Nem kötelező a palackon megjeleníteni a whisky életkorát. Amennyiben ez mégis megtörténik, akkor rendszerint a whiskyt alkotó legfiatalabb párlat életkorát jelenti az age statement (mindegy, hogy ez mekkora arányban található meg a whiskyben, mindig a legifjabb párlat életkora kerül a címkére).
Ami egy elég szürreális következményt von maga után: könnyen előfordulhat ugyanis, a párlatok az említett okból sokkal idősebbek, mint a whiskyn látható koruk leírja. Az age-statement mindig a whisky érlelési idejének az alsó határát körvonalazza számunkra. Ez ad egyfajta rugalmasságot, könnyebb kezelhetőséget a lepárlók, a blenderek és a palackozók számára, a gyakorlatban viszont az idősebb párlatok problémássá válnak. Az idősebb párlatok más whiskykkel keverve egy magasabb szintű blendhez is használhatóak, máskor pedig önmagukban, prémium single maltként is bőven megállják a helyüket. Skóciában tehát izgalmas kérdés vetődik fel a régi whiskyk kapcsán: a gyártók a blendek konzisztens minőségének fenntartásához használják őket, vagy készítsenek belőlük inkább magasabb értéket és minőséget képviselő single maltokat?
A kérdés egyik megoldásaként született a NAS-kategória. Az a whisky kiadás, amelyen nem látjuk egyértelműen a párlat korát, és érzékszervi elemzéssel sem tudjuk azt pontosan meghatározni. Ezzel a NAS-whiskyk gyártója nem azt akarja üzenni, hogy lényegtelen az adott párlat életkora, csak azt ebben az esetben nem lehet egyértelműen ellenőrizni.
A NAS whiskyk napjainkban egyre keresettebbek, és egyáltalán nem a hanyatló minőségre utalnak. Sokkal inkább arra, hogy az adott gyártónál a régebbi, hosszú időn át érlelt whiskykészletek gyorsabban kimerültek, mint ahogyan pótolni tudják őket, így ennek hatására a blendek általános életkora csökkenni fog az egymást követő palackozások során. Itt egy jelentős rizikó merül fel a NAS-párlatok kapcsán: a whisky érzékszervi sajátosságai könnyedén megváltozhatnak a fiatalabb változatok használata után.
Ezen a ponton sok minden a keverőmester ügyességén múlik: képes következetesen kiváló minőséget készíteni a rendelkezésére áll különböző whiskykomponensekből, vagy minőségbeli hanyatlás következik be a fiatalabb párlatok bevetésekor? Szintén remek kérdés, mennyire vesz egy whiskyfogyasztó olyan párlatot, amin nem jelzik a whisky életkorát. A jövő egyik lehetséges forgatókönyve, hogy számos gyártó változtat a NAS-tételein, ha a whisky fanatikusok elutasítják ezeket, és olyan whiskykkel válaszol a kihívásra, amin már megjelenik a pontos age statement. Csak az idő tud választ adni arra, melyik irány lesz sikeresebb az életkori megjelöléssel bíró párlatok és NAS-whiskyk küzdelmében.
A whisky kormegjelölését eredetileg a minőség kifejezésére hozták létre, újabban azonban nem csak ez a whisky értékének fokmérőjed. A lepárlók ugyanis a 21. században vadonatúj lehetőségeket keresnek. Egyre gyakrabban nyújtanak ismereteket a fogyasztóknak a whisky zamatainak értékéről, az aromák egyensúlyának megteremtéséről, mert nem az age statement az egyetlen szempont, ami garantálja, hogy minőségi párlattal van dolgunk.
Az age-statement mindenek felett?
Richard Pattersonnak, a Dalmore lepárló nagyágyújának megvan a véleménye a kérdésről. A master blender szerint egyetlen képzett kollégája sem adna ki olyan párlatot a kezei közül, amely nem felel meg egy magas minőségi színvonalnak. Ez merénylet lenne, mert egészen egyszerűen gyengítené a gyártók hitelét, tönkretenné a hírnevüket. A jó whisky készítése magától értetődően mindig rengeteg időt vesz igénybe, tehát az age statement lehet a minőségre utaló jelzés, de nem annyira kiemelkedő indikátor, mint sokan gondolják. Igaz ami igaz, bizony rengeteg időbe telik, hogy a párlat ízei összesimulnak és harmonikus egyensúlyt alakítsanak ki, azonban Patterson szerint nem a whisky kora a legfontosabb szempont a whisky minőségét illetően.
Például – ha már Dalmore – a gyártó 25 éves single maltja egy isteni whisky, viszont csak 1 százaléknyi 25 éves whiskyt tartalmaz, a többi sokkal idősebb párlatokból áll. Ez a legfiatalabb alkotóeleme ennek a pompás italnak, így az age statement ennek életkorát jelöli, miközben sokkal érettebb párlatok formálják a zamatát. Tehát ebben az esetben nem az age statement a döntő, hanem a többi párlat életkora, amit nem is látunk a palackon! Patterson olvasatában jellemzőbb, hogy az egész whiskykompozíció kapcsán más kérdések is felmerülnek az emberben a whisky minőségét illetően az életkor mellett. Például az érlelőhordó fajtája, a lepárlás módja, az összetevők aránya, amelyek mind-mind benne van az aromakarakter és a minőség alakulásában.
Érdekes módon a whisky világába érkező új belépők nem minden esetben tekintik szentírásnak a palackokon megjelenő életkori jelzéseket.
Valójában a borkészítők, illetve a whisky létrehozásában jártas master distillerek olyanok, mint a festők: minden színt a palettájukban tartanak, ezekből létrehozhatják a legváltozatosabb árnyalatokat és színmélységeket, amit csak el tudnak képzelni, pusztán a fantázia szab határt a tevékenységüknek. És a saját ízlésük szerint alkotják meg a teljes, tökéletes karaktert. Ezért a minőség megítélésében a whisky életkora csak az egyik faktor a sok közül, és egyáltalán nem biztos, hogy a legjelentősebb tényező.
Mert olyan aspektusok is szerepet játszanak a nagy összkép kialakításában, mint az ízek párosítása, a megfelelő domináns jegyzetek hangsúlyozása, a főkarakter alá simuló jegyzetek kialakítása. Az egyes master blenderek ezáltal adnak képet tehetségükről és ügyességükről, a whiskyk esetében pedig a lepárlóüzem karakterisztikus tulajdonságai is helyet kapnak a párlatban, amik más distilleryk esetében egyáltalán nem jelennek meg.
Miért kóstoljuk meg a No age statement-whiskyket?
Mert ékes bizonyságot nyújtanak arra nézve, hogy egy whisky egészen parádés lehet annak ellenére, hogy a gyártó nem jelöli a palackján, hány éves tételről beszélünk. A neves skót és japán gyártók simán késztenek NAS-párlatokat, amelyek már önmagukban annyira különlegesek, hogy nem számít, pontosan mennyi időt töltöttek a hordóban. Ilyen unikális ital például a Suntory Hibiki Japanese Harmony Whisky és a Compass Box The Peat Monster Whisky.
Lehet, hogy az embert nem is annyira érdekli a whisky életkora, ha egy olyan csúcsminőségű hordóban alakultak ki a végleges ízei, mint a Japánban luxuskategóriának számító Mizunara Oak. A Felkelő Nap országában ugyanis ez a nemes tölgy hihetetlen népszerűségnek örvend.
A Suntory kifinomult tétele, a Hibiki Japanese Harmony Whisky egy igazi mézédes hullámzás, mintha egy csendes japán tó lenne, az univerzális rend és harmónia palackba zárt tükröződése. Ez a nemes ital betekintést ad a nyugodt, békével teli japánok természetességébe. A letisztult aromakarakterből kirajzolódik a kandírozott narancs és a fehér csokoládé elválaszthatatlan egysége. A Mizunara zamata csak hab a tortán, amely egy igazán kivételes japán ízharmóniában résezsít minket, ahogyan azt a whisky neve is ígéri.
A skót blended malt whisky egyik koronaékszere az életkori megjelölés nélküli Compass Box The Peat Monster Whisky. Ez az amerikai tölgyfahordóban érlelt párlat a lehető legtöbbet hozza ki az alapanyagául szolgáló malt whiskykből, érezhető az Ardmore, a Caol Ila, a Teaninich, a Clynelish, a Dailuaine, a Glen Elgin és a Laphroaig sokszínűségéből létrejövő egység. A whisky hűtveszűrés nélküli karaktere a maga természetes teljességében bontakozhat ki a whiskys poharakban. Nomen est omen, tartja a régi latin mondás, vagyis a névben minden benne van: ez a Compass Box The Peat Monster Whiskyre hatványozottan igaz. Gazdag illatát és ízét a tőzeges füstösség uralja. Ez egy igazi „peaty” bestia, a palackba zárt folyékony füstösség szimfóniája.
Tehát roppant nehéz igazságot tenni abban a kérdésben, hogy vajon az életkori megjelöléssel bíró whiskyk vagy a no age statement párlatok képviselnek magasabb minőséget.
Meglehet, nem is kell választani a két kategória közül, hiszen mindkét irányzatnak megvannak a maga kiemelkedő képviselői! Jöjjön el az iDrinks üzleteibe, és találja meg az ízlésének legjobban megfelelő prémium italokat! A legjobb párlatok megtalálásában kérje tapasztalt kollégáink segítéségét!