Minden ginivás omegája: a gin-tonik maláriaellenes gyógyszer  kiegészítőként indult

A legtöbben a gin-tonik kapcsán találkoznak az első ginnel, így érdemes pár apróságot tudnunk a gin legnépszerűbb megnyilvánulási formájáról. A gin-tonik minden valószínűség szerint első ízben egy érdekes ötletből indult ki.

A keserű, gyógyászati célú kinint alkohollal keverték, hogy valamelyest jobb ízűvé váljék. A gin-tonik kieszelésére a kinin maláriaellenes gyógyhatása ösztönözte a brit hadsereget és a Brit Kelet-Indiai Társaságot. A kinin hatása azonban csak pár óráig tartott a malária ellen, és könnyebb volt megjegyezni, hogy ideje bevenni ezt a keserű gyógyszert, ha egy kellemes italba „csomagolják”. Első ízben egy skót orvos írta fel azt a gines italt, amiben ott kavargott a kínai fa kérge, a láz és más betegségekre felírt kígyógyökér és a narancshéj.

Ezért mondta azt később Winston Churchill, hogy a gin-tonik több angol ember életét és elméjét mentette meg, mint a brit birodalom összes orvosa.

És most lássuk a ginivás 5 főbűnét, amit ideje egytől egyig megcáfolni és megkérdőjelezi!

1.főbűn: „Csak uborkával iszom gint”

Vannak, akik annyira jónak érzik az uborkás gin megközelítést, hogy nehezen térnek le az útjáról. Nem biztos, hogy ez az üdvözítő út, hiszen az uborka csak bizonyos típusú ginekhez passzol igazán. Miért illik az uborka a ginhez? Azért, mert a zöld színű növény vizes esszenciája nagyszerűen harmonizál a gin energikus frissességével. Másrészt az uborkaszelet szemgyönyörködtető díszítés egy pohár ginhez; frissítő hatást kölcsönöz neki, másrészt vizuálisan is feldobja az italt. Az uborkaszeletek ropogóssága és zöld árnyalata hívogató elemet kölcsönöz valamennyi gin alapú koktélnak.  

Forradalmi módon a Hendricks Gin dobta be az uborkás gin forradalmi koncepcióját, ennek nyomán az uborka a gin-tonik tipikus növényi hozzávalóvá vált a ginkalandorok számára. Időnként azonban jó döntés félretenni az uborkát, hogy a felhasználása nélkül a maga teljességében élvezhessük egy fenséges gin aromáját!

Szóval tévút, hogy minden ginhez állandóan uborkaszeleteket illesszünk, mert ezzel nagyon leszűkítenénk a lehetőségeinket. Főleg akkor, ha belegondolunk, milyen széles skálán mozognak a gin zamatát vadul feszegető ízek, amiket kár lenne kihagyni, érdemes időnként az ízekkel is játszani és megújulni. Például bevállalni egy erdei gyümölcsös ízekben, citrusosságban lubickoló gint, mert lehet, hogy ezek a maguk dinamizmusával sokkal jobban tetszenek majd az uborkás verziónál.

A használt gin határozza meg, milyen díszítést kell használni a gin-tonikban

És ezek közül csak egy az uborkaszelet a gines pohár oldalán!

Amint kitaláljuk, hogy mihez mi illik, máris magasabb szintre emelhetjük az ivási élményünket. Jó kiindulópont, ha megfigyeljük a kedvenc ginmárkánk ízét, majd választunk hozzá egy köretet, amelyik kiegészíti vagy fokozza azt. A klasszikus borókaízű ginek esetében a citrusfélék és a boróka hozza ki belőlük a legtöbbet. A citrusosabb zamatú ginekhez jól illenek az édesgyökér jegyzetei és a friss fűszernövények. Az édesgyökeres jegyek létrehozásához adjon a ginhez csillagánizst, a fűszeres profil eléréséhez meg tegyünk a gin-tonikba mentát vagy citromos kakukkfüvet (ha egy kicsit hangsúlyosabb ízre vágyunk, jöhet a bergamott vagy a bazsalikom).

A fűszeres jegyzetekkel rendelkező ginhez jól passzol a narancs, a fahéj, vagy olyan kiegészítő fűszerek, mint a gyömbér vagy a bors. A virágos ginekhez illenek a virágos árnyalatok, a pikáns fűszernövények vagy a fanyarabb komponensek. A gyümölcsös ginekhez kiegészítésként adjunk fanyar gyümölcsöket, erősebb gyógynövényes komponenseket. De jól illenek hozzájuk a savanykás bogyós gyümölcsök, a gránátalmamag és a bazsalikom is. 

Főszerepben az uborka: a Hendricks gin

Nyilván igazi must-have tétel, kihagyhatatlan finomság egy uborkás ízekből merítő gin, a Hendricks, a műfaj kihagyhatatlan klasszikusa. A párját ritkítóan jó skót gin valami csodát sajtolt a bolgár rózsából és a friss uborkából, a ginkedvelők legnagyobb örömére. A 41.4%-os alkoholtartalmú gin a skót Ayrshire-ból érkezik, és mindig kis tételben kerül lepárlásra, mert így a lepárlómester nagyobb kontrollt tud gyakorolni a gyártási eljárás során a párlatra. A kis mennyiség miatt azonban érdemes mielőbb lecsapni rá az iDrinks üzleteiben, hogy a gin-tonikban mi is bevethessük ezt a skót finomságot!

Kuriózuma, hogy a túllép a klasszikus gines komponenseken, a borókán, az angelikagyökeren és a korianderen. A Hendricks mert egy vagányat húzni, és bedobta az alapanyagok közé extra adalékanyagként a bolgár rózsa szirmaiból kipréselt olajat és a hideg vízzel felhígított uborkapürét, hogy még magasabb, extravagánsabb fokozatúra fésülje az ízeket!

A végeredmény egy bevállalós, lendületesen élénk aromavilág a Hendricks ginben, amiben a rózsa a viola virágoskertje simogatja az ízlelőbimbókat. Egyszerre érzünk kiegyensúlyozottságot és némi száraz ízhatást, friss zamatokkal egyetemben. A borókás citrusossághoz fűszeres jegyzetek társulnak, és az uborka is belubickol a központi ízek közé. Lecsengésében egyszerre érvényesülnek a száraz, borókás és virágos jegyzeteket.

Ha egy unortodox, nagyon nem átlagos gint keresünk a tonikhoz, akkor mindenképp érdemes megkóstolni az uborkás ízek fenegyerekét, a Hendricks gint! 

2.főbűn: „Az olcsó tonik elég jó lesz a ginhez”

Vannak, akik szerint nem kell mélyen a zsebbe nyúlni, ami a ginhez illő tonik árát illeti, a szerényebb gin is tökéletesen megfelel majd az igényeknek. Igen ám, de hiába várunk egy koktéltól magas minőséget, ha az alapanyagai nem felelnek meg a követelményeknek. Egy harmadrangú tonik harmadrangú ízt eredményez a gin-tonikban– még akkor is, ha egy menő ízekkel örvénylő borókakölteményről van szó. A minőségi komponenset csak egy másik minőségi komponens tudja egyenlő szinten kiegészíteni, máskülönben a tonik alaposan „lehúzza” majd a gin minőségét.

Nyerőbb ötlet minőségi tonikban gondolkodni, amely ezzel ellentétes irányultságú, és inkább felfelé tornássza a gin-tonik íztartományát! Ebben a ligában játszik napjaink egyik legjobb tonikja, a Fever Tree, amelyből rengeteg változat beszerezhető az iDrinks kínálatában. Ezek közé tartozik a Fever Tree Indian Tonic, a bártenderek nagy kedvence, amely rendre feltűnik a világ nagy bárjainak pultjain, akárcsak a koktélkeverők kezében, amikor nekilátnak egy grandiózus gin-tonik létrehozásának.

A Fever Tree Mediterranean Tonic ezzel szemben olyan tonik, amely nyit a mediterrán virágok és a gyümölcsös ízek tartománya felé, aromatikus piedesztálra emelve a Földközi-tenger partvidékén nyíló virágokat a gin-tonikban.

Napjainkban egyre jobban előtérbe kerülnek a bodzás ízek a gint-tonikban. Erre találták ki a Double Dutch Bodza Tonicot, a kinin és a bodzavirág élményszámba menő aromatikus találkozását. Szintén élénkíti a gin-tonikot, ha egy rebarbarás-málnás tonikkal emeljük magasabb hatványra az ízeit. Ebből a célból jött létre a Fever Tree Raspberry-Rhubarb Tonic, amelyben a brit rebarbara és a skót málna ragadja magához a stafétát, istenien kiegyensúlyozva a gyümölcsös gin-tonikok zamatát.

3.főbűn: „Csak jéggel iszom gin-tonikot”

Nem biztos, hogy nyerő ötlet, ha valaki csak jéggel tudja igazán élvezni a borókából alkotott finomságokat. Az rendben van, hogy a gin-tonikot az esetek többségében a legjobb hidegen felszolgálni. Azonban néha bátran tehetünk kivételt, mert jég nélkül is nagyszerű élmény megmártózni egy korábban sosem ízlelt gin ízében! Ugyanis a jég nélkül tud igazán kibontakozni egy gin zamata a maga teljességében, a tonikvízzel összefonódva, így kapjuk meg az igazi, vegytiszta gin-tonik élményt.

A jég nélkül szervírozott gin-tonikot koncentráltabb, erőteljesebb íz jellemzi. Minden kortya acélosabb, ezáltal jég nélkül jobban érezhetjük benne a gin bonyolult és komplex botanikai összetételét, az italunk gazdagságát. A jeget kihagyó verzió azonban feláldozza a „tiszta ital” oltárán azt a frenetikusan frissítő jelleget, amelyet sokan keresnek egy gin-tonikban. A jeges megoldás kiküszöbölésére nagyszerű megoldást jelent a gines pohár előhűtése. Ez az eljártás kiválthatja a jég előnyeit. Hagyjuk a poharat néhány percre a fagyasztóban a gin-tonik készítése előtt, így aztán hidegebb italt nyerünk majd, hígítás nélkül (persze valószínűleg nem kapunk majd végeredmény gyanánt olyan hideg élményt, mint amilyet a jéggel kaptunk volna a gint-tonikban).

Most pedig lássunk egy osztrák gint, amely remekül illusztrálja, hogy egy gin-tonikban gyakran felbukkanó gin jég nélkül is lehet lehengerlő finomságú!

A stájer alma gines forradalma: a The STIN Dry Gin

Mi kell egy szuper hegyi gin létrejöttéhez, amiben az alma a király? Két ginszakértő férfiú találkozása, akik közös rajongásuk révén eldöntik, hogy ideje elhozni az osztrák gin reneszánszát egy nagyszerű párlattal, a The STIN Dry Ginnel! Amit komplexitása révén először mindenképpen jég nélkül érdemes megkóstolni, és ragyogó ötlet bevetni a gin-tonikokban és más összetett koktélokban.

Johannes Firmenich és Reinhard Jagerhofer bevetették családjuk szeszkészítési tradícióját, és új italuk receptjét barokkosan összetetté varázsolták a stájer összetevők finomságával, a minőség iránti töretlen elkötelezettséggel. A végeredmény zamata magáért beszél: a The STIN Dry Ginben ugyanazt a végtelen szabadságot és tisztaságot élhetjük át, ami csak a stájer hegyek vándorainak adatik meg. A The STIN Dry Gin változatosságát és sokrétűségét jól jellemzi, hogy összesen 28 féle botanikai komponensből alkották meg a karkaterét.

Kóstolásakor átérezhetjük, milyen egy gin, amely veszi magának a bátorságot, és kilép a gin jól megszokott eseményhorizontjából! A komfortzónát jócskán átugorva a The STIN Dry Gin megmerítkezik a stájer hegyek botanikai ezerarcúságában, és minden kortyában kidomborítja az osztrák alma lédús, ropogós ízét ebben a ginben.

Ugyanakkor megnyilvánul benne a nyelvet bizsergető gyömbér, az üde citrom és a mediterrán erényeket villantó narancs. Nem maradhat ki kortyaiból a ginek alapvetésének számító boróka, a heves koriander, akárcsak a kelet-stájerországi bodzavirág egyedisége. Isteniek benne az arányok: nem kerülnek benne túlsúlyba a citrusfélék és a virágos összetevők, bársonyos balanszukból pedig toronymagasan kiemelkedik az édes osztrák alma bája.

A The STIN Dry Gin eszményi ital, ha szeretnénk fejest ugrani az osztrák gin új határokat nyitó zamatába!

4.főbűn: „Öntsünk sok gint a tonikba”

Gyakran halljuk ezt a mondatot a bárokban a mellettünk állóktól, akik szeretnének vagányabbnak – esetleg férfiasabbnak – tűnni attól, hogy a normálisnál, az átlagosnál jóval több gint kérnek a gint-tonikjukba. Ezzel azonban van egy kapitális méretű probléma: a gin olyan nedű, amitől nem berúgni kell, hanem élvezni.

A gin-tonikba kerülő túlságosan sok gin felrúgja az ital arányait, és máris lőttek a harmóniának, a zamatok illeszkedésének. A mixerek pontosan tudják, mennyi gin kell ebbe az italba, így kár megbolygatni azzal, hogy a szükségesnél több gint kérünk az italba. A gin kortyolgatása az élvezetről szól. Ha túl sok gint kérünk az italba, azzal legfeljebb azt érjünk el, hogy a lehető leggyorsabban a fejünkbe szálljon. A gines zamatokat lassan, műértő módon kiélvezni kell – ünnepelni ahhoz, hogy megértsük a gin-tonik lényegélt és lubickoljunk a finomságában!

A gin-tonik mélyebb élvezetéhez érdemes bevállalni egy olyan lendületes és különlegességben tobzódó gint, mint amilyen a Martin Miller Gin!

Stílusos brit virtus a Martin Miller Ginben

Íme egy laza stílusossággal keringő gin, ami vegytiszta szenvedélyből született, plusz egy csipetnyi őrületből. Martin Miller egyszerre volt látnok és művész, aki a ginkészítés mellett már-már polihisztorként tevékenykedett. Korábban írt etikett útmutatókat, nagyon tehetségesnek bizonyult a fotózásban, sikeres popkoncerteket rendezett, ráadásul a művészetek és az antik műtárgyak iránt is élénken érdeklődött. Legnagyobb műalkotásának a saját magáról elnevezett Martin Miller Gin lett, amit mindenképpen érdemes kipróbálni egy szuper gin-tonikban!

A brit Martin Miller Gin illatolásakor egyből fejest ugrunk a friss, üde illatok garmadájába, és csak úgy suhanunk a citrusosság fuvallatain rengeteg borókával és fűszerességgel. Gazdag ízvilágában a citrusosság fűszerességgel táncol a nyelven, és feltárul a csodás ginkomplexitás kamrája, ami nagyon jót tesz egy változatosságban valósággal lubickoló gin-toniknak! Egyszerre élvezhetjük benne a gyümölcsösséget és a kifinomult fűszerességet, egy jó nagy adag száraz ízhatással társítva. Lecsengését a boróka határozza meg, és kirajzolódik benne a Martin Miller stílusos eleganciája.

5.főbűn: „Mindegy, milyen gint iszom”

Ez az a top gin főbűn, amitől bizony a hideg futkos a minőségi gin-tonikra vágyók hátán! Mert nagyon nem mindegy, milyen gin kerül a poharunkba, pláne a gin-tonikunkba! Rettenetes, amikor egy baráti társaságban felbukkan valamelyik önjelölt ginszakértő és közli a csapattal, hogy valójában minden gin ugyanolyan, mindegyik ugyanazon a szinten mozog, nincs közöttük számottevő különbség.

Azért nem igaz ez a nézet, mert a 21. században már annyira sokféle gin létezik, hogy a sok aspektus, a megszámlálhatatlan botanikai összetevő miatt már egyáltalán nem lehet két ugyanolyan ginről beszélni.

Gondoljunk csak bele, mennyire más egy cseresznyevirágos ízekből építkező gin, mennyire különbözik a japán Roku Sakura Bloom Limited Edition Gin a norvég erdők bogyós kincsestárát felvonultató Harahorn Norwegian Gintől, az autentikus amerikai ízeket felvonultató Aviation Gintől vagy a színváltoztató, toniktól és citromtól lila színt öltő Agárdi Chameleon Gintől. Ezek között a ginek között ég és föld a különbség, amit zongorázni is lehetne, szóval nagy félreértés azt mondani, hogy minden gin ugyanolyan. Inkább minél több változatát érdemes megkóstolni, hogy érezhessük a változatok közötti apró nüanszokat, és mosolyogva ismerjük meg az egyes változatok finomságait, amiket egyetlen más gin sem tud.

A gin típusa átalakítja a gin-tonikot!

Óriási szerencsénk van már azzal is, hogy többfajta ginstílus létezik. Gyakran teljesen más ízprofilt kapunk, amikor egy új stílust tesztelünk a gin-tonikban.

Ha mindig ugyanazt a gint kortyolgatja a gin-tonikban, akkor még rengeteg felfedeznivaló vár Önre ebben a műfajban. Rengeteg olyan kézműves gint fedezhet fel az iDrinks polcain, amelyek túlmutatnak a boróka és a lime megszokott klasszikus ízén, és egészen újhullámos ízeket kínálnak.

A legnépszerűbb ginstílusok közé tartozik a London Dry Gin, a Plymouth, az Old Tom, akárcsak a legújabb csapásirányt megtestesítő New Western Dry Ginek. A London Dry Ginek egy klasszikus, cukrozás nélküli, kiváló minőségű ginfajtát körvonalaznak. Könnyed borókás ginek, amelyekhez a gyártók a lepárlás során adják hozzá az összes növényi összetevőt.

És mi a helyzet a Plymouth ginnel? Ilyen stílusú gint manapság már csak a Plymouth Distillery italai között találunk. Hasonló a London Dry Ginekhez, csak úgy lubickol a citrusos ízek jacuzzijában, egyébként sokkal földesebb és édesebb árnyalatokkal kering a palackban, mint a London Dry ginek.

Az Old Tom ginek nagyobb csavart képviselnek a klasszikus London Dry változatokhoz képest: jóval édesebbek és malátásabbak. Ráadásul tölgyfahordóban érlelik őket, ezért a ginnél sokkal jobban emlékeztetnek a whiskyre. Aztán ott vannak még a New Western Dry ginek– ezekben a borókás ízt felülírva a botanikai ízek kerülnek a középpontba!

Tehát elmondhatjuk: nagyon nem mindegy, milyen gint iszunk önmagában, vagy egy pöpec gin-tonikhoz! Illusztrálásképpen lássunk egy egzotikus keleti ízekkel sáfárkodó gint, aminek ott a helye a legnagyobbak között.

A japán ízek cseresznyevirágzásos csodája a Ukiyo Blossom Ginben

Íme egy gin, amely már nem is lehetne ennél japánabb! Zamatának formálódását tekintve ugyanis rendkívül sok szempontból a szochu a bázisa, és a japán ízekből kiindulva alkot maradandót a borókás ízek birodalmában.

Az Ukiyo Blossom Gin íze a hagyományos szochu ízeire építve alkotja meg a maga aromavilágát; bővelkedik sakuravirágban, és még a yuzu ízét is felcsillantja, hogy a maga teljes aromatikus fegyverzetében” hozzon minket közelebb a Felkelő Nap ízeihez.  A gin egy szemérmetlenül szenzációs virágos és citrusos élmény, kortyolgatásakor pedig könnyen a Fuji hegy kalandos vidékén érezhetjük magunkat, ahol egykor szamurájok küzdöttek nindzsákkal. Szerencsére ma már nem ennyire harcias a helyzet, és az Ukiyo Blossom Gin zamatában átélhetjük az oly sokat emlegetett japán harmóniát.

Maga az Ukiyo vállalat „lebegő világot” jelent japánul, és a pillanat megélésére biztatja a gin fogyasztóit. Az Ukiyo Blossom Gin a Sakurajima vulkán árnyékában született, és a hagyományos japán szochu zamatából nyeri egyediségét. Az újradesztillálással a gin egy átlagosnál lényegesen letisztultabb, gyengédebb gint testesít meg, selymes aromarétegekkel.

Másrészt érezzük benne a sakurát, még a japán cseresznyevirágzás ünnepét is belecsempészték a zamatába. Japánban ugyanis a cseresznyevirágzás idején színt váltanak a fák, és az emberek lelkébe is egy misztikus ujjongás kezdődik, hiszen megérkezik a japán tavasz. A japán citrom, a yuzu óriási teret kap az aromák játékában, a párlat felvonultatja a lepárló közelében fekvő hegyek és a tengerpart színes aromabirodalmát. Kóstolásakor egyszerre élvezhetjük benne a borókát, a gabonaszeszt és a cseresznyevirágot.

Zamata hasonlít a cseresznyevirágzás rejtelmes ünnepségéhez; kóstolásakor mi is újjászületünk a kortyaitól, akárcsak a japán természet! Ízében együtt hömpölyög a boróka, az üde yuzu és a cseresznyevirág, felpörgetve a képletet egy kis naranccsal. Emellett érezhetjük benne a koriandert és a pármai ibolyát is, extra fás fűszerességgel, rózsával, levendulával és angyalgyökérrel körítve.

Önnek melyik ginstílus a kedvence a gin-tonikban? Egy vadonatúj botanikai ízekkel sáfárkodó New Western Dry gin, netán egy édesebb Old Tom, vagy a klasszikus London Dry ginek egyike? Szeretne minél többet kipróbálni, ezáltal minél többfajta gintonikos ízt megkóstolni? Jöjjön el az iDrinks üzleteibe, ahol kollégáink segítenek rálelni az ízléséhez legjobban illő ginekre!