Sütiket használunk a tartalmak és hirdetések személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média-, hirdető- és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A jelen felület arra szolgál, hogy Ön eldönthesse, hozzá kíván-e járulni a weboldalon használt egyes süti-típusok alkalmazásához.

Termékek Menü

PickPack pont

PickPackPontra

szállítás 20.000 Ft-tól

ingyenes

De mit ivott Petőfi?

A kérdés érdekes. Az tudható, hogy Petőfi idejében az ekkor még kutakból vödörrel felhúzott víz még/már nem mindenhol volt iható, legalábbis forralás nélkül. Különösen a városokban volt ez probléma. Tehát, csakúgy mint a korábbi évszázadokban, az alkohol tartalmú italok sokszor alapvető italféleségnek számítottak. És hogy Petőfi mit ivott ezek közül? Amit biztosan tudunk a kortársaktól, hogy nem volt egy nagyivó, de ha valamit, akkor „hazafias” borokat ivott. És rengeteg kávét…
 
 
A reformkor itthon is az antialkoholizmus korszaka volt. A felvilágosodás újító, megtisztító hatása abban is megmutatkozott, hogy nem követte a korábbi időszakokban teljesen elfogadott ivászatok gyakorlatát. Az ekkoriban teret nyerő polgárság az individuumot és a józanságot tisztelte, talán ezért is lett kedvelt gyülekezőhelye a világos és tiszta kávéházak világa és nem a homályos ivók mélye.
 
Az ominózus márciusi reggelen a Pilvax kávéházban gyülekező fiatalok alighanem csak kávét ittak. Az említett víztisztasági problémák miatt a felforralt vízzel készült kávé és a tea afféle általános vízhelyettesítő ital is volt. Reggelire amúgy sem szokás bort inni. Pedig az is volt számosan, hiszen még a filoxéra előtti időben vagyunk, ekkoriban még a budai hegyek, a Gellért hegy, de még Kőbánya környéke is teli volt szőlővel. Ezekből sok, kifejezetten gyenge, szinte üdítő jellegű fehérbor készült, amit tényleg általánosan fogyasztottak, az alacsony alkoholtartalom miatt a lerészegedés különösebb veszélye nélkül. Ráadásul ekkor már létezett a Jedlik-féle szikvíz is, de a fröccs általános elterjedésére még egy kicsit várni kellett. Volt ugyanakkor már sör is, ráadásul ekkor a sör ellen még nem éltek afféle nemzeti előítéletek. Budapest a reformkorban malomipari központ is lett, és mindenféle gabona óriási mennyiségben állt rendelkezésre. Ekkoriban jellegzetes vállalkozói karrier volt, hogy egy a malomiparban sikeres vállalkozó belefogjon a serfőzésbe is.
 
Azt tudni lehet, hogy a kor gondolkodói két pártra oszlottak ital szempontjából is. A findzsa- és a meszely párt ült a különböző asztaloknál, előbbi a kávét (ekkoriban még a törökös, nyitott módszerrel főzöttet, amit elkészülte után leszűrtek), utóbbi a bort részesítette előnyben. Nem is igen ültek egy asztalhoz. Petőfi inkább az előbbihez tartozott.
 
A reformértelmiség tehát nem éppen az ivási, bor- és sörivási szokásairól volt ismert. De azért ők is ittak sört és bort is, csak éppen nem sokat beszéltek róla, nem foglalkoztak vele, víz és üdítők, no meg energiaitalok helyett itták.
 
xxxxxxx