A nagy konyakházak születése

A Négyek Bandájából a Martell a legidősebb. Jó pár évszázada, még 1715-ben alapította Jean Martell, a brit borkereskedő. Egy charente-i utazás során Martell felfedezte a konyak iránti szenvedélyét. Ez akkora románcnak bizonyult, hogy hősünk letelepedett a nevezetes Cognac régióban, és itt csinálta meg a maga szerencséjét. Itt alapította meg a saját magáról elnevezett Martell konyakházat.

Alig egy évtizeddel később napvilágot látott a Rémy Martin konyakház. 1724-et írtak, amikor a hírhedt Rémy, egy francia borász megalakította a saját cégét Cognac epikus régiójában. Maga XV. Lajos is felfigyelt Rémy Martin tehetségére, ezért 1738-ban engedélyt adott neki új szőlőültetvények telepítésére. Ráadás gyanánt pedig más módon is elősegítette Rémy virágzó vállalkozásának sikerét.

Úgy tűnik, a konyakházak históriájában gyakori fordulat az alapítók külföldről érkezése. Ezt a tendenciát erősíti az ír Richard Hennessy, aki ír földről emigrált Franciaországba. Azért változtatott ekkorát élete alakulásán, hogy XV. Lajos seregében szolgáljon, aztán később ő is Cognac régió területén telepedett le. Az ambiciózus Richard alapította a Hennessy-házat 1765-ben. A biznisz annyira beindult, hogy 1794-ben már a Hennessy első konyakszállítmányai megérkeztek Amerikába.

A Courvoisier a legfiatalabb alapítású konyakház, a társaság „Benjáminja”. 1828-ban alapította Félix Courvoisier és Jules Gallois, két kereskedő ifjú. Közösen vezettek egy Párizs melletti bor- és szeszesitaltársaságot. Aztán váltottak, és új vállalkozásuk szélhelye Jarnac lett: innentől kezdve csak és kizárólag a konyakra összpontosítottak.

Mind a négy ház Cognac különböző régióiból származó eaux-de-vieket kever, ezekben kulcsszerep jut a sajátos talajnak és az éghajlatnak. A Rémy Martin zamatának igen jót tesz a mészköves talaj, ezért használ a ház kiemelten Grande Champagne és Petite Champagne régiókban termesztett szőlőt. A Courvoisier ezzel szemben a Fins Bois szőlőültetvényeire összpontosít, míg a Martell nagy százalékban a Borderies terület borait használja (összhangban az alapító Jean Martell korai terveivel). Mindeközben a Hennessy Grand Champagne-ból, Petit Champagne-ból, Borderies-ből és Fins Bois-ból szerzi be a konyakok aromaformálásához elengedhetetlenül fontos eaux-de-vie-jét.

Courvosier contra Hennessy

A két nagy ház egyaránt a luxuskonyakok elit klubjának képviselője.

Mindkét ház itala elsőrendű választás, ha konyakban gondolkodunk, azonban a két nagy brand cognacja jelentős mértékben eltér egymástól. Az ízprofilt tekintve a Courvoisier valamivel édesebb, mint a Hennessy. Bővelkedik csonthéjas gyümölcsökben és a tartalmas tölgyesség jegyeit hordozza magán, hála egyedi érlelési folyamatának (náluk az aromák kibontakozása mindig több mint 200 esztendős, kézzel készített francia tölgyfahordóban történik).

Mindjárt más a helyzet a Hennessyvel: a ház párlatai a Courvosiernél kevesebb gyümölcsös jegyzetet tartalmaznak. Ehelyett inkább az intenzív tölgyességet, a sokak kedvencének számító karamellát és a vaníliás hömpölygést helyezik előtérbe a cognac zamatában (ennek hátterében is a mesteri francia tölgyfahordós érlelés tudománya rejlik).

Martell: a konyak origópontja és a „rejtett pince”

Minden itt kezdődött, és a francia konyak históriája ide kanyarodik vissza. A konyakokat gyakran szokták a gáláns és markáns Martell párlatok zamatához hasonlítani, mivel íze a minőség régi ismérve.

Franciaország legősibb konyakházát több mint 300 éve alapították. 1715-től kezdve készíti futószalagon jobbnál jobb italait. Az alapító Jean Martell az angol borkereskedés sikerein fellelkesülve beleszeretett Charente régióba, és eldöntötte, hogy elkészíti a saját konyakját ezen a festői szépségű vidéken. Az akkor még csak 21 esztendős fiatalember tudtán kívül egy hatalmas konyakházat keltett életre, amely hét évvel a Függetlenségi Nyilatkozat aláírása után már Amerikába is megérkezett. A Martell címerén egy martinet madár és kalapácsok láthatóak. Franciául a martinet a martellre utal, a címert pedig a konyakhordók jelölésére használták.

A Martell konyak népszerűségét jól jellemzi, hogy a popkult párlat megjelent Francis Fords Coppola Apokalipszis Most című filmjében. A 8 Oscar-díjra jelölt alkotásban Martin Sheen karaktere a film elején egy Martell Cordon Bleu konyakot kortyolgat.

A Martellnek megvan a maga misztikuma: létezik egy titkos pincéjük, amely a legrégebbi, legfinomabb eaux-de-vieket rejti. Olyanokét, amelyek közül néhány egészen 1830-ig nyúlik vissza. 2016-ban a Martell pincéjének rejtélyét és a háziasítás titkát Benoit Fil adta át Christophe Valtaudnak. Utóbbi évszázados titkokra tett szert, beleértve az ikonikus házasítások részleteit és a Paradis, a rejtett pince helyét is.

Martell VS Cognac: éterien tiszta konyak, egyetlen lepárlóból

Az egyediség és a kristálytisztaság a ragyogó minőségű konyak legfontosabb ismérvei! Ezek jellemzik az élményszámba menő Martell VS Cognacot. Egyedülálló módon egyetlen szeszfőzdében desztillálták, fenséges aromákban bővelkedik, és érettségben is kiemelkedő minőséget csillant a cognacok nagy seregszemléjében. A Martell VS Cognac zamatát nem gyengíti a más párlatokkal való keverés, itt a maga eredendő őszinteségében érezhetjük a szőlő nagyszerű áramlását a palackban. Az eredetiség kulcsszó a Martell VS Cognacban, amely gazdag aromák tüzes sokaságát rejti minden kortyában. A 2017-es kiadás kifejezetten a konyakok igazi szerelmeseinek készült, és minden ízében számot ad a keverőmesterek szakértelméről. A kifinomult cognac híveinek mindenképpen érdemes beszerezni az iDrinks üzleteikből!

A 2 esztendőn át érlelt Martell VS Cognac 40 százalékos alkoholtartalommal kerül a boltok polcaira.

A különleges kiadású nektár fuvallatai telis-tele vannak üde gyümölcsösséggel, szilvával és lédús zöldalmával, miközben mindent átjárnak benne a vörösboros áramlások.

A sötét borostyánban játszó cognac ízében ünnepet ül a szilvalekvár, a keleti datolyával karöltve. Az élelmesebb konyakkóstolók egy kis finom olajos hatásra és viaszos citromhéjra is felfigyelhetnek benne. A kellemesen komplex utóíz hosszú időre az ízlelési memóriánkba írja ezt a nagyszerű elixírt!

Önmagában kortyolgatva ismerhetjük meg a Martell VS Cognac legszebb arcát, bár koktélokba keverve is mindenképpen érdemes megízlelni.

Rémy Martin és a kentaur

A Rémy Martin az egyetlen konyakház a négy nagy közül, amit egy igazi borász alapított. Akkoriban, 1724-ben Rémy Martin 29 éves borszakértő volt. Az elmúlt három évszázadban a brand óriásit nőtt, de Rémy a ház hírét és konyakjait már az elején elvitte az Egyesült Államokba és a Csendes-óceánra. 1830-ban a konyakmesterek megalkották az első Rémy Martin Grande Champagne konyakot. 1870-től kezdve a legendás kentaur vált a ház jelképévé, megjelent az első logójuk.

Remy Martin VSOP: a VSOP-cognac mércéje a műfajban

Bársonyos kifinomultság és hamisítatlan Rémy Martin konyakstílus. Mindez fellelhető ebben a jellegzetes és designos palackban, hiszen a Remy Martin VSOP maga a sallangmentes gyönyör a maga nemében: igazi konyakos komplexitás a műfaj legprofibb készítőitől.

Ez az üveg ékes bizonyíték arra, hogy a tölgyfahordós cognac érlelését is lehet művészi tökélyre vinni. És egy ilyen mesteri párlatnál már csak egy jobb dolog létezik: ha egyszerre több professzionális konyakzamatot kevernek össze a palackban. Ezért a gyümölcsös és fűszeres jegyzetek valóságos fiestájaként kavargó italt vihetünk haza az iDrinks üzleteiből!

A Remy Martin VSOP a konyakok valóságos mérföldköve: világszerte a legkedveltebb VSOP cognac, hiszen nap mint nap milliók emelik le a polcról: kíváncsiak a legcsodásabb francia ültetvények konyakos ízére.

Hiszen a legfinomabban csörgedező konyakoknak nem kell cégér, és minden konyaklovag örömmel ízeli meg a Remy Martin VSOP páratlanul ágy kortyait. A bársonyos textúra és komplexitásukkal hipnotizáló illatjegyek titka a kiváló termőhelyekről származó grand cru. A Remy Martin VSOP pallérozott készítői gondosan válogatott szőlőből, a Grand és Petite Champagne legjavából készítette el sajátos értelmezésüket egy igazi királyi cognacról. A fejedelmi ízekben tobzódó nektár a gyümölcsösség és a fűszeres fortissimók folyékony koronagyémántja. Önálló életre kel benne a sárgabarack, a vanília és a mogyoró vibrálóan eleven harmóniája.

A kritikusok és a cognacfanok teljes egyetértésben vannak azt illetően, hogy a Rémy Martin VSOP-je a mérce, a nagy etalon, amihez az összes többi VSOP minőségét mérik. Nem véletlenül lett a világ top VSOP-je, hiszen zamatát a 4-14 év közötti Petit Champagne és Grande Champagne vidékéről származó tölgyfahordóban érlelt konyakok összhangja alkotja. Fűszeres vonalvezetése egy virágoskert képét ébreszti az ember elméjében: egyszerre villan fel bennünk a viola és a rózsa fuvallata, miközben a sárga- és őszibarack is egyre dominánsabban áramlik a szájban és az orrban.

A 40 százalékos alkoholtartalommal hömpölygő itala az utóbbi évek legbámulatosabb konyakblendje, telis-tele bársonyos szőlős cirkulálással, és a francia Limousin tölgyfahordó nemes zamatörökségével.

A vibrálóan aranysárga cognac illatában megnyilvánul a vadvirágok zabolátlan illata, a kifinomult tölgyes karakterrel karöltve. Mindezt a vanília fűszeressége teszi még maradandóbb élménnyé.

Kóstolásakor nagy teret kapnak a nyári gyümölcsök, a kajszi- és őszibarack hamvas zamata. A kifinomult fűszeresség magasabb fokozatra tekerti az ízlelőbimbókat. Lecsengése lágy és selymes, ahogyan ez egy stílusos és veretes VSOP-től elvárható.

A Hennessy műhelytitkai

A Hennessy a világ legnépszerűbb konyakja. Több mint 40 eaux-de-vie keverékéből készül, azért ennyire változatos a benne fodrozódó karamellás, vaníliás és fűszeres aromák zamata. 

A Hennessy a kezdetektől, egészen Richard Hennessytől egy családi biznisz. Immár a família nyolcadik nemzedéke üzemelteti, és nem is terveznek ezen a szemléleten változtatni. A Hennessy a konyakok finomhangolásához mindig Ugni Blanc szőlőt használ, amelynek magas a savtartalma és alacsony az alkoholtartalma. Hennessyék mindig októberben szüretelik a szőlőt, ugyanis szerintük ekkorra éri el a konyak fundamentumát jelentő gyümölcs a maximális érettséget. A bor kétszeres lepárláson esik át a rézüstökben, és ez a módszer évszázadok óta változatlan maradt. És ha már évszázadok: az élet vizét, a konyakoknál gyakran emlegetett eaux-de-vie-t francia tölgyfahordókban érlelik. Mégpedig olyanokban, amelyek közül több akár 100 év fölé is merészkedik. Ezért van a Hennessy-konyakoknak olyan előkelő zamata!

Hennessy VS Cognac: Limousin hordós nemesség a konyakos pohárban

Létezik egy varázslatos elixír, amely kortyai révén minden hétköznapi pillanatot ünneppé emel!

A kristálytiszta, borostyán színben pompázó ital megállíthatatlan lendületességével és ezerarcúságával hívta fel magára a cognac kalandorainak figyelmét. Merész és isteni aromái kiragadnak minket a hétköznapok mókuskerekéből, ez teszi felejthetetlen konyakélménnyé a Hennessy VS Cognac-ot!

5 év a Limousin hordó gyomrában egy csodás utazást körvonalaz, amely teljesen megváltoztatja a cognak ízeit. Ez a lassú folyamat garantálja a Hennessy VS Cognac jellegzetes, kiforrott zamatát, a lekerekített ízélmény semmihez sem hasonlítható érzését a kóstolás során. A Hennessy VS Cognac-ban a letisztult stílus és a robosztusság kéz a kézben jár, miközben gejzírként tör fel az ital mélyebb rétegeiből a vanília tömény édessége, a mogyoró ropogós finomsága, az erdei gyümölcsök üde energiabombája és a tölgy nemes, arisztokratikus vonalvezetése.

Illatában egyből az orrba siklik a mandula és a barnacukor kettőse. Második hullámban lenyűgöz minket a szőlős illatok sereglése, akárcsak a Hennessy VS Cognac édes fűszeressége. A diós fuvallatok teszik fel a pontot arra a bizonyos i-re, és egyre nagyobb kedvet kapunk az aranysárga párlat megkóstolásához.

Ízében egyszerre érvényesül az élénkség és a krémesség. A bogyós gyümölcsök finomsága együtt jár a tölgyfa nemes aromahullámaival. Közepesen hosszú lecsengésében a lekerekített ízek tengeréből kimagaslanak a florális jegyzetek árnyalatai, belesimulva a sós-fűszeres ízek összhangjába.

A Courvoisier volt Napóleon kedvenc konyakja

Állítólag Bonaparte 1811-ben ellátogatott a Courvoisier raktáraiban, és több hordónyi konyakkal távozott onnan, hogy hajóján magával vigye azt a száműzetése helyéül kikiáltott Szent Ilona szigetre. Ezért emlegetik sokszor a Courvoisiert Napóleon konyakjaként– a becenév azóta is rajta maradt a branden. Napóleon dicsérete óriási büszkeség volt a márka számára, és Napóleon arca ma is megjelenik a Courvoisier limitált kiadású palackjain.

A Courvoisier konyak neve egy másik ponton is összefonódott a francia történelemmel. A franciák ugyanis ezzel a nedűvel ünnepelték az Eiffel-torony megnyitóját. 1889. március 31-én ezt az italt választották a megnyitóra, és a Párizsi pohárköszöntő a Courvoisier mérföldköve lett.

A Courvoisiernek saját múzeuma van Jarnacban. A Chateau de Courvoisierben az érdeklődők megismerkedhetnek a brand történetével, és közben megkóstolhatnak egy pohár konyakot. 

Courvoisier VSOP Cognac: még Napóleon is meghódította

Történelmi kapcsolódási pontok, gazdag ízvilág és egy világhódító konyakos áramlás. Erről szól a Courvoisier VSOP változata. Ilyen előzmények után szinte mondanunk sem kell, hogy a palack Franciaország elit szőlővidékeinek legjavát foglalja magába. Nagyszerűségének sarokkövét a Grand Champagne és a Borderies stílusos szőlőkkel teremti meg, és bizony még a neves történelmi alaknak, Napóleonnak is igencsak bejönne ez a kivételes konyakköltemény (bizonyára szívesen magával vitte volna száműzetése színhelyére, Szent Ilona szigetére).

A VSOP palackjában szenvedélyes randevút adnak egymásnak a 20 és 35 év közötti érlelésű párlatok. A végeredmény annyira parádés lett, hogy kivívta a legjobb konyak díját az 1994-es Wine & Spirit megmérettetésén. Teljesen megérdemelten: a 10 éves érlelés valami mágikus zamatot teremt a szőlőben a Courvoisier VSOP Cognacban!

Már az arany és borostyán árnyalatokban ragyogó Courvoisier VSOP Cognac elkápráztatja az embert, és még csak ezután jön az illatolás és a kóstolás.

A Courvoisier VSOP Cognac illatában keringőt járnak a szárított gyümölcsök, telis-tele vaníliás és enyhe vajas aromákkal.

Kóstolásakor elönti a szájat a letisztult karakteres ízek intenzív gyümölcsösség-áradata. Az ízlelőbimbókat bűvöli a forró fűszeresség és a vajas hullámzás kecsessége. Lecsengése egy intenzív cognacélmény: diadalmas érzéssel tölti el az embert, mint Napóleont a hírhedt hódítások.