Egy kíváncsi bencés szerzetes a középkori alkimisták fénykorában elkészítette minden idők egyik legbársonyosabb likőrét, a Bénédictine-t!

Dom Bernado Vincelli a normandiai Fécamp apátságban élte mindennapjait. A likőrös zamatokkal kísérletező férfiúnak nemcsak a tudásszomj volt az egyik legmeghatározóbb tulajdonsága, hiszen már régóta egy fenséges likőrre szomjazott. 1510-ben a tettek mezejére lépett, és megálmodott egy olyan rendkívüli receptúrát, amelynek azóta is a csodájára járnak a kellemes aromakarakterrel bíró italok kedvelői. A jóságos szerzetes kezdetben egy olyan likőr létrehozására törekedett, amelynek kortyai gyógyító hatással vannak a 16. század sokféle veszedelmével szembenéző emberére. A Bénédictine máig féltve őrzött receptje 1510-ben alakult ki: erejét a helyi gyógynövények finomságából meríti, azonban Dom Bernado egy extra csavarral fűszerezte meg a tradicionális ízeket, és a keleti fűszerek fortissimójával tette még különlegesebbé a Bénédictine Dom keserűlikőrt.

Dom Bernado Vincelli folyékony öröksége szerencsére a későbbi évszázadokban sem merült feledésbe. A fécampi apátság utolsó életben maradt szerzetese megosztotta a Bénédictine misztikus receptjét a Le Grand családdal, akik intelmeit hajszálpontosan követve tették a modern iváskultúra részévé ezt a frenetikusan finom francia likőrt. Alexandre Le Grand az egykori keresztes lovagok hősies szenvedélyével kötelezte el magát a helyi elixír rejtélyes receptje mellett, és ma is a bencés tradíció nyomán kerülnek a palackba a Bénédictine selymes aromahullámai.