A szaké fogyasztásának kultúrája
A szaké egy japán bor, amit rizsből erjesztenek. Azért bonyolult fogalom, mert maguk a japánok általánosságban minden alkoholos italt szakénak neveznek, nemcsak azt, amit mi ezen a néven ismerünk. A rizsbort a japánok csak nihonshuként emlegetik, és gyakran előételekhez (például nyers halhoz) vagy a tapas típusú ételekhez isszák. A japán kultúrában az a divat, hogy az ünnepi alkalmakat szakéval dobják fel. A japán esküvőkön például szakéval koccintanak, hogy ezzel is kifejezzék a pár tagjainak eggyé válását. A szakéval a japánok is koccintani szoktak, náluk az „Egészségedre” kifejezést a „Kanpai!” adja vissza a legjobban. A japánok azonban nem olyan lendületes és szenvedélyes koccintással csapatják a poharakat, ahogyan azt mi szoktuk, hanem elegáns, nemes Ochako-csészékbe töltik a szakét, és gyengéden érintik össze a csészéket.
A szaké ivásának megvannak a maga szabályai, emellett azonban van annyira rugalmas a japán rendszer, hogy még az adott időjáráshoz is alkalmazkodik. Hűvös napokon például forró szakét (atsukan-t) szolgálnak fel, a tomboló hőségben meg lehűtik a szakét (és reishu lesz belőle). A csúcsminőségű szakénál a pincérek viszont ritkán vetnek be ilyen észveszejtő trükköket, és rendszerint szobahőmérsékleten (japánul: joon módra) tálalják őket.
Bármilyen hihetetlen, a tradíciótisztelő japánoknál még a szaké kitöltésének is külön hagyománya van! Az illem azt kívánja, hogy mindig töltsünk a társaságunkban lévőknek a szakéból, ám sose öntsünk belőle magunknak, hanem kérjünk meg erre valakit a vendégeink közül. Figyelnünk kell arra, hogy a szaké kitöltése során két kézzel fogjuk az erre használt tokkuri kerámiát, mert náluk ezt is a tisztelet jelének tekintik (egy kézzel rendszerint csak a fiatalabbaknak töltenek szakét a japánok, vagy azoknak, akik rangban nagyon alattuk állnak). Ugyanezért fontos az a szaké szertartásban, hogy kitöltés közben a csészét egy kissé emeljük jobban az öntőforma fölé.
A szakét általában nagy palackokban vehetjük meg, de kisebb edényekben vagy a tokkuri néven ismert kerámia termoszba töltik. A szaké kezd egyre népszerűbbé válni a nyugati kultúrában, hiszen manapság már egyre több európia-amerikai italban is találkozhatunk vele, például a sake mojitóban, a sake gimletben és a svadkában is. De vajon hogy készül ez az európaiak számára rejtélyesnek és misztikusnak tűnő rizsbor?
Szaké és további, különleges japán italok webshopunkban
A szaké 10 árnyalata
A rizsben lévő keményítő a folyamat során cukorrá alakul, végül alkohol lesz belőle. A szaké alkoholtartalma nagyjából 14-16% körül mozog, ám a genshu változat kivételt képez, mert esetében az alkoholtartalom felkúszik 18-20% környékére. A japánok nemcsak italként tekintenek a szakéra, hanem a főzéshez is gyakran használják a rizsből fermentált csodát. Az ételek elkészítéséhez a leggyakrabban a magasabb fényezési aránnyal rendelkező rizst használják, és a főzés során használt szakénak többnyire alacsonyabb az alkoholtartalma is. Klasszikus szaké recept japánban például a szakéban párolt kagyló, a teriyaki csirkés fasírt, a shio koji lazac, vagy a párolt tonhal szójaszósszal és gyömbérrel. Ha imádunk főzni, és van bennünk egy kis kurázsi ahhoz, hogy barátkozzunk (netán összehangolódjunk) a japán konyhával, akkor érdemes belevágni! Ehhez persze ismernünk kell a legfontosabb szaké fajtákat.
Az amazake egy édes, meglehetősen alacsony alkoholtartalmú szaké. A genshu egy hígítás nélküli, tömény szaké, amihez nem adtak vizet, ezért van 18-20%-os alkoholtartalma. A legtöbb szakét vízzel hígítják, hogy az alkoholtartalma 14-16%-ra csökkenjen. A jizake területileg vagy helyileg főzött szakéra utal. A koshu meg egy speciális szaké, amit addig érlelnek, míg sárgává válik, és majdnem mézédes íze lesz. A kuroshu szakét barna rizsből készítik, és az íze a kínai rizsborra emlékeztet. A világos színű muroka egy szűretlen szaké, aminek sokkal erősebb az íze és az aromája, mint a szűrt szakéknak (a szűrési folyamat rendszerint gyengíti az utóbbiakat). Hasonló szaké a pasztőrizálatlan namazaké, amit mindig hűtve kell tárolni. Egy japán étteremben a pincér a nyugati vendégeknek nagy valószínűséggel a hűtött nigorakizét (másnéven: Nigori Szakét) fogja ajánlani. Szervírozás előtt alaposan felrázzák (bocs, James Bond, ha szakéra fáj a fogad!), különben kortyolása közben a szakéban lévő üledéket is fel kellene hörpintenünk.
A shiboritate az érlelési idő tekintetében tér el a többi szakétól. A hagyományos szakékat általában 9-12 hónapig érlelik, ám a shiboritaték szakítanak az érlelési trenddel és vagány újítással adnak új színeket a szaké művészetének. A shiboritate rendszerint lényegesen savasabb aromájú a többi szakénál. A taruzake meg egy fahordóban érlelt szaké, és a hordó íze az italon is érezhető. A taruzake szakét gyakran ünnepi ceremóniákon (például új épületek felavatásakor) isszák.
A teiseihakushuban az összes többi szakénál intenzívebben érvényesül a rizs íze. Jó példa erre a 13.5%-os alkoholtartalmú Choya sake, amely a nagyon alapos tisztítás és az alacsony hőfokon történő erjesztés által nagyszerű ízelítőt ad az intenzív rizses szakék művészetéből. A Choya Distillery csúcsterméke egy olyan szaké, amit általában hűtve szolgálnak fel a vendégeknek, de a dermesztő téli időszakban felmelegített formában is találkozhatunk vele. Kristálytiszta illatában a szolid gyümölcsösség ringat minket meditatív harmóniába, majd megjelenik a rizsre jellemző édesség, és a sárgadinnyét is kiérezhetjük az italból. A Choya sake ízében a közepesen testes, lágy gyümölcsök zamata érvényesül. A tradicionális japán konyha előszeretettel használja a Choya sakét a sashimi szusi vagy a sukiyaki és teriyaki készítéséhez.
Legalább ilyen markáns rizses ízű szaké az Ozeki Karatanba Honjozo Sake, amelyet fényezett rizsből és extra tiszta vízből készítenek egy speciális eljárással. A többnyire porceláncsészékben felszolgált szakét tölgyfahordóban érlelik. Illatában nemcsak a főtt rizst, hanem meglepő módon a friss széna illatát is érezhetjük. Ízében újra visszatér a főtt rizs, ami a selymes alkoholos jegyekben csúcsosodik ki.
A rizs művészete: a junmai szakék
Minden szaké junmai, amely csak rizst tartalmaz. Ebben a műfajban prémiumnak számít a Hakkaisan Junmai Sake, amelyben kézzelfoghatóan markáns a rizses szárazság, miközben mindez bámulatos balanszban van az éles és energikus frissítő hatásokkal. A tölgyfahordóban érlelt kiválóság az almás és fűszeres illatok aromatikus finomhangolása, ami csodás citrusosságban teljesedik ki. Ízében újabb árnyalatokkal bővül: pikáns pörkölt dióval, almával és komplex teás ízekkel, amit a szaké valamennyi szerelmesének érdemes megkóstolnia.
A páratlan rizsköltemények közül kihagyhatatlan a Tamanohikari Junmai Sake! A Tamao Hikari Sörgyár volt az első Japánban, amelyik megszüntette a plusz adalékanyagok (az alkohol és cukor) hozzáadását az italokhoz. A szaké kedvelői számára egy egészen egyedülálló aromakaraktert képvisel. Illatában a nád, a mandula és az eső utáni illat is felismerhető. A Tamanohikari Junmai Sake ízében a száraz zöldteás jegyzetek balansza bűvöl minket.
Milyen szakét válasszak japán ételekhez?
A Hokkan Junmai Ginjo Sake ízének visszafogottsága és tisztasága által nagyszerűen illeszkedik a japán előételekhez! A Hokkan Junmai Ginjo Sake aromavilága annak tulajdonítható, hogy alapanyagként csak színtiszta rizst használ. A Hokkan friss, tavaszi illatokkal hívogat minket, miközben az enyhe tölgyes fűszerek illatait is érezhetjük. Íze krémesen édes és gyümölcsös, megízlelhetjük benne a ribizlit, a teát és a bergamot bársonyosságát is.
A másik remek szaké japán fogásokhoz a Gassan No Yuki Sake. Italunk 50%-ban fényezett rizsből készül, és a különleges Dewasansan rizsből áll. Az eredmény egy mézes illatú és ízű fűszeres, gazdag és sima textúrájú szaké. Szokatlanul szuper egyensúlyt alkot benne a gyümölcsöség és a savasság. A kiváló és étvágygerjesztő szaké illatában gyorsan kacérkodni kezd az orrunkkal a csábító lépesméz, jönnek a roppanó zöld jegyek, miközben a hársfa kecsessége is felsejlik a háttérben. A kristálytiszta Gassan No Yuki Sake ízében felülünk az energikus aromák lendületes hullámvasútjára: benne lüktet a friss bodza, a roiboos tea és a nyers rizs is. Fenséges ital az ázsiai ételekhez, de önmagában is felejthetetlen élményt nyújt!
Gyümölcsös szakék
Mit tegyünk, ha a jól megszokott szakéktól gyökeresen eltérő italra vágyunk? Kóstoljuk meg a fehér színű Bijito Junmai sakét, amely egy valóságos óda a japán gyümölcsökhöz! Illatában a krémes, vaníliás illatok simogatják az orrunkat, ízében zöld dió, ananász és a tea aromája is felbukkan!
Gyümölcsös pezsgő vagy szaké? Ez egy remek kérdés a különleges Ozeki Hana Awaka Sparkling Sake esetében! Az ital a szaké modern, fiatalos változata, mert a gyöngyöző, buborékos világ és a tradicionális szaké keveréke. A tölgyfa hordóban érlelt Ozeki Hana Awaka Sparkling Sake illatában pezsgően kellemes tavaszi illatok kergetőznek, ízében pedig megízlelhetjük a selymes buborékokat és a frissítő teás aromákat. Az Ozeki citusosabb, vadvirágos illatú változatát is érdemes megkóstolni, mert az Ozeki Hana Fuga Yuzu Sparkling Sake szintén egy szenzációs szaké a gyümölcsös kategóriában!
Ennyi szaké után már-már a békés Japán hegyek között érezhetjük magunkat, mintha egy kolostor árnyékában kortyolgatnánk a legfenségesebb rizsborokat.
Fedezzen fel még több szenzációs szakét az iDrinks üzleteiben!