Acélos erejű ízében kókuszba bélelt édes szabadság kering, Ellensúlyozásként dohányos ízek telepednek a nyelvünkre a kóstolás során. Az étcsokoládé a maga kísértő finomságában telíti a szánkat, ezt a piros bogyós gyümölcsök fesztiválja kíséri. A citrusosságot olyan érdekes zamatok egészítik ki, mint a vajjal elegyedő pattogatott kukorica, a karamella ínycsiklandozó bugyogásával a nyelvünkön. A párlat egyszerre tükrözi vissza a trópusi tengerpart édes és sós árnyalatait, az életünkben rejlő örömöt és keserűséget (mert ez a kettősség a trópusi világot sem kíméli). Hosszú és emlékezetes lecsengésében a csokoládé valósággal verseng a hordós érlelésből fakadó fás nemességgel, mindezt meghintve némi dohányossággal.