Először is nézzük az ital történetét:

 

Eredetileg a prosecco egy Északkelet-Olaszországból származó fehérbor pontosabban -pezsgő, amely ma már általában brut, dry vagy extra dry édességi fokozattal kerül piacra. Nem árt azonban tudni, hogy a ’60-as évekig általában édes pezsgőt rejtettek a proseccos palackok. Azóta jelentős mértékben finomodott az alkalmazott szőlészeti és borászati technológiák színvonala, és ezzel együtt csökkenthető volt a hozzáadott cukor mennyisége. A nemzetközi prosecco-divathullám kitörése a kilencvenes évek végén indult el, a legnagyobb ugrást pedig a múlt évtized második felében produkálta. A tradicionális proseccot Friuli-Venezia-Giulia és Veneto tartományokban állítják elő. A legfontosabb termőterület Veneto tartományban Conegliano és Valdobbiadene települések között található. A Conegliano Valdobbiadene Prosecco Superiore DOCG 2009-ben vált hivatalos eredetvédelmi kategóriává, azóta vele azonosítjuk a legmagasabb minőséget.

 

 

A termőterület adottságait meghatározza, hogy klímájára mind a Dolomitok, mind az Adriai-tenger befolyással van. A legmagasabb szőlőminőséget adó szőlők meredek hegyoldalakon helyezkednek el, sokszor teraszos művelésűek. A DOCG zóna 20000 hektárján 5000 hektárnyi szőlő terül el. A szőlőtermelésre a melegebb fekvésű helyoldalak alkalmasak 50-500 méter közötti tengerszint feletti magasságon. A prosecco túlnyomó részt glera szőlőből készül, a DOCG kategóriában minimálisan 85%-ban kell ezt a fajtát tartalmaznia. Ezen kívül házasíthatják a helyi verdiso, perera és bianchetta, vagy a nemzetközi pinot noir és chardonnay fajtákkal. Az ital elnevezése is a szőlőhöz köthető: A római korban is ismert glera szőlőfajta egy Trieszt közelében található faluból származik, melyet Prosecconak neveznek.

 

A prosecco mára igazán népszerű italfajtává vált, olyannyira, hogy 2013-ra a prosecco globális értékesítése megelőzte a champagne eladásait. A minőségi francia pezsgőből 304 millió palackkal, míg a proseccoból 307 millió fogyott a világpiacon az olasz habzóborok és pezsgők felügyelőbizottsága szerint (OVSE). A válságot követően a prosecco egyik alternatívája lett a champagne-nak, mert ár-érték arányban kedvező termék az olasz buborékos ital, amelynek minősége is egyre feljebb tart a prémium kategóriában.

 

Végezetül még egy fontos kérdésre válaszolunk:

 

Hogyan kerül buborék a proseccoba? A prosecco-t kétféle módon lehet elkészíteni: az alapbort - a pezsgőkhöz hasonlóan - tartályban (charmat) vagy palackban (methodo classico) erjesztik újra. Az előző az olcsóbb megoldás, széles körben elterjedt a régióban. Ám a Conegliano-Valdobbiadene Prosecco Superiore DOCG területek gyakrabban alkalmazzák a hagyományos pezsgőkészítési eljárást. Ebben az esetben a palackban történik meg a másoderjesztés, a hozzáadott élesztő és a cukor segítségével.