Kalandos kezdetek: az Angostura bittertől a brit haditengerészet speciális pink ginjéig

A rózsaszín ginek kultúrtörténete egy Johann Goettlieb Siegert nevű német orvossal kezdődött.

A jó öreg Johann Gottlieb német földről költözött a dél-amerikai Angostura nevű kisvárosba. Csatlakozott Simon Bolivar felszabadító hadseregéhez, ahol, sebésszé nevezték ki. És hamarosan feltalált egy keserű italkölteményt, amely egyszerre vált nyerő termékké Angliában, Amerikában és a Karib-térségben.

A kíváncsi doki Venezuelában keresett gyógyszert a trópusi gyomorbántalmakra, végül 1824-ben tökéletesítette az Angostura Bitter receptjét. Innen a keserű, ám annál hatékonyabb gyógyital angol földre került, és felkeltette a Brit Királyi Haditengerészet érdeklődését. Akkoriban ez egy élénkpiros koktélszerűség volt, ami arra hivatott nedű lett, hogy gyógyítsa a tengeren hajózó matrózok akut gyomorbántalmait.

A haditengerészeti bárkákon egyre gyakrabban bukkant fel ez az ital, azonban még mindig túl keserűnek bizonyult a mindennapi fogyasztásra. Valamilyen úton-módon mindenképp enyhíteni kellett ezen a kellemetlen mellékkörülményen, és itt került a radarra a gin felhasználása. Mert teret kapott a bitterben, kellemes színt kölcsönzött az italnak, és ezáltal a gyógyital sokkal ihatóbbá vált.

Másrészt az Angostura Bitter keserűsége miatt nem romlott el a hosszú hajóutak során a fedélzeten, kis helyet foglalt, és a trópusi vizeken sem igényelt hűtést.

Az 1800-as évek végén nemcsak a tengerészek, hanem az Egyesült Királyság italfogyasztói megszerették a gin és az Angostura Bitter újszerű keverékét. Úgy itták, mint a koktélt, és innentől szárnyra kelt a pink gin hírneve (ebben persze az is szerepet játszott, hogy akkoriban a tengerészeket javarészt ginnel fizették, és nem is vetették meg a „tüzes vizet”, hogy elviseljék a napi megpróbáltatásokat). Akkoriban inkább koktélnak tekintették ezt az italt. Aztán az igényes ginfogyasztók egyre jobban ráéreztek arra, hogy ezt a gines megoldást használják az italukhoz. És újabb csavarokkal színesítsék, mint a tonik vagy szódavíz hozzáadása, ráadásul már ekkor citromszelet került a pohár szélére, szemet vonzó díszítőelemként.

Ez volt a mai pink gin előfutára, de természetesen még fényévekre volt a manapság megszokott, kifinomult ízekkel operáló pink ginekhez képest.

A modern pink gin diadala

Gyakorlatilag ugyanúgy készül, mint a klasszikus gin, csak van benne egy váratlan húzás, az utólagos lepárlás. A pink gin ezáltal válik vöröses színűvé, rózsaszínessé. Ez a fűszerek vagy keserű anyagok hozzáadott színezékek, esetleg édesítőszerek infúziójából származik.

Szóval a ginkészítésben van egy bizonyos fordulópont, amikor a lepárlás egy fázisában a boróka kifejezetten hangsúlyossá válik, és ez a periódus sokakat eltántorít a ginektől. Igen ám, de ahol a kihívás, ott a lehetőség: a lepárlómesterek kreativitásán múlik, hogy ezen a ponton csodát művelnek a párlattal, és a pink gin zamatkultúrájával új, izgalmas botanikákkal mit tudnak hozzáadni a jól megszokott receptúrákhoz. Vannak, akik szederrel és málnával teszik újszerűvé a ginek zamatát, mások szőlőhéjjal vagy rebarbarával bűvészkednek az aromák finomhangolásakor. A lényeg abban rejlik, hogy valami gyökeresen új szülessen a pink gin készítőinek kezei között, ami teljes megújulást, egyfajta pink reneszánszt hoz a meglévő ginszcénába!

Olyan népszerű összetevők kerültek előtérbe a pink ginben, mint az eper, a málna a rebarbara, a szőlőhéj, a rózsaszirom. Ezek ez ötletes komponensek mind különleges színeket kölcsönöznek a pink ginnek. Egyébként ezek az adalékok két célt szolgálnak: nemcsak egzotikus színt adnak, hanem egyúttal édessé és gyümölcsössé alakítják a gin száraz, borókás és keserű karakterét. Az eredmény a legtöbbször magáért beszél: a pink ginek legalább annyira finomak lesznek, mint amilyen szépek!

Ráadásul nem úgy tűnik, mintha a pink ginek trendje lelassulna, sokkal inkább tobzódás és szédítő gyorsulás figyelhető meg ezen a területen. Egyre több szuperprémium gingyártó gyarapítja a rózsaszín különlegességek listáját, és egy ilyen finom ital esetében nem is csodálkozhatunk ezen a tendencián. Ráadásul a GCA 2018-as kutatása szerint a modern gint kortyolgatók 54%-a korábban egyáltalán nem is ivott gint, tehát ez a színes csoda csalogatta őket a gin birodalmába!

Tariser Oriental és Harahorn Norwegian: két párlat, amely bevezet a pink ginek világába

Számos pink gin létezik, azonban a fantáziadús gyártók igyekeznek új aromadimenziókat adni a ginek jól megszokott receptúrájához. Ezen az ösvényen jár a Tarsier, mert nem rest a keleti zamatok zavarba ejtő bőségével színezni a jól megszokott borókás alapvetést.

A Tarsier Oriental Pink Gin készítői, Tim Driver és Sherwin Acebuche évek óta elkötelezettek a keleti ízek iránt. Régóta kacérkodtak azzal a kihívást jelentő gondolattal, hogy milyen lenne egy hátizsákkal nekivágni Ázsiának, és az elméletet gyakorlatra váltva bele is vágtak a nagy kalandba, megcélozták a gigászi kontinens délkeleti részét. Minden palackjukon felbukkan a brand szellemállata, a pápaszemes maki, nyereségük 10%-át pedig mindig a játékos kis állat túlélését támogató természeti programokba invesztálják.

Párlatuk maga az üdítő keleti karakterisztika, egy pink gin stílusában. A Tarsier Oriental Pink Gin vadonatúj energiát csempész a pink gin kategóriájába! A zamatok között felbukkan a vörös sárkánygyümölcs, a málna, a keleti ízek magával ragadó fortissimója, az egzotikus galang, a calamansi lime. Minden kortya egzotikus utazásra invitál minket, a rózsaszín árnyalatról pedig a licsi és a málna gondoskodik. A Tarsier Oriental Pink Gin már önmagában színesebbé varázsolja a pillanatot, azonban még magasabb élményszintet adhatunk neki, ha megbolondítjuk mindezt egy maroknyi friss málnával, pár mentaágacskával és egy kis tonikkal. 

Mitől válik rózsaszínné, pezsgő élettől lüktetővé egy gin? A norvég erdők botanikai kincsestár színét és fonákját alaposan ismerő Harahorn ginmesterek úgy érezték, hogy a botanikai zamatok armadájától!

A Harahorn Pink Ginjének alapgyümölcse a fanyar és egyszerre édes málna, miközben elválaszthatatlanul összeforr benne a boróka és az áfonya! Elmondhatjuk, hogy a norvég szesziparban is kezdetét vette a gin-fellendülés időszaka. Az már csak hab a tortán, hogy a vagány zamatok mellett a palack is a gyűjteményünk ékességévé válhat: egy jávorszarvasnyúl látható rajta, amely mitikus állatként a norvég Hemsedal hegység sziklái között bolyong. Nemcsak ez a figura, hanem a palack tartalma is mesés, és a zamatok ösvényén elvisz minket  a norvég erdők gyümölcsillatú rengetegébe!

Szóval mindenképpen érdemes megkóstolni a Harahorn Pink Ginjét, ha a sztenderd pink gines ízektől egy másabb, málnásabb finomságra vágyunk, amiben az áfonya is markánsan hírt ad magáról!

Még keresi a kedvenc pink ginét, vagy szeretne újabb finomságokat megismerni ebben a folyamatosan bővülő kategóriában? Jöjjön el az iDrinks üzleteibe, és segítőkész kollégáink bevezetik a pink ginek különleges világába!