A „konyak-Mekka” páratlan termőtalaja, mészkővel és dinó-maradványokkal

A francia konyakrégió 6 nagy szőlőtermő területből áll, amiket terroir-nak neveznek. Ez azokat a kiváló minőségű földeket, termőtalajokat jelenti, amelyek alapvetően meghatározzák az adott vidéken lévő szőlőtípus adottságait. Csak azokat a szőlőből készült italokat nevezhetjük konyaknak, amelyek a hat régió egyikéből származnak.

A konyakrégióban hat jellegzetes terület található: Grande és Petite Champagne, Borderies, Fins Bois, Bons Bois és Bois Ordinaries. A konyak kedvelői azonban mindig egy jellegzetes kifejezést, a terroirt használják, mert ez sokkal kifejezőbb és tartalmasabb, mint a termőföld vagy a talaj, hiszen ez magába foglalja a földrajzi és éghajlati viszonyokat is – valójában majdnem minden tényezőt, ami befolyásolhatja a szőlő minőségét. Mind a hat régióban más a szőlő fejlődését tápláló termőföld (az egyik típus nagyon mészköves, de sok helyen homokos talajtípus a meghatározó), és a föld különbözőségéből következően teljesen más tulajdonságokkal rendelkezik majd minden szőlőfajta, ami a 6 régióból származik. A régiók területén korábban kiterjedt erdőségek voltak. Ezeket a 19. században kiirtották, ám a területek megőrizték az ősi neveket: a Fins Bois „szép erdőt”, a Bons Bois „jó erdőt”, a Bois Ordinaries pedig „rendes erdőt” jelent.

A 6 konyakrégió talaja egészen rendkívüli, mert a területen végigvonuló Aquitaine-medencét az évezredek során teljesen átalakította a globális éghajlatváltozás. Ennek eredményeként a tengerek gyakran betörtek és kiléptek erről a területről, és már a Jura-korszakban létrehoztak egy tengeri üledékréteget, ami dinoszaurusz-mikromaradványokat tartalmaz. A földrajzi kéregmozgások következtében az erózió és a tektonikus mozgások láthatatlan szobrászként alakították a 6 konyakrégió arculatát, így alakult ki a terület mai arculata és minősége.

Az éghajlat a 6 konyakrégióban meglehetősen enyhe, az átlagos évi hőmérséklet nagyjából 13 Celsius fok. A régiók északi fekvése azonban rendszerint lassúvá teszi a szőlőfajták érését, egyúttal kialakít egy aromaegyensúlyt a szőlő gyümölcsössége és savassága között, ami elengedhetetlenül fontos a tökéletes minőségű lepárláshoz.

Zarándokként végigsétálni csodás lenne, mert egy festői szépségű területről beszélünk, viszont több száz kilométert kellene bevállalnunk ahhoz, hogy megvalósítsuk ezt a tervet, és erre még a konyak legmerészebb caminózói sem bírnák fizikailag. Inkább összefoglaljuk a régiók legfontosabb tulajdonságait, és nekivágunk egy virtuális sétának!

A régiók földjében olyan fontos a mészkő, mint Dubajban az olaj

A „konyak-Mekka” adottságaink tudományos feltérképezését a 19. század közepén egy helyi geológus és borász, Henri Coquand vett át, akinek borászati szakértők is segítettek a terület 10 évig tartó tanulmányozásában. Coquand mélyreható geológiai kutatása eredményeként meghatározta a nagy régiók határait, ám ambíciózus elemzése még ennél is tovább ment: megállapította, milyen desztillálási és érlelési módszerek kellenek ahhoz, hogy az egyes régiók a lehető legjobb borok létrehozásával járuljanak hozzá a francia borászati kultúra felvirágoztatásához. A geológus 5 olyan talajfajtát is azonosított, amik kiemelkedően alkalmasak minőségi konyakot adó szőlő termesztésére. Az is kiderült, hogy a konyak minőségének alapja a talajban lévő mészkő típusa, mert ez meghatározza a konyak ízét, és talán ez a legfontosabb talajtulajdonság a konyakrégióban termő szőlő számára. A geológus felállított egy általános szabályt, miszerint a csúcsminőséget adó régiókban a termőterület sokkal több mészkövet tartalmaz, mint máshol, és minél messzebbre jövünk a régió területétől, annál anyagosabbá válik a föld. Horatiusszal szólva a tudós Coquand, az ércnél maradandóbb emlékművet hozott létre, és megalapozta a francia konyakrégiókról való gondolkodást.

Persze felmerül a kérdés, hogy miért emlegetjük ilyen gyakran a mészkövet a régiók talaja kapcsán. A krétás talajon termesztett szőlő savtartalma lényegesen magasabb, mint a hagyományos szőlőké, és ez a savtartalom kulcsfontosságú a kiemelkedő minőségű konyak készítéséhez. Másrészt a termőtalajban lévő mészkő zseniális vízelvezető képességekkel bír, miközben remekül megőrzi a nedvességet. Franciaországban többnyire mérsékelt az éghajlat, azonban néha olyan forró és száraz időszakkal támad a nyár és a tavasz, hogy különösen fontos a szőlőgyökerek kiadós hidratációja: ehhez kell a talajban lévő mészkő! Megesik ugyanis, hogy ezek a gyökerek akár 25 méteres mélységbe is leereszkednek a szőlőtőkék alatt, ezért lesz elképesztően fontos a folyamatos vízellátás a gyümölcs sikeres növekedéséhez.

Érdemes alaposabban elmélyülnünk a hat terület terminológiájában is, mert sokan összekeverik a Petite és a Grande Champagne konyakrégiókat magával az ikonikus pezsgőiről elhíresült észak-franciaországi Champagne régióval. Ragadjunk hát vándorbotot, és vágjunk neki a francia domboknak és lankáknak, hogy a régiók segítségével közelebb kerüljünk a különlegesen finom konyak titkaihoz!

A két Champagne régióban „kötelező” megkóstolni az A. E. Dor Grande Champagne Extrát és a Courvoisier VS-t!

A két legjobban ismert régió a „Champagnes”, vagyis a Grande Champagne és a Petite Champagne területe.

A Grande Champagne beszédes névvel bír: a régió 34.700 hektárnyi területéből 13.250 hektár olyan szőlőültetvény, amelyen a konyakkészítéshez legkiemelkedőbb minőségű szőlő terem. Ez egy hegyes terület, talajának javarészét mészkő alkotja. A Grand Champagne régió szívében lévő mészkő elképesztően tiszta, és egyike annak az ötnek, amelyet Coquand „Campanian”-nek, vagyis az egyik legkiemelkedőbb minőségűnek nevezett. A mészkő főként a földterület felső részen található. Két fontos réteg van, ami a Grand Champagne területén jelentős: az egyik az Angomouius mészkő, a másik a Champagne mészkő, amely Champagne városának a környékén található. A régió földjének magas mészkőtartalma a több millió év alatt felhalmozódott tengeri fosszíliák (ősmaradványok) miatt alakult ki, és ez fontos szerepet játszik abban, hogy a Grand Champagne talaján termett szőlőből extrém finomságú konyakot készítenek. Csippentsünk le egy kis szőlőt az ültetvényről! Ezek a szőlők virágos, könnyű ízűek, és hosszú érlelési időt igényelnek a megfelelő minőség eléréséhez. Néhány Grand Champagne eau-de-vie esetében akár egy évszázadig is eltarthat, amíg eléri a megfelelő érettséget.

A legfelkapottabb Grande Champagne régióban készítik a legdrágább és legmenőbb konyakokat, például az 50 évig (!) érlelt A. E. Dor Grande Champagne Extra Cognac-ot. A kisméretű tölgyfahordókban érlelt A.E. Dor Grande Champagne Extra Cognac a „paradise” néven is emlegetett magas páratartalmú pincében szunnyadt egy fél évszázadig, ennek köszönhető az ital lágy, hosszan tartó, harmonikus íze. A Grand Champagne vidékéről származó szőlőnek és a kézműves lepárlásnak köszönhető a 40%-os, mahagóni színű A.E. Dor Grande Champagne Extra Cognac páratlanul fenséges zamata. A konyak komplex ízében és illatában vanília, kókusz és az ibolya aromái keverednek. A hosszú érlelés mesterien kisimítja az aszalt szilvától a vanília tartományáig ívelő aromákat, a fás jegyeket. Ezt nehéz szavakkal kifejezni: az A. E. Dor Grande Champagne Extra Cognac-ot meg kell kóstolni!

De bandokoljunk tovább a magával ragadó szépségű konyakvidékeken! A Petite Champagne (magyarul: kis mező) régióba érkezve észrevesszük, hogy nagyon mészköves a talaj, ám a termőföld már jóval tömörebb és sűrűbb. A Petite Champagne régió 65.600 hektár, és ebből 15.250 hektáron találunk szőlőültetvényt. A talaj nagyon lassan nedvesedik át a vízcseppektől, és még a különösen száraz nyarak idején is kiválóan megőrzi a nedvességet. Itt találjuk a geológus Coquand másik szupertalaját, a Satoniant, amely csaknem a Petite Champagne régió egészét lefedi. Az itt termesztett szőlő igazi eau-de-vie: könnyű és finom, magával ragadó virágillattal. A Grand Champagne-hoz hasonlóan meglehetősen sok időt vesz igénybe a szőlő érlelése.

A Fine Champagne konyak a legfenségesebb ötvözete a Grand Champagne és a Petite Champagne szőlőinek, mert a finom ital a két változat keverésével jön létre (fontos kritérium, hogy minimum 50%-ban Grande Champagne-t kell tartalmaznia).

És persze a Petite Champagne vidékéről sem vándorlunk tovább egy pompás konyakkóstolás nélkül! A tölgyfahordóban érlelt Courvoisier VS Cognac szőlőszemei innen, a Petite Champagne régióból származnak, és a Fins Bois cru-ról érkező szőlőszemekkel keveredve gondoskodnak az ital mély, összetett és gazdag gyümülcsös karakteréről. A VS a „very specielre” utal: a 4-8 évig tartó érlelési folyamatra, amelynek köszönhetően a konyak olyan kifinomult aromákkal rendelkezik, amik még a régiók konyakjai közül is kiemelik ezt a változatot.  A halványsárga színű Courvoisier VS Cognac illatában érezhető a tavaszi virágok csodás aromája, komplexen gyümölcsös ízvilágában pedig a lágy tölgyes hatás is markánsan megjelenik.

A Petit Champagne kényeztetően finom konyakjait kortyolgatva nem mehetünk el szó nélkül a Remy Martin VS Cognac-ja mellett sem! A 4 évig fahordóban érlelt konyak illatában a virágos jegyek mellett kifinomult gyümölcsösség és diszkrét vaníliás fűszeresség bontakozik ki. A Remy Martin VS Cognac íze krémesen lágy és édeskés, virágos zamatában a zöld és sárga gyümölcsök frissessége simogatja az orrunkat, és mindez izgalmas elegyet alkot a vanília gazdagságával.

Borderies: a "dinók följének" konyakjait a Camus Borderies XO-val érdemes kezdeni

A Borderies magyarul peremvidék, ám apró mérete ellenére a legmenőbb konyakterületek egyike. Többnyire nyirkos és meleg terület, de érdekes módon még néhány erdős szakasz is fennmaradt rajta a szőlőlugasok mellett. Ez a legkisebb konyakrégió (12.000 hektárból csak 4.000 hektáron van szőlő). A terület kiváló minőségű szőlőinek titka a talaj geológiai adottsága, a mészkő és agyag keveredéséből kialakuló speciális Groies termőföld. Az ősi talaj a jura korszakból származik, és a benne lévő mészkőtartalom lebomlása után a termőterületen kialakult egy lekerekített ízű eau-de-vie szőlő olyan zamatosan gyümölcsös aromakarakterrel, amit csak itt találunk meg: ibolyás, mogyorós és karamelles ízekkel.

A Borderies régióban sétálva a paleontológusok számukra észveszejtően izgalmas leleteket találtak, mintha ma is az őskorban lennénk: vannak itt eszméletlenül régi krokodil és dinófogak, ám az őslények maradványai mellett finom konyakokkal, például a Camus Borderies XO Cognac-kal is találkozhatunk! Egy korty konyak többet mond ezer szónál, és ez különösen igaz a Camus Borderies XO Cognac-ra! A francia Camus család tagjai már 1863 óta foglalkoznak konyakkészítéssel, és mesteri szintre emelték ezt a műfajt! A 35 évig érlelt Camus Borderies XO Cognac-ot ízlelgetve olyan, mintha egy sajátos időutazáson vennénk részt!

A 3 és fél évtizedig Limousin hordóban érlelődő konyak illata a vaníliás és mandulás jegyzetek komplex aromaegyensúlyában teljesedik ki, a Camus Borderies XO Cognac ízében pedig finom krémesség, bársonyos textúra uralkodik. A konyak zamatában felsejlő fahéjas aszalt jegyek frenetikus élménnyé teszik a Camus Borderies XO Cognac-ot!

A Delisle Vintage Cognac a Fins Bois régió egyik top konyakja

Megérkeztünk a legnagyobb területen fekvő konyakrégióba (350.000 hektárból 31.200 szőlőföld), ahol vegyes talajból sarjad a kiváló minőségű szőlő. A Fins Bois termőterület földje bővelkedik agyagban, kőben és mészkőben, viszont sokkal kevesebb mészkő található benne, mint az eddigi régiók talajában.

Az itt termesztett szőlő kerek, rugalmasan elasztikus. A Fins Bois terroir a szakértők szerint döbbenetesen hasonlít a Grand Champagne-hoz, ám egy igazi konyakszakértő azért képes különbséget tenni a két konyakrégió szőlői között. A Fins Bois terület aranya a világ egyik leghíresebb konyakja, a Richard Delisle Vintage 1975 Cognac. A gyártó közel 300 évvel ezelőtt kezdte a működését, ám a konyakkészítés lépései manapság is a régi metódus követésével történnek. Az 1975-ös évjáratú Richard Delisle Vintage Cognac az egyik legerősebb konyak a kínálatban! Limousin tölgyfa hordóban érlelték, illatában és ízében pedig páratlan egyensúlyban egyesül a virágok és a gyümölcsök aromája. A Richard Delisle Vintage 1975 Cognac-ban kandírozott gyümölcsök és illatos virágszirmok keverednek, a borostyánszínű konyak pedig magas alkoholtartalommal bír.

Folytassuk utunkat a két következő konyakrégióban!

Bon Bois és Bois Ordinaries: kicsi régiók, minőségi szőlővel

Íme a második legkisebb konyakrégió, amely 9300 hektárnyi szőlőt foglal magába,. A termőtalajt mészkő, homok és agyag alkotja. Eau-de-vie-ja kerek aromákkal rendelkezik, és az eddigi szőlőkkel összehasonlítva gyorsabban érlelhető.

És végül, de nem utolsó sorban lássuk a Bois Ordinaries régiót! Az 1066 hektárnyi szőlőterület termőtalaja nagyrészt homokos, krétával keveredve. A Bois Ordinaries kiterjed Ile de Re és Ile d’Oleron régióira, szőlője pedig rendelkezik egy sajátos tengeri aromával, ami a sós tenger közelségének köszönhető. A Bois Ordinaries szőlői gyorsan érnek, és számos Camus konyak származik ebből a régióból.

Van egy nagyszerű hírünk: a legfenségesebb konyakok megkóstolásához nem kell bejárnia Franciaországot, csak jöjjön el az iDrinks.hu üzleteibe! Kóstolja meg a régiók legfinomabb konyakjait az iDrinks kínálatában.