December 31.e szorosan összekötődik a pezsgő-, prosecco-, habzóbor-, cava-, champagnefogyasztással, de sajnos gyakran csak leszaladunk a boltba és bedobjuk a kosarunkba, majd fizetés után, a mélyhűtőben való gyors lehűtés után töltögetjük vendégeink, vagy a saját poharunkba. Van pár dolog amire érdemes lenne odafigyelnünk a kiszemelt pezsgő fogyasztásakor, vagy egyáltalán a különböző típusok kiválasztásánál.

 

(Mostani posztunk nem a champagne és a habzóborok közti különbséget fogja taglalni, hanem inkább egy fogyasztási iránymutató. Nevezzük most mindet pezsgőnek!)

Manapság igen sokat hallhatunk a különböző ételallergiában, ételérzékenységben szenvedőkről. Nem tudom, valóban többen vannak-e mint régen (amire nyilván lehet indok az egyre műanyagabb világunk) vagy csak egyszerűen sokkal célzottabban ismerik fel ma már az adott egészségügyi problémákat, mint mondjuk 20-30 éve, amikor az ilyen tüneteket és panaszokat más elnevezéssel illették még. Akárhogy is, akinek nagyon oda kell figyelnie arra, mit ehet, annál nyilván fontos az is, mit iszik.

 

Pár éve van ez a dolog, ez a »Száraz November«. Elvileg azért találták ki pihent agyú emberek, hogy felhívják a figyelmet a mértéktelen italfogyasztás és az alkoholizmus veszélyeire. Azt mondják, egy hónap kihagyás nem árt meg senkinek, ráadásul a hónap végén eldicsekedhetünk vele, hogy megcsináltuk. Nyilván van egy olyan olvasata is az egy hónap önmegtartóztatásnak, hogy mi magunk is szembesülhetünk azzal, hogy lám, tényleg túléltük a hónapot pedig nem ittunk alkoholt…

 

Nemrég indítottunk egy szavazást a Facebook oldalunkon, azzal a kérdéssel, hogy olvasóink mit kedvelnek jobban, a tequila-t vagy a mezcal-t? 2:1 arányban a tequila győzött. Újra bebizonyosodott, hogy a tequila jóval ismertebb ital, ráadásul sokan vannak, akik a mezcal-t afféle „szegény ember tequilájának” tekintik. Pedig a mezcalban ennél jóval több van...

 

Azt a legtöbb italfogyasztó tudja, hogy az érlelt röviditalok esetében általában számít, hogy milyen idősek, milyen sokáig érlelték azokat. Írtunk mi is erről már a különböző italfajtáknál. Azonban talán nem árt újra szóba hozni a kérdést. Egy barátunkkal beszélgetve került szóba, hogy mit is jelentenek a VS, VSOP, XO jelölések, pontosabban van-e ezeknek valamilyen »italkategóriákon átívelő« jelentése.

Hát nézzük:

 

A mai szeánszunk keretében a whiskyk érlelése és a főzése körül ólálkodó néhány ördögöt kergetjük messzire. Ezek az ördögök már makacsabbak, hiszen némi szaktudás mögé bújnak, és onnan okoznak galibákat az elképzeléseinkben.

 

Új sorozatunkban hétfőnként, - amikor az olvasók még nem pörögtek fel eléggé a hosszabb lélegzetű értekezések megemésztéséhez –, egy-egy, az italokkal kapcsolatos félreértést, hibásan beidegződött témát próbálunk kicsit körbejárni.

 

A mai az első ilyen írásunk:

 

Bizonyára sokszor előfordult már, hogy valamilyen illatot érezve elgondolkodtunk azon, hogy mi is lehet az. Ismerős, de nem tudtuk beazonosítani biztosan. Az is gyakran megtörténik, hogy érezzük az illatot, meg is fejtettük, tudjuk hogy honnan ismerős, ott van a nyelvünk hegyén, de egyszerűen nem tudjuk megnevezni. Az illatok teljesen körbevesznek minket és segítenek a tájékozódásban, érzelmeket váltanak ki, vagy segítenek abban, hogy eldönthessük, milyen jellegű az előttünk lévő étel vagy ital.

 

Kedvenc italt választani sokféleképpen lehet. Nyilván fontos az ízlésünk, és az annak megfelelő ízek, karakterek megtalálása. Őszintén szólva még ezeken a jellemzőkön belül is olyan bőséges a választék, hogy kis túlzással naponta találhatnánk magunknak új kedvencet, és így sem kéne két egyforma üres üveget kerülgetnünk a spájzban az alatt a néhány évtized alatt, ami még hátravan az életünkből.

 

A citromból (pontosabban, mint látni fogjuk, a citrom héjából) készült likőröket ugyan sokan ismerik, de az otthoni bárszekrényükbe azért csak kevesen állítják be. Pedig ezek az italok nagyon finomak lehetnek, különösen a nyári forróságban, pezsgővel, proseccóval vagy épp tonikkal keverve. Nézzük, honnan is erednek ezek a likőrök.