A vermut egy aromatizált borital, amelyet gyógynövények, fűszerek, gyökerek és egyéb aromás összetevők hozzáadásával készítenek. A vermut alapját fehér bor vagy vörös bor alkotja, és a hozzáadott aromák adják meg az ital jellegzetes ízét és illatát.
A vermut készítése során a borhoz hozzáadnak különböző gyógynövényeket és fűszereket, például kálmosgyökért, szegfűszeget, kassziát, narancshéjat, ánizst, keserűfűt és egyéb összetevőket. Ezek az összetevők adnak neki karakteres és komplex ízvilágot.
A vermutot gyakran önmagában, jéggel, vagy különböző koktélok alapjaként fogyasztják. Népszerű italok, mint a Martini vagy a Negroni, szintén tartalmaznak vermutot. Fontos megjegyezni, hogy a vermut különböző típusokat ölel fel, beleértve a száraz vermutot, az édes vermutot és az extra száraz vermutot is, attól függően, mennyire édes vagy száraz az adott változat.
Ismerjük eléggé a vermutot? - Olvassa el korábbi cikkünket is!
A vermut eredete
Az ital eredete egészen az ókori időkre nyúlik vissza, és a középkorból is számtalan feljegyzést találhatunk róla. A vermut elnevezése a latin "Wermut" szóból származik, ami a vermut fő összetevőjére, a fehér üröm növényre utal.
A fehér üröm már az ókori görögök és rómaiak számára is ismert volt, és gyógyászati célokra használták. Az egyik teória szerint a vermutot az ókori Kína vagy Perzsia területéről származtathatják, ahol hasonló fűszernövényeket használtak alkoholos italok készítéséhez.
A középkorban a vermutot gyógyászati célokra alkalmazták, számtalan pozitív tulajdonságát kihasználva. A benne található kinin, keserűfű és egyéb gyógynövényeknek tulajdonították az emésztést elősegítő és egyéb jótékony hatásokat.
A modern vermut készítési folyamat és népszerűsége azonban az 18. században, különösen az olaszországi Torinóban virágzott fel. Antonio Benedetto Carpano 1786-ban készítette el az első vermutot, amely a Punt e Mes néven vált ismertté. Később, az 1800-as években, a vermut népszerűsége tovább nőtt, és számos vermutgyártó szállt be a piacra. A Cinzano és a Martini & Rossi márka is ebben az időszakban indult el.
A vermut továbbra is egy közkedvelt ital világszerte, és számos különböző típust és márkát találhatunk a piacon, amelyek változatos ízvilágot és stílust kínálnak.
Hogyan készül a vermut?
A vermut készítése egy összetett folyamat, amely során a borhoz különböző gyógynövényeket, fűszereket és egyéb aromákat adnak hozzá. Az alábbiakban összefoglalom a vermut készítésének általános lépéseit:
1. Bor kiválasztása: A vermut alapja fehér vagy vörös bor, amelyet különleges ízűvé és aromájúvá tesznek a hozzáadott gyógynövények és fűszerek. Mindkét változat népszerű a különböző típusú vermutokban. Az alkalmazott bor típusa nagyban befolyásolja az elkészült vermut ízét, színezetét és karakterét.
Fehérbor alapú vermut: Általában frissebb és könnyedebb ízű lesz, ezért a gyártók gyakran választanak olyan fehérbort, amely kellemesen savas és gyümölcsös karakterrel rendelkezik. Fehérborral készített vermutokhoz gyakran társulnak könnyebb és virágosabb aromák is.
Vörösbor alapú vermut: Ez a változató vermut gazdagabb, testesebb ízű és sötétebb színű lehet. A gyártók olyan vörösborokat választhatnak, amelyek intenzív, tanninos karakterrel bírnak, és jól passzolnak a hozzáadott gyógynövények és fűszerek ízvilágához.
Mindkét esetben a borválasztás az adott vermutmárka elképzeléseitől és a kívánt ízprofiltól függ. A vermut készítés során a borhoz hozzáadott gyógynövények és fűszerek teszik egyedivé az italt, függetlenül attól, hogy fehér- vagy vörösbor alapú vermutról van szó.
2. Aromás összetevők kiválasztása: A vermut készítésekor használt gyógynövények és fűszerek nagyon változatosak lehetnek. Ezek közé tartozhatnak a kálmosgyökér, szegfűszeg, kínai fahéj (kasszia), narancshéj, ánizs, keserűfű, zsálya, és más fűszernövények. A pontos recept a vermut gyártójától függ.
3. Áztatás: Az összetevőket hozzáadják a borhoz, és hagyják azokat ázni egy ideig. Ez tarthat néhány órától akár több napig is, ugyancsak receptúrától függően.
4. Szűrés: Az áztatás után a folyadékot átszűrik, hogy eltávolítsanak minden növényi részt.
5. Cukor és alkohol hozzáadása: A vermutot általában édesítik és erősítik alkohollal. A cukrot és az alkoholt az ízlés és a végeredmény függvényében adagolják.
6. Érlelés: A vermutot általában hordókban vagy tartályokban érlelik, hogy az ízek jól összeérjenek és kiegyenlítődjenek. Az érlelési idő hossza szintén változó lehet.
7. Hűtés és szűrés: A vermutot hűtik, majd szükség esetén újra szűrik, hogy a végleges ital tiszta és tiszta legyen.
A vermut készítése számos változatban történhet, és sok gyártó őrzi a saját receptjét. Az ízek és aromák kombinációjától függően számos vermut típus létezik, beleértve a száraztól az édesig terjedő változatokat.