Az Unicum valódi hungarikum

A történetét sokan ismerik, ahogy az ízét is. Mára már az eredeti karakteren kívül, számos ízesített variáció is megvásárolható. Az egyik legkedveltebb a szilvás, amiért többnyire a hölgyek rajonganak nagy számban. Ez az ital nem hiányozhat az ünnepi asztalról, ám valójában ennél sokkal hétköznapibb vendég, még akár a nehéz munkanapok végén is felbukkanhat egy-egy csepp belőle. Arról nem is beszélve, hogy a nagy öregek csak úgy hivatkoznak rá, mint gyógyszerre, amiben van valami, elég arra a megannyi gyógynövényre gondolni, ami a lelkét alkotja.

A legendák úgy tartják, hogy amikor az Unicum megszületett, pontosabban amikor az ötlet szikrája feltűnt, akkor a kitalálóján kívül senki sem hitt benne. Sőt, ahogy az oly gyakran lenni szokott, megjelentek azok az emberek is, akik leginkább a negatívumokat, a „miért nem valósulhat meg” oldalt hangsúlyozták. Ám ahogy azt a mellékelt ábra mutatja, mégis itt vagyunk és egy hungarikumról beszélünk, amit nincs magyar ember, aki ne ismerne, sőt, amit világszerte sok tízmillióan ismernek, tehát már régen túlszárnyalta a hazai határokat.

A titok a kitartásban rejlik, és abban a hitben, elszántságban, elköteleződésben, ami a körülményektől függetlenül szilárd, megingathatatlan és stabil.

Az Unicum gyomorkeserű, amely édes kortyolási pillanatokat ígér?

Így igaz! Különleges, így az extra alkalmak nem nélkülözhetik, és mégis ismerős társ, vagyis az Unicum a mindennapok alkotója is egy „személyben”.