A prosecco krónikája
Krisztus előtt 200-ban a proseccót még Puccinónak nevezték, a Trieszt melletti Prosecco falu szőlőültetvényeiről származott. 1754-ben került sor a prosecco név első feljegyzésére. Aureliano Acanti versében vetődött fel ez a név, és a termőterület szintén itt örökítődött meg az utókor számára. Egészen 1948-ig kellett várni, amíg a prosecco bekerült a koktélok birodalmába, az aromák egyik letéteményeseként. Velencében, a neves Harry’s bárban ekkor találták fel a Bellinit, a friss fehér őszibaracklé Proseccóval kiegészített változatát.
2013-ban pedig kiderült, hogy a lassan de biztosan feltörekvő prosecco egyre merészebb, és bizony már a Champagne babérjaira tör. Az eladott Prosecco palackok ebben az esztendőben haladták meg először a Champagne eladási mennyiségét (a magasabb ár miatt azonban a pezsgő bevétele még mindig jóval magasabb). Érdekes csavar, de a prosecco a recessziónak köszönheti a champagne fölött aratott diadalát. A nagy gazdasági válság idején a legjbb minőségű pezsgők méltatlanul drágának számítottak, és a prosecco jobban megfelelt a „mindennap ihatsz egy pezsgő-szintű kellemes italt” szellemiségének. A proseccót az emberek sokkal jobban megengedhették maguknak egy eléggé ínséges gazdasági-társadalmi helyzetben.
Valójában a prosecco nem csak egy ital: manapság valóságos életstílussá vált proseccót inni. Egymás után szerveződnek a prosecco fesztiválok, a proseccós adventi naptárak, a proseccós fürdősók, a proseccós zoknik, ráadásul már a beer pongnak is van Prosecco Pongos változata. 2016-ban az is kiderült, hogy a millennials korcsoporthoz tartozó britek a legnagyobb prosecco ivók a Kék Bolygón. Ez a Wine and Spirit Trade Association (WSTA) közvéleménykutatása állapította meg. Ami konkrétan azt jelenti, hogy az Egyesült Királyságban a 18-24 évesek nagyjából 97%-a ivott már proseccót (nem véletlen, hogy ezen a területen annyira hódít a Prosecco Pong).
2016-ban kitört a nagy Prosecco Pánik! Történt ugyanis, hogy a prosecco mérhetetlenül keresett itallá vált, és a beszállítók a nagy kereslet nyomán rendszeresen kifogytak a proseccóból. Azóta a beszállítók jobban figyelnek az ellátottságra, mégis érdekes azt hallani, hogy az emberek ennyire imádják ezt az édesen gyümölcsös italt.
Persze a proseccós zamatokban is lehet parányi eltérés attól függően, hol készült az adott prosecco. A kiterjesztett Prosecco DOC terület rendkívül változatos talajjal rendelkezik, a kövestől az agyagosig és a homokosig. A talaj helyi adottságai nyomán egy adott prosecco lehet virágosabb, azonban eltolódhat a gyümölcsösebb íztartomány felé. A Valdobbiadene DOCG területén könnyű testű prosecco készül a friss zöldalma, a körte és az őszibarack illatával, valamint az akácvirág árnyalataival. Míg a Conegliano DOCG terület közepesen testes proseccókról ismert, érett gyümölcsökkel, zsályával, fűszerekkel és almás jegyzetekkel.
A proseccóról dióhéjban
Szinte hihetetlen, azonban a prosecco a 19. századig nem bugyborékolt! Antonio Carpené először vetette alá ezt a remek fehérbort a legendás második erjesztésnek, és a jó öreg prosecco ekkor szerezte meg a buborékokkal való tartós kapcsolatát, ez mára teljesen elválaszthatatlanná vált tőle. Vagyis a Carpené Malvolti pincészet volt az első, amely az általunk ismert és ma is fogyasztott proseccót gyártotta.
A proseccóhoz a legtöbben már alapjáraton kapcsolják a játékos buborékokat. Ezek különbsége a műfajon belül az előállítási folyamatból adódik: a frizzante legalább egy buborékokból álló patakra emlékeztet, míg a spumantéban a buborékok egy második fermentáció során keletkeznek: a cukorból és élesztőből alkohol és buborékok születnek.
Ez a friss és bársonyos bor a 21. század eleje előtt gyakorlatilag ismeretlen volt a csizma alakú ország határain túl, azonban már nagyon régóta jelen van a borkultúrában. Meghökkentőnek tűnik, azonban a prosecco eredete legalább 2000 évre nyúlik vissza, egészen időszámításunk előtt 200-ig. Igaz, akkor még a rómaiak Puccino néven kortyolgatták ezt a nemes nedűt. Annyiban mindenképpen rokonságot mutat a Champagne-nal, hogy a proseccót is egy meghatározott régióban kell termeszteni ahhoz, hogy ezzel a konkrét elnevezéssel illessék. A Prosecco régió legnagyobb városa Trieszt, és a terület Szlovénia határán fekszik.
A prosecco borok rendszerint Spumante módszerrel készülnek, akárcsak a habzóbor, vagy mint a Frizzante. E bor legkedveltebb változata a Prosecco DOC Spumante, amely sokáig megmaradó buborékokkal rendelkezik. A prosecco borok nagyjából 5%-a Tranquillo eljárással jön létre, buborékok nélkül, azonban ezt a változatot ritkán exportálják, és főleg csak az olasz határon belül kerül forgalomba.
A prosecco Északkelet-Olaszországból származik, bár a kergetőző buborékokkal játszó ital szíve valójában egy apró régió Venetóban, Conegliano Valdobbiadene.
Sokan egyenlőségjelet tesznek a habzóborok között, azonban egyre több olasz prosecco színesíti a kínálatot a prémium italboltok polcain, mert egy elegáns vacsora italaként keresve sem találunk igényesebb italt egy palack proseccónál. A gyártási technológiák egyre javulnak, és nő a borászok kísérletezőkedve is. Az eredmény jobb buborékokban és alacsonyabb cukorszintekben manifesztálódik. Egy kellemes proseccóban ott kering az egész terroir, a minőség és stílus pedig magáért beszél, rengeteg felfedeznivalót kínálva a kíváncsi borrajongók számára.
A pezsgővel, a vörös- és fehérborokkal ellentétben a prosecco nem erjed tovább a palackban, ezért nem lesz jobb minőségű és finomabb az életkorral. A prosecco ropogós íze a lehető legjobban akkor élvezhető, amikor a benne lévő savasság és gyümölcsösség még friss, vagyis az évjárattól számított egy éven elül a proseccót mindenképpen e kell fogyasztani!
Érdekességek a proseccóról
Fontos tudni, hogy a kutatások szerint a prosecco kevesebb kalóriát tartalmaz a bornál. Egy pohár vörösborban átlagosan 125 kalória van, míg a legtöbb proseccóban csak 90 kalória. Ha tehát életünk egy olyan szakaszában járunk, amikor figyelni kell a kalóriákra, akkor nyissunk ki egy üveg pezsgőt ahelyett, hogy kidugaszolnánk a szokásos vörösbort. A prosecco jót tesz az egészségnek! Az elemzések szerint ez az üde ital egyensúlyban tartja a szív keringését és az elménk élességének megőrzését.
Ráadásul a prosecco fogyasztástól nem leszünk annyira másnaposak, mint egy pezsgőtől (hacsak nem túlságosan édes változatot iszunk belőle, mert az növeli a macskajaj valószínűségét).
Nemcsak a pezsgőspalackok nyitásakor érdemes óvatosnak lennünk, ugyanez igaz a proseccóra is. Egy parafadugó a becslések szerint akár 25 MpH-s sebességet is elérhet, amikor kirobban a palackból, szóval ebben az esetben fokozottan elkél az elővigyázatosság!
A glera szőlő minden prosecco alapja
A régi időkben a prosecco készítéséhez használt szőlőt Proseccónak, egyúttal Glerának is nevezték. A vékonyhéjú szőlőt többszáz éve termesztik az észak-olasz Venetóban és a Friuli régióban. 2009-ben azonban az új szőlőtelepítések száma arra késztette az olasz hatóságokat, hogy jogi oltalmat kérjenek a prosecco névhez, és a kiindulópontot jelentő szőlőfajtát Glerának keresztelték el. Ez egy ahhoz hasonló lépés volt, mint amivel a franciák védik a Champagne nevet származási helyként. Ugyanezen esztendőben Conegliano Valdobbiadene neve garancia lett a minőségre, és Olaszország 44 DOCG (Denominazione di Origine Controllata e Garantita) lett. Olasz földön innentől csak azokat a borokat lehetett proseccónak nevezni, amelyek legalább 85%-ban Glera szőlőből készültek.
A Glera szőlő mérsékelten magas savtartalommal bír. Valami elementáris erővel örvénylik benne a dinnye, az őszibarack, a körte és a fehér virágok parfümös eleganciája. Az így születő borok jellemzően könnyed vagy közepes testességgel rendelkeznek. A termelő stílusától és a cukor mennyiségétől függően az alkoholtartalom nagyjából 8.5% és 12.5% között mozog.
Mi a különbség a prosecco és a Champagne között?
Főként a buborékok keletkezésének módja, mivel többféle módon is szén-dioxidot juttathatunk egy kellemesen kavargó borba.
A tradicionális eljárás a legdrágább és a legismertebb. A borász megtölt egy üveget szénsavmentes, száraz borral, majd élesztőt és cukrot ad hozzá, mielőtt lezárná a palackot. Mivel az élesztő szépen felfalja a cukrot, melléktermékként szénsavat bocsát ki. A hagyományos módszer fontos eleme, hogy a második erjesztés kiskereskedelmi forgalomban lévő borospalackban történjen. Ez az eljárás egy nagy metamorfózist, minden elemét átható átalakulást idéz elő a borban. Komplexitást, utánozhatatlan textúrát és briósra, pirítósra emlékeztető ízeket ad neki a hordóban töltött idő során. Nyilván nem lehet minden bort ugyanúgy kezelni, hiszen vannak olyan ragyogóbb, fiatalabb borok, amelyek teljesen más fejlődési folyamaton mennek át ízük kibontakozása során.
A legtöbb prosecco esetében a második fermentáció egy hatalmas, rozsdamentes acéltartályban történik. A kifejezetten a proseccóra hangolt eljárás számos elnevezéssel bír: emlegetik Charmat-Martinottinak, olasz módszernek, tank módszernek. Olaszul ez az autokláv eljárás, franciául pedig a cuve close. Ez a megközelítés kedvez a borászoknak, mivel olcsóbb, gyorsabb és kevésbé munkaigényes, mint a tradicionális módszer.
Az alapbort egy pressure tankba töltik, majd élesztő és cukor hozzáadásával beindítják benne a második fermentációt. Amint a bor elkérte a kívánt nyomásértéket, máris leállítják a gyors erjesztést. Ez a módszer ügyesen megőrzi a Glera parfümösségét és frissességét.
A prosecco lelke a pezsgés és az édesség
A prosecco jellemzője a vibráló energikusság. Ezért vannak frizzante (fizzy) és spumante (nagyon pezsgő) pezsgőfajták. A frizzante borok atmoszférikus nyomása egyébként alacsonyabb, nagyjából olyan 1-2.5 bar, és gyakran olcsóbbak, mint a Prosecco Spumanete (utóbbi 5 baros nyomást jelent). Ezek az italok egy olcsóbb, mondhatni megfizethetőbb alternatívát kínálnak a sokszor méregdrága pezsgőkkel szemben.
A DOC minőségű prosecco 4 nagy arcát élvezhetjük, a legszárazabbtól a legédesebbig: ide tartozik a Brut, Extra Dry, a Dry és a Demi-Sec változat. A Superiore DOCG-szint azonban csak az első háromban jelenik meg.
Hogyan ünnepeljük a prosecco világnapját?
Mi mással ünnepelhetnénk méltó módon ezt a jeles napot, mint egy pompás proseccóval?
Egy hangulatos prosecco partyval, meghitt összejövetellel. A nyári vagy tavaszi szabadtéri bulit még tovább fokozhatjuk egy-két tündéri fényt adó lámpával, könnyű előételekkel, amik remekül illenek a proseccóhoz. Vagy koncentráljuk az italválasztékot is a proseccóra, és készítsünk belőle izgalmas koktélokat! A jól ismert Bellini mellett könnyedén összehozhatunk egy Áfonyás-gránátalmás prosecco-koktélt, Prosecco Mimosát, Pezsgő málnás Martini Proseccót, vagy egy Pink Gin Fizzt.
Még jobb, ha baráti vagy családi társaságban vezetjük be a vendégeinket a prosecco élvezetébe, és megosztunk velük néhány szórakoztató tényt erről a felemelő italról. Egyrészt érdemes elmesélni nekik, hogy egy igazi ritkaságot tartanak a kezükben, amikor prosecco kerül a poharukba. Az elmúlt években a prosecco azért vált felbecsülhetetlen értékké, mert egyre nagyobb iránta az érdeklődés: az olasz kínálat ezzel már igen nehezen tudta tartani a lépést. Annak ellenére, hogy egyre több Glera szőlőt telepítenek olasz földön a proseccokészítés mennyiségének növelésére. Szintén a szőlőfajtából származik a prosecco létrehozásának nehézsége: az ital 85%-át Glera szőlőnek kell kitennie, vagyis csak 15%-a lehet másmilyen szőlő.
Minden buli élettől pezsgővé válik, ha megkóstoljuk a Soligo Prosecco DOC Treviso Frizzantét! A minőség ismérveként elmondhatjuk, hogy 100%-ban a jól ismert Glera szőlőből készül, és a napsütése Trevisóból érkezik! Az autoklávban erjesztett ital csavaros kupakkal rendelkezik, és nagyszerű egy vidám családi grillezéshez, illetve szuper aperitif lehet a barátokkal. A kivételesen finom frizzante a prosecco habzóborok klubjába tartozik. Ehhez képest egy átlagostól jóval lágyabban bugyborékoló habzóborral van dolgunk, selymes és stílusos árnyalatokkal, ezért kiválóan illik a halételekhez, így a tenger gyümölcseihez. A illatában ott kergetőznek az érett gyümölcsök, így a lédús alma és a trópusi ízek, főként a banán. Valóságos virágcsokor rajzolódik ki az orrunkban a Soligo Prosecco DOC Treviso Frizzante illatolása során, már csak ezért is érdemes megkóstolni! Zamata testes, az enyhe szénsavasság pedig kiemeli a mandulás édesség mennyei zamatát. Fűszeres fináléja hosszan a szánkban marad, és az aromamemóriánkba írja a különleges tételt. Különösen desszertekhez és gyümölcssalátához illik.
Az egyre innovatívabb ízeket választó italok korában már az sem meglepő, ha egy grappát proseccós hordóban érlelnek tökélyre. A Nonino Prosecco Barrique Grappában ugyanis a proseccós hordó a grappa zamatát is újrahangolja.
Az olaszok nemzeti itala a grappa, amely képes frenetikus felüdülést nyújtani egy hangulatos ebéd vagy vacsora után. Igen ám, de az olaszok igazi hedonista módjára szeretnek mindent a lehető legjobban kiélvezni, és még erre az élményre is rátenni egy lapáttal. Ezért a Nonino elkészítette a maga extra proseccóját, egy elegáns és könnyed édesség került a palackba. A párlat elhozza nekünk az olasz virágoskertek illatait. Egy olyan italt, amelyben egyesülnek a grappa és a prosecco legnemesebb tulajdonságai, és mindig mosolyt varázsol az arcunkra!
A Nonino Prosecco Barrique Grappa azért jött létre, hogy egyesítse a két nemes italfajta zamatait. A szőlő lepárlása kézműves desztillálással zajlik, és mivel a jó dolgokhoz idő kell, mindez rendkívül lassú tempóban történik. A lassúság egyik nagy oka, hogy a parfümös illatok kialakításért felelős illékony összetevők e tempó miatt maradnak meg a párlatban. Ez a siker titka, mivel a kiválasztott Glera szőlő érzéki összetevői csak így maradnak meg a párlatban.
A grappa energikussága minden sejtünket átjárja, a prosecco pedig a florális finomság felvonultatásával kimaxolja az aromákban lévő lehetőségeket. Lecsengésében kiemelkedik a virágok sokszínűsége.
Milyen ételek illenek egy Prosecco Partyhoz?
A prosecco világnapjának legméltóbb ünneplése mindenképpen az, ha kifejezetten olyan ételeket készítünk, amelyek illenek a prosecco zamatához. Plusz szerencse, hogy ez az egyik ételekhez legkönnyebben párosítható bor, és nem is kell olyan mélyen a zsebünkbe nyúlni a megvásárlásához, mintha egy pezsgőt vennénk! Szóval elmondhatjuk, hogy ez a legsokoldalúbb étkezési bor, ezért mindenképpen érdemes bevetni a gasztronómiai élményünk fokozására.
Az ételek ízeivel való harmonizálását nagyban segíti, hogy egy mesésen gyümölcsös, édes ízzel rendelkezik. Az édességi szintje alapvetően meghatározza, milyen ételhez tudjuk párosítani. A prosecco édességi tartománya közvetlenül függ attól, mennyi cukor maradt az italban.
Van pár szempont, ezeket érdemes ismerni a prosecco étellel való párosításakor. Meglehetősen magas savassága és általános édessége azt jelenti, hogy az édes, savas és zsíros ízekkel párosul a legjobban. Buborékainak köszönhetően kiváló hatással van az ízlelőbimbókra! A prosecco könnyed ízében szinte versengenek egymással a körtés és más gyümölcsfás ízek. Ezért érdemes tehát könnyű és közepes intenzitású ételekkel, így csirkehússal, garnélával, pizzával vagy desszertekkel társítani.
A prosecco feldobja az étkezési élményeket, például a halas fogásokat. Savanyú és édes jegyzetei tökéletesen illeszkednek a zsíros és sós ételekhez. Remekül működik tőkehallal, tengeri sügérrel, fish & chipsszel. Illetve vannak olyan gasztronómiai guruk, akik úgy vélekednek, hogy a prosecco az abszolút legjobb bor szushival.
A baromfival szintén kiválóan harmonizál a prosecco. Akár sovány csirkemellet, akár zsíros rántott csirkét készítünk, istenien passzol a szárnyas ételekhez. A bor savassága áthatol az olajos ízeken, a gyümölcsösebb árnyalatok pedig remekül párosulnak a sósabb baromfihoz. Ha legközelebb csirkét sütünk vagy pulykás szendvicset készítünk, érdemes tehát beszerezni egy kis proseccót, mert teljesen új íztartományokat fedezhetünk fel általa.
Aztán ott vannak még a fűszeres ételek. A prosecco édessége és a frissítő buborékok remekül passzolnak a fűszeres ételekhez, különösen a thai és vietnámi konyhához! A szárazabb proseccóban lévő maradék cukor elfedi az ízlelőbimbókat, így a fűszeresség nem tudja áthatni az egész nyelvet. Arra viszont figyelni kell, hogy ebben az esetben száraz vagy extra száraz proseccót válasszunk, és hagyjuk, hogy az enyhe édessége lehűljön és feldobja a fűszeres ételeket.
Olasz villásreggelik, sajtok és taco – proseccóval
Az olasz villásreggeliken rendre felbukkan a Prosecco. Érdemes kipróbálni szalonnával és tojással, palacsintával vagy bagellel. A prosecco egyébként jól működik előételekkel. Ez egy isteni welcome drink lehet, a vacsoravendégek a hideg előételek és a saláták első fogásába is magukkal vihetik. Ha előételt azaz antipastit keresünk a prosecco mellé, akkor mindenképp érdemes kipróbálni a pácolt húsokat olajbogyóval, zsemlerudakkal és gombával, mert ez egy nyerő kombináció. A salátákat gyakran figyelmen kívül hagyják, ha steakekről, tésztákról vagy főételekről van szó A prosecco elég alacsony alkoholtartalmú és könnyen izgalmasabbá teszi a salátákat. Még csodásabb salátát kapunk, ha a proseccót spenótos, epres vagy kecskesajtos salátával társítjuk, esetleg cézársalátával, capresével. És a grillezett csirkesalátával szintén remekül működik.
Az élelmesebb gasztrokalandorok a tacót is proseccóval tálalják. Általában a tacót sörrel szokták kísérni, a sör pedig buborékos, és lemossa a tacót. Ugyanezt teszi a prosecco is. Édessége és buborékai kimondottan jól hatnak a taco intenzív sósságával és fűszerességéhez, a töltelékhez kapcsolódva.
Marészt bármilyen enyhébb zamatú sajt jól illik a proseccóhoz. Ha egyet ki kell emelnünk, akkor a krémes mozzarella sajtot érdemes kipróbálni proseccóval. Másrészt több fajtát érdemes megkóstolni, mert ez az ital remekül működik kecskesajttal, ricottával vagy burratával, ha több változatosságra vágyunk.
A prosecco mellett egy üde nyári estén nagyszerű lehet egy kis gyümölcs. Az ital édes ízével nagyszerűen harmonizál az eper, a bogyós gyümölcsök, a gyümölcstorták. Szeljünk ki egy Dry Proseccót, mert a szárazsága izgalmasan kiegyensúlyozza majd a gyümölcsök édességét. Gondoljunk csak bele, milyen felemelő érzés lesz kortyolgatni a napsütésben a hátsó verandán!
A prosecco édességgel, különösen gazdag és krémes desszertekkel is nagyszerűen párosíthat a sajttortához, vagy egy friss citromtortához is.
Miben igyunk proseccót?
Ha már ennyire elmélyültünk az ital gasztronómiai vonatkozásában, akkor a pohár kérdését sem szabad kihagyni. A proseccót tulipános stílusú habzóboros pohárban szervírozzuk, és mindig hidegen tálaljuk a tökéletesebb ízhatás kedvéért. A tulipános pohár magassága és karcsúsága az italipari szakértők szerint segít megőrizni a buborékokat, és összegyűjti a borból származó virágos aromákat.
Találja meg az ízlésének legkedvesebb proseccót az iDrinks üzleteiben. Ismerje meg a különleges áramlású ital világát, és ünnepelje fenséges kortyokkal a prosecco világnapján!