Ebből az időszakból számos régészeti lelet tanúsítja, hogy egyes növényekből borokat és sört állítottak elő. A 16. században a higiéniai viszonyok kifejezetten rosszak voltak, s akkoriban a víz helyett inkább fogyasztottak bort és sört. Az természetesen már más kérdés, hogy az egyébként is sötétnek bélyegzett időszakban ez miként hatott a társadalmi viszonyokra és a fejlődésre. Összességében elmondható, hogy az alkoholfogyasztás a 18. századig folyamatosan növekvő tendenciát mutatott. A mértéktelen alkoholfogyasztás káros hatásaira az USA területén is figyelmesek lettek, nem véletlen, hogy 14 éven keresztül igyekezték betartani és betartatni az alkohol tilalmáról szóló rendelkezéseket. A módszer azonban sikertelennek bizonyult, ugyanis nem volt eléggé hatékony a rendszer működése, és persze igény is szép számmal mutatkozott az alkoholt tartalmazó nedűk iránt. Nem csak a házi sör-, és pálinkafőzdék terjedtek el, de a szeszcsempészet is virágzott akkoriban. 1933-ban végre feloldották a tilalmat. Az alkohol politikai, társadalmi, gazdasági és erkölcsi hatásaival hazánkban is sokat foglalkoztak a szocializmus idején, ám hiába volt az ellenállás és a szabályozás szigorítása iránti igény, jelenünkben is azt tapasztalni, hogy kereslet volt, van és lesz az italra. A mértékkel, igényesen fogyasztott alkohol a társasági összejövetelek szerves részének számít manapság, és legyen szó akár a születésnapokkor elengedhetetlen pezsgőzésről, a barátokkal történő borozgatásról, vagy a hungarikumnak számító remek pálinka fogyasztásáról, elképzelhetetlenek az alkalmak néhány üveg alkohol nélkül. Természetesen, - miként a történelem során többször is hangsúlyozták -, a legfontosabb a mértéktartás, és az alkoholos italok kizárólag élvezeti értékük miatti fogyasztása.