Sütiket használunk a tartalmak és hirdetések személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média-, hirdető- és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A jelen felület arra szolgál, hogy Ön eldönthesse, hozzá kíván-e járulni a weboldalon használt egyes süti-típusok alkalmazásához.

Termékek Menü

PickPack pont

PickPackPontra

szállítás 20.000 Ft-tól

ingyenes

Cognac, mert megérdemeljük...

Az égetett szeszesitalok egyik legismertebb és talán legtöbbre tartott fajtája a konyak. Beszéljünk most pár szót e nemes italfajtáról. Azzal szinte mindenki tisztában van, hogy e nemes ital eredetvédett, tehát csak a Franciaországban található Cognac régióban készült ital viselheti a COGNAC nevet. Persze hasonló eljárással a világ számos pontján készül szeszesital, azonban ezeket csak BRANDY néven lehet forgalomba hozni.
 
 
Természetesen a szabályozás nem csak a termelés helyét határozza meg, hanem a felhasználható szőlők fajtáit is. Fontos, hogy a cognac-nak 90%-ban Ugni Blanc, Folle Blanche vagy Colombard szőlőfajtát kell tartalmaznia, a maradék 10% pedig lehet: Folignan, Jurançon blanc, Blanc Ramé, Sélect, Montils vagy Sémillon. (Bizonyos esetekben kicsit megengedőbb a szabályozás, de a fajtákban akkor sincs eltérés, csak az arányok módosulhatnak némileg.)
 
A fermentáció és a lepárlás viszonylag egyszerű. A kisajtolt szőlő levét 2 vagy 3 hétig fermentálják, hozzáadva környék nevezetes élesztő kultúráját és hagyják hogy a cukor alkohollá váljon… A folyamat végére kapunk egy mintegy 8% alkoholtartalmú “bor”-t, amit ezután hagyományos konyak-lepárló rézüstben kétszer lefőznek. A kapott párlat mintegy 70%-alkoholtartalmú, ezt egyébként ez esetben – mint szinte minden más ital esetében is – az élet vizének, (Eau-de-vie ) neveznek.
 
A következő lépés az érlelés. A cognac esetében ez kizárólag Limousine tölgyfából készült hordókba lehetséges. Ezek a hordók eredetileg a Limousine (Limogenes) város környékéről származó francia tölgyfából kellett készüljenek. Manapság persze már jóval nagyobb mennyiségű hordóra, vagyis fára van szükség, mint amit a környék megfogyatkozott erdei teremni képesek, a tölgy ráadásul lassan nő, így ma már maga a tölgyfa származhat Európa egyéb területeiről is, de Limogenes városát érintve kell megérkezzen.
 
Minimum 2 évig kell ebben a hordóban érni a lepárolt szesznek és utána fokolják be, általában 40%-ra.
Fokozatok:
  • V.S. (Very Special) vagy 3 csillagos jelzés: A legfiatalabb összetevője min. 2 éves.
  • V.S.O.P. (Very Special Old Pale): A legfiatalabb összetevője min. 4 éves.
  • X.O. (Extra Old): A legfiatalabb összetevője min. 6 éves, de 2016-ban ez min. 10 évre ugrik fel, az új szabályozás szerint.
  • Hors d'âge (kor feletti): Egy olyan megnevezés amely, a BNIC állítása szerint megegyezik az X.O.-val de a gyakorlatban ezt azokra az italokra használják, amik tovább vannak a hordóban.
Ha ezeken a készítési fázisokon túlestünk, következik a más érlelt italoknál is megszokott keverés, vagyis a blendelés lépése. Ez nyilván a leginkább szakértelmet igénylő lépés, amelyet évtizedek óta a szakmában dolgozó, mesteri szag- és ízérzékeléssel rendelkező mágusok (keverőmesterek) végeznek. Itt a különböző hordók eltérő ízvilágú és érlelési idejű párlataiból keverik ki az adott terméket. Ennyi tehát a készítés rövid menete.
 
Tudjuk, a nemesi házakban – a konyakok pedig mindenképp ilyeneknek tekinthetőek – rengeteget számít a származás. Itt is így van ez, cognac-régión belül található hat termőterület fontos, egymástól eltérő hatást gyakorol az ott érő szőlőre, eleve meghatározva némiképp, hogy az adott termés mire is lesz hivatott.
 
Az alábbiakban felsoroljuk a régiókat, koncentrikusan, kívülről befelé haladva:
 
Bons Bois és Bois Ordinaires együtt majdnem 20,000 hektáron elterülő terület, amelyet sajnos erősen befolyásol a tenger felől érkező klíma. A terület talaja is talán a leggyengébb a régiók közül, a zömében homokos talaj kevésbé alkalmas a karakteresebb termékek előállítására. Ezeket nevezik a helybéliék 'külsőbb' területeknek.
 
Fins Bois közel 35,000 hektáron elterülő terület, és egy testesebb, és könnyebben korosodó eaux-de-vie-ket lehet tőle elvárni, amelyek a vörös agyagos, mészköves, sziklás talaj miatt egy kerekebb gyümölcsös és olajos ízvilágot eredményeznek.
 
Borderies. Ez a legkisebb terület. Valóban kicsi, de ez nem jelenti azt, hogy ne volna említésre méltó a maga 4,000 hektárjával. A mészkőbomlás okozta kvarcos, agyagos talaj következtében virágos és diós jegyekkel bír az innen származó termék.
 
Petite Champagne neve megtévesztő, mert a két Champagne részből ez a terület kapta a petite (kis) jelzőt, pedig ez a nagyobb a maga 16,000 hektárjával. Talaja és az ott termő szőlő karaktere hasonló a listánk következő tételével, csak kevésbé széles palettán...
 
Grande Champagne, a centrum! A világ közepe. Bár ez a minősítés inkább csak a szakma iránt érdeklődők körében magától értetődő, de a közel 14,000 hektáros terület valóban cognac régió közepe. Enyhén mészköves, agyagos talaja hasonló a Reims-nél található Champagne területhez. Egész szánkat elterítő, vaskos virágos jegyek, és kellemes együttesség dominál ezeknél az eaux-de-vie-knél. Ha innen származó, Petite és Grande Champagne-ból együttesen blendelt (legalább 50%-ban Grande Ch.-ból származó) cognac-ról beszélünk, akkor azt bizony nyugodtan és teljes joggal hívhatjuk Fine Champagne-nak.
 
 
Még egy kis adalék: Az érlelés folyamán, mindig - minden italféleségnél - van egy bizonyos mértékű párolgás. A cognac régió párlatainál a tölgy hordókban történő tárolás mintegy 3%-át veszi el az éves termelésnek. Ezt a veszteséget a franciák az angyalok jussának nevezik.
 
A fenti néhány sor talán kicsit közelebb visz minket ezen kivételes italokhoz, persze az elméleti tudás sosem elegendő, igazán akkor kerülhetünk közel a cognac lelkéhez, ha időnként magunk is kóstoljuk, keresve-kutatva a számunkra legkedvesebb változatot.
 
A konyakokról Andrásunk is beszélt a vlogunkon, itt az ominózus rész: