1845-ben David Sprüngli-Schwartz, a találékony cukrász és fia, Rudolf egy apró, ám annál menőbb cukrászdát üzemeltetett Zürich óvárosában, a Marktgasse-ban. Az volt a tervük, hogy csodás csokit gyártanak Svájc németajkú részén. A korabeli zürichi előkelőségek érdeklődését is felkeltette a projekt. Apa és fia két év múlva úgy döntöttek, hogy a csokoládé gyártását a zsúfolt zürichi pékségből áthelyezik egy horgeni gyárba, amelyet egy hatalmas tó lát el vízzel. Ekkor még csak tíz dolgozóval pörgött az üzem, ám hamarosan megnőtt a kollégák létszáma, ahogyan a termelés is egyre komolyabb léptéket öltött.

A vállalat terjeszkedni kezdett, 1892-ben viszont Rudolf visszavonult a napi feladatoktól. Óriási hírnevet szerzett édességei minőségével és a csokoládé egyik nagy tudású szakértőjeként. David vitte tovább az édességüzletet, a Confiserie Sprüngli-t, amely értő kezekben hamarosan világhírűvé vált. Az idősebb, kalandosabb életet élő fivér, Johann kibővítette a Werdmühle-i csokigyárat, és eszméletlenül korszerű innovációkat valósított meg az üzemben. Kicsivel később a cég megkaparintotta a híre Rodolphe Lindt csokoládégyárat Bernben. A jól ismert Rodolphe Lindt márkanevet is a Sprüngli társaság kapta meg, így született meg  a Chocoladefabriken Lindt & Sprüngli.