Éveken keresztül érlelt, hónapokon át pihentetett, hangzanak sokszor bizonyos italok kapcsán a különböző leírások. De mégis milyen hordókról van szó, miből készülhetnek ezek és mit érdemes tudni mindezzel kapcsolatban? Hiszen míg annak idején az ókori Görögországban a dongákból álló hordókat csak folyadékok szállítására és tárolására használták, mára már a különböző italok érlelésében is lényeges szerepet játszanak.

Ebben a cikkben most minden fontos információt összegyűjtöttünk e téren.

Pontosan mi a lényege az érlelésnek?

Az érlelés során bizonyos típusú italok, mint például a bor, a whisky, egyes fajta ginek és rumok – a bennül levő számos aroma közül igen komoly mennyiséget a hordós érlelés során nyernek el. Vagyis ha nem lenne megfelelő a hordó vagy nem pontosan az adott faanyagból készülne, akkor máris egészen más karaktere lenne az adott nedűnek még akkor is, ha a készítési eljárás többi része nem változik.

A folyamat során természetesen a hordó anyaga mellett fontos a tárolási hőmérséklet is, számít az alapanyag és a minőség is, ám a pontot az i-re minden esetben a hordó anyaga és az érlelés teszik fel. 

A legtöbbször a tölgy a nyerő

Ha hordóról van szó az alkoholos italok világában, akkor egyértelműen a tölgyfa a nyerő, ennek pedig számos különböző oka van.

Egyrészt jóval egyszerűbb megmunkálni ezt a hajlékony anyagot, vagyis a kádár nagyon könnyen és sérülésmentesen tud dolgozni vele.

Másrészt viszont elég masszív ahhoz, hogy éveken át lehessen benne italt tárolni biztonságosan, ugyanis ellenáll a nedvességnek, az oxigént viszont átengedi, amelyre szükség van az érlelési folyamathoz.

Harmadrészt nem beszélve arról, hogy a tölgynek van egy semmihez sem hasonlítható ízvilága, amely rengeteget tesz hozzá minden egyes nedűhöz, amely találkozik vele rövidebb vagy hosszabb időre.

Hangsúlyozandó ennek kapcsán, hogy három fajtája ennek a fának kiemelkedően használatos az italkészítés világában. Ilyen az amerikai, a magyar és a francia tölgy. Míg az első a lágyabb jegyekért felelős, addig a másik kettő sokkal inkább a struktúra minőségéért felel. Számít ezen felül a hordó mérete és az érlelés ideje is.

Szintén nem maradhat ki a sorból a pörkölt tölgyfa hordó sem, amely esetében a készítés során  a dongákat minimum két esztendőnyi időjárási viszontagságnak kitett tartást követően tölgyfahulladék fölött hajlítják és pörkölik. Minél jobban megég a hordó, annál nagyobb felületen képes érintkezni a nedű a fával, nagy mértékben hatva ezzel az ízekre is. A testes vörösborok például pontosan így készülnek, rendszerint kis méretű barik hordókban.

A tölgyfa hordókról ITT írtunk részletesebben korábban

Milyen fából készülhet még hordó?

Bár ebben a világban a tölgyfa számít megdönthetetlen klasszikusnak, van néhány olyan fafajta ezen felül, amelyek alkalmasak az érlelésre. Ilyen például a szelídgesztenye, az eperfa és az akácfa is. Érdekesség ezzel kapcsolatban, hogy Spanyolországban jelenleg is zajlik egy kísérlet e téren a borok érlelésével kapcsolatban. Ezen felül az italkészítőknek ma már lehetőségük van arra is, hogy olyan hordót kérjenek a kádártól, amelyben egyesül több fatípus is.

Honnan lehet tudni, hogy melyik az ideális hordó?

Az, hogy egy ital milyen hordóba kerül, az gyakorlatilag létfontosságú, hiszen ez tulajdonképpen fő alapanyagnak számít. E téren mérvadó a észülő nedű minősége, a alapanyagok aromája, de sokat nyomnak a latba az eddigi tapasztalatok is. 

Vagyis a fentiek alapján egyértelműen látható, hogy az érlelés folyamatán rengeteg múlik, amikor egy ilyen jellegű ital készül. Hiszen a választott hordóban dől el, milyen ízek és illatok fogadják a fogyasztót akkor, amikor kinyit egy palackot és megízleli a benne rejlő nedűt. Abban ugyanis a faanyag minden egyes tulajdonsága benne rejlik majd. Ezt a különbséget pedig Ön is megtapasztalhatja akkor, amikor megízlel egymást követően például egy fahordóban érlelt és egy saválló tartályban készült  Chardonnayt is egymást követően.