A Springbank Whisky egyike azon kevés skót lepárlónak, amelyek saját malátából készítik az élet vizét, és a Springbank a legrégebb óta működő független családi whiskylepárló Skóciában. A Springbank egy különleges lepárló: a három üzem közé tartozik, amelyek túlélték a Campbeltown városát sújtó gazdasági válságot, és képesek voltak folytatni működésüket. A Springbank Whiskynek köszönhetően a nagyszerű Campbeltown-i whiskyrégió ázsiója az utóbbi években ismét emelkedőben van!

A Campbeltown whiskyről 1591-ben írnak először az írásos források. 1601-ben a Springbank Distillery későbbi otthona, Campbeltown kétes hírnevet mondhatott a magáénak, hiszen ekkoriban ez a skót város volt a whiskycsempészet és az illegális whiskykészítés központja.

A Springbank lepárlót alapító Mitchell család az 1660-as években érkezett Campbeltownba. A Skót-alföldről érkező telepes família érdeklődve tapasztalta, hogy a városban már ekkor sokan foglalkoztak a maláta művészetével. A whiskykészítés első nagy csúcsa az 1814-es év: ekkor már összesen 22 lepárló működött legálisan a régióban. 1824-ben Archibald Mitchell csatlakozott a Rieclachlan lepárló csapatához, és később a fivére, Hugh is beszállt a bizniszbe. 1828-ben Archibald Mitchell vezetésével megalakult a Springbank Distillery, amely Campbeltown 14. engedéllyel rendelkező szeszfőzdéjévé vált. A helyi maláta iránti igény szédítő iramban nőtt, ezért Archibald húga, Mary Mitchell megépítette a Drumore Distillery-t. Később John Mitchell annyira ráérez a whiskykészítés ízére, hogy fiát is felkészíti a folytatásra, a vállalatot pedig J & A Mitchell néven megy tovább.

1838-ban beindult a Springbank Distillery szekere: a kilmarnocki John Walker felfigyel a whiskyben rejlő pompás lehetőségekre, és összesen 118 galleonnyi mennyiséget rendel a Springbankből. 1872-ben még magasabb fordulatszámra kapcsolt a kielégíthetetlennek bizonyuló whiskyrajongás Campbeltownban, így John Mitchell fivére, William saját lepárlót hoz létre Glengyle Distillery néven. 1891-ben nagyon megérte Campbeltownban élni: az akkori adatok szerint csak 1969-en éltek a városban, mégis ez volt az egy főre jutó vagyon alapján a leggazdagabb város Nagy-Britanniában. A 20. században azonban változott a whisky iránti piaci igény, ezért a Springbank Distillery a korábbinál lágyabb (kevésbé tőzeges), könnyedebb italt készített. Tőzeg helyett a Springbank lepárlójában szenet használtak a maláta szárításához. Az 1920-as években nem minden lepárló figyelt fel a whisky műfajának átalakulására, ezért egyre több Campbeltown-i üzem került veszélybe, a blendekhez pedig egyre kevésbé használták már a korábban jó hírű helyi whiskyket. Rengeteg lepárló csődbe ment, kénytelenek voltak bezárni kapuikat. 1925-ben a gazdasági világválság nyomására a Glengyle lepárló is szüneteltette a termelést. 1934-ben a korábban óriásnak számító Rieclachlan lepárló is bezárt, csak a Glen Scotia és a Springbank üzeme maradt működőképes ezekben a vészterhes időkben. 1980-ban jött egy újabb  gazdagsági válsághullám, amely még több Campbeltown-i lepárlót ítélt bukásra. A Springbank Distillery eközben végig működőképes maradt, bár a legkomorabb időkben a termelési ütem kissé lelassult, csak 1989-ben tért vissza a rendes kerékvágásba. Az 1990-es években a Springbank single malt whiskyje világszerte egyre nagyobb hírnévre tett szert, 1997-ben pedig a Glengyle Distillery is visszakerült a Springbanket alapító Mitchell család tulajdonába.