A sherry ízében az ősi szőlőföldek bölcsessége is megjelenik
Európa legősibb, legrégebbi termőterületéről származik a sherry alapját adó szőlő, és az erősítésre használt borpárlat is ezen régió nektárjaiból készül. Vagyis az ital olyan ízjegyeket hozhat felszínre, amik már évszázadok óta hasonlóak, és amik világszerte milliókat vonzanak.
Miből lesz a cserebogár, akarjuk írni, a sherry?
A must kiforrása után kerül a képbe, na meg a hordókba a hozzáadott borpárlat, és az édesítés is csak ezek után történhet meg. Az érlelés roppantul érdekes, mert hogy nem a borok esetében megszokott pincehelyiségek adnak otthont a folyamatot ringató hordóknak. Úgynevezett bodegákban megy végbe az átváltozás, ám ne gondoljon holmi fabódékra, ahogy arra a magyar kifejezés utalhat. Ezek a helyiségek leginkább katedrálisokhoz hasonlítanak. A hordókat több sorban egymásra halmozzák. A “solera” rendszer legalján a legöregebb sherryk találhatóak. Na és innen jön az, hogy a helyiségek magas csarnokok, hiszen a hordók egymáson tornyosulva várják az érési ciklus végét.
A legalsó sorból töltik fel a palackokat, és az ilyen módon felhasznált mennyiséget (kb. 5-10%) az eggyel fentebbi sorból pótolják. Így haladnak mind feljebb és feljebb.