Tito's Charity
Mi az a Tito’s Charity kampány:
Ahhoz, hogy megértsük mit is takar a szlogen „Vodka made for dog people” vissza kell kicsit ugranunk az időben, egészen 1997 ig.
1997-ben Bert “Tito” Beveridge mert nagyot álmodni. Ekkor még nem volt más, csak ő és a kutyája DogJo, valamint egy álom arról, hogy megalkossa az első ízig vérig amerikai vodkát.
A munka elkezdődött a lepárló megépült és az illatokra egyre másra bukkantak fel a környék kóbor kutyái.
Ezek a kutyák nem csupán élelmet találtak, hanem otthonra is leltek Tito lepárlójánál.
Az évek teltek és a csapat nőtt, a Tito's Vodka legendává vált és mára messze a legtöbbet eladott vodka az egész Egyesült Államok területén.
Egy valami azonban nem változott; négy lábú barátaink a mai napig biztonságot és otthont találnak Tito és csapata szárnyai alatt.
Tito ismét nagyot álmodott és minden ország, ahova a vodkája eljut, része lehet a Charity kampányának, melynek célja, hogy jobb sorsra érdemes kis barátaink a világ bármely részén biztonságot és otthont találjanak a már globálisra nőtt szárnyak alatt.
Hogy jön képbe az iDrinks:
Az iDrinks a Tito’s Vodka magyarországi disztribútora. A mi dolgunk az, hogy eljuttassuk az emberekhez azt a vodkát, amit Tito 1997-ben megálmodott és szorosan együtt dolgozva a texasi céggel, sikerült elhoznunk Magyarországra a Tito’s Charity kampányt!
És itt jött az igazi csavar: ahogy Texasban, itthon is, tulajdonosainknak helyén van a szíve és minden egyes Texasból érkező dollárt megdupláznak. Így történhetett meg, hogy minden egyes palack után egy dollár kerül a perselybe és ezt a támogatást a teljes éves 10.000 darabos mennyiségnél az alapítvány rendelkezésére bocsájtjuk. Vagyis 10.000 $ áll rendelkezésre, hogy sorsok forduljanak jobbra.
Miért a Német Juhászkutya Fajtamentők:
Aki ismeri a fajtamentők munkásságát, annak nem kérdés, hogy miért rájuk esett a választás, akik viszont nem, azoknak most bemutatunk pár történetet a fajtamentők életéből, hogy eloszlassuk a kétségeket a felől, hogy mennyire jó helyre is kerül a támogatás.
Az alapítvány vezetője egy író és újságíró hölgy Kovács Violetta, elképesztő munkát végez és megörökíti az utókornak azokat az eseteket, amik valamiért kiemelkednek a többi közül.
Magyarországon a legnépszerűbb kutyafajta hosszú-hosszú éveken át a német juhász volt, a tenyésztők szinte kizárólag őket tenyésztették és tartották.
A kétezres években elkezdtek kimenni a divatból és helyüket egyéb kutyafajták vették át Budapesten, viszont vidéken a mai napig a hatalmas népszerűségnek örvendő kutyafajta. Sajnos ott, ahol a legtöbb probléma van kóbor kutyák tekintetében.
A menhely nem csak fajtatiszta kutyákat ment, hanem keverék kutyákat is menekít telepekről, kivégzésre ítélt állatokat és borzalmas körülmények között élőket is.
Az első és legismertebb történet Rambó története, akit az orosz-ukrán háború kitörése idején Ukrajnából mentettek.
Rambó története:
Rambó családjáról, sajnos semmit nem tudunk, a háború kezdetekor elmenekülhettek vagy meghalhattak, így a kutya utcára került. Ukrán katonák vették magukhoz, mígnem egy repesz súlyosan megsebesítette egy találat után és az alapítványt a frontvonalon lévő állatvédők értesítették. Az alapítvány dolgozói nem kis bátorságot tanúsítva elmentek a kutyáért és kalandos úton Magyarországra hozták, ahol az orvosok, sikeresen meg tudták menteni az életét. Felépülése után gazdát kerestek Rambónak, aki az átélt traumák ellenére, olyan kiválóan teljesítette a rá kiszabott feladatokat, hogy nem más, mint a Magyar Rendőrfőkapitányság jelentkezett a kutyáért és jelenleg is zajlik a kiképzése, hamarosan rendőrkutya lesz belőle, szerető gazdája kezei alatt. Története bejárta a világot, happy end lett a biztos halálból. |
|
Robin története:
Robint egy vidéki falu határában egy szántóföld mellett találták meg állatvédők. Szörnyű állapotban volt, nyílvesszők álltak ki a testéből, már az is csoda volt, hogy volt még benne valami élet.
Egyből riasztották az alapítványt, akik azonnal rohantak a helyszínre. Az ő gyorsaságuknak hála, gyorsan a műtőasztalra került és túlélte a kegyetlen állatkínzást.
Az eset akkora felháborodást keltett az országban, hogy vezető hírként szerepelt mindenhol. Legrosszabb, hogy a tettest a mai napig nem fogták el, örömhír azonban, hogy Robin egy hosszú felépülés után szerető családra lelt és ma már boldog kutyaként éli az életét.
Harcos a vak németjuhász:
Harcoshoz is állatvédők riasztották az alapítványt, mivel a kutyát kegyetlenül megverték, kidobták és mindkét szemét kiszúrták, itt is a csodával határos volt, hogy életben maradt a kutya. Sebei az alapítvány gondoskodásának és a szakszerű állatorvosi ellátásnak köszönhetően összeforrtak, látását azonban teljesen elveszítette. Ebben az esetben a menhely dolgozói biztosak voltak benne, hogy Harcos az élete végéig velük marad, ugyanis senki nem bízott abban, hogy valaki egy vak kutyát örökbe fogadna. Nem is tévedhettek volna nagyobbat. Egy hölgy jelentkezett a kutyáért és magához is vette!
A kutya, alkalmazkodva vakságához az orrára és a fülére hagyatkozik. Harcos szerető otthonra lelt jelenleg labdamániás, tökéletesen aportírozik és szlalom pályán is kiválóan teljesít.
Ez csak három csepp volt az óceánból, amivel az alapítvány az elmúlt 15 évben találkozott.
Aki többet szeretne megtudni az alapítvány életéről és munkásságáról, annak ajánljuk figyelmébe a „Rambó és a többiek” című könyvet.
Az alapítvány munkájához ezúton is rengeteg erőt és kitartást kívánunk!
Szóval nincs más hátra, igyatok Ti is Tito’s Vodkát, ami nem csak fenséges, de a Német juhászkutyafajta mentők alapítvány odaadó és nemes munkáját is támogatjátok vele!
Köszönettel és szeretettel:
Az iDrinks csapata