Hosszú életet adó elixír: több mint 500 évvel ezelőtt, 1605-ben így nevezték a Chartreuse likőrt. Ekkor történt ugyanis, hogy Párizs külvárosában, a Vauvertben lévő apró kolostor, Chartreuse szerzetesei ajándékot kaptak Duc Francoise Hannibal d’Estréestől, IV. Henrik király tüzérségi marshalljától. Az ajándék egy nagy tudással rendelkező 16. századi alkimista írása volt, amelyben bemutatott egy titokzatos elixírt. Az aranycsinálásban és herbalizmusban remeklő szakember rengeteg ismeretet halmozott fel a gyógynövényekről és ezek keverésének tudományáról, emellett az említett alkimista arról is sokat tudott, hogyan érdemes ezeket szakszerűen alkoholba áztatni, és miként lehet a gyógyító összetevőkből harmonikus aromaegyensúlyt kialakítani. A 17. század elején még meglehetősen kevés patikárius és szerzetes értette a herbáriumok és a hagyományos növények használatának fortélyait a betegségek kezelésében. A kéziratban szereplő recept annyira összetett volt, hogy 1605-ben csak bizonyos részeit értették meg a Chartreuse kolostor egyházfői.

A 18. század elején a bonyolult receptet elküldték a hegyekben, Grenoble környékén lévő rendházuknak, a La Grande Chartreuse-nek. A kolostor gyógyszerésze, Jerome Maubec feltárta a rejtélyt, és 1764-ben elkészítette a Chartreuse likőr receptjét. Ekkoriban a Chartreuse gyártása és értékesítése még nagyon korlátozott volt. A kolostor egyik szerzetese, Frére Charles öszvérhátra pattanva magához vette a Chartreuse-palackokat, és így járta a közeli falvakat, ahol sikerrel értékesítette a legendás likőrt.

Napjainkban a hosszú életet adó elixírét jelentő Chartreuse likőrt a szerzetesek az ősi recept alapján készítik, és ma is bővelkedik grandiózus gyógynövényes ízekben!