűzhelyről. Öntsük a szirupot egy tiszta üvegbe, majd fedjük és hűtsük le.

A koktél készítésekor keverjük össze a bazsalikomlevelet citromlével és egyszerű sziruppal. Adjunk hozzá jeget és gint, majd rázzuk össze. Szűrjük egy lehűtött koktélpohárba, majd díszítsük bazsalikom ággal.

Lillet Spritz: uborka, eper és tavaszias életigenlés

A tavaszi villásreggelik friss finomhangolású, könnyed koktélja. Ideális választás a szabadtéri bulikhoz és a tavaszi eseményekhez. Az uborka, az eper és a Lillet zamata valami elementárisan izgalmas és friss koktélt hoz létre, amely képes felpezsdíteni a családtagjaikkal és a barátainkkal együtt töltött perceket.

A Lillet már eleve egy energikus, élénk és friss ital a maga gyümölcsös cirkulálásával és élénkségével. Az eredmény nemcsak szép, hanem magával ragadóan finom is, és szinte könyörög azért, hogy a teraszon kortyolgassuk a jó időben.

A Lilletben aperitif borban ötletesen keveredik a bordeux-i szőlő és a citruslikőr. Lágyságának és bársonyos hullámainak motorja a méz és a fűszernövények. Mesteri frissítő élményt ígér, miközben leginkább az alacsony alkoholtartalmú nyári fröccsökre emlékeztet.

A Lillet Spritz egy könnyed és tiszta koktél, középpontjában a frappáns és finom Lillettel. Izgalmas elegyet alkot az Angostura bitterrel, a lédús eperrel, a tonikkal és a narancs ízeivel. Az eredmény egy nosztalgikus édességgel és komplexitással rendelkező ital, amely bizsergetően édes zamatával minden bulin elhozza a nyári bulik hangulatát!

Hozzávalók:

120 ml Lillet Blanc

Angostura bitter

jég

2 eper – egy szeletelt és egy egész

90 ml Fever Tree Premium Indian Tonic Water

Narancshéj

Elkészítése:

Egy highball pohárba keverjük össze a Lillet Blancot és az Angostura bittert. Töltsük meg a poharat jéggel, keverjük össze az az eperszeletekkel. Öntsük a koktélra tonikot. Helyezzük a narancshéjat díszítésként a pohárra, hogy az illatos citrusolaj felszabadulása még élvezetesebbé tegye a koktélt. Díszítsük ízlés szerint szeletelt uborkával és eperrel.

Caiprinha: a brazil nemzeti koktél lendületes opusza

Ez a brazilok nemzeti koktélja, amit a rum funkybb brazil unokatestvérével, a cachacával készítenek. Olyan derűs és pezsgő ízekkel hipnotizálja az embert, hogy pár korty után azon kaphatjuk magunkat: már foglaljuk is a repülőgépjegyet Rióba, vagy neki is állunk egy újabb Caipirinha készítésének.

Nincs mese, ez a brazil Mojito, és külsőleg is rettentően emlékeztet a zöld energiabombára. Maga a megtestesült brazil szellemiség, és leggyakrabban csak brazil rumként hivatkoznak rá. Lelke a cachaca, egy brazil párlat, amely fermentált cukornádléből építkezik. A cachaca egy funky ital, növényes és energikus, amely kevésbé édes, mint a rum.

Cachacát a legenda szerint eredetileg a cukornádültetvényen dolgozó rabszolgák ittak. Napjainkban viszont Amerikában a legnépszerűbb, és 2013-ban már John Travolta is szerepelt egy cachaca reklámban.

Hozzávalók:

60 ml Cachaca, pl. Cachaca Pitú.

½ lime

2 teáskanál cukor

Elkészítése:

Szeleteljük fel a lime-ot kockákra, és keverjük össze egy koktélos pohárban a cukorral. Adjunk hozzá pár jégkockát, öntsünk bele cachacát, és szervírozzuk.