Egyes vélemények szerint Barbadosról származik, mások úgy vélik, Puerto Ricó a rum igazi hazája. Legyen akárhogy is, az ital népszerűségéhez manapság kétség sem férhet. Alapvetően elmondható, hogy nincsen olyan szigorúan vett készítési eljárása, mint a whiskynek, vagy a konyaknak, a végeredmény jellege és minősége elsősorban a lepárló hagyományaitól és a területi sajátosságoktól függ. Több fajtáját különítjük el, s a különbség pedig az érlelési időtől függően alakul. A fehér rumot általában csak pár hónapig pihentetik, majd felhígítják vízzel, és 37,5-40%-ra állítják be annak alkoholfokát. A szűrés után palackozzák, és az így született italt általában koktélok alapanyagaihoz használják.

Ezzel szemben az arany rum több évig érlelődik, méghozzá belülről kiégetett tölgyfahordóban. Ez a fajta egyféle átmenetet képez a karakteres barna rum és a lágyabb fehér rum között, de elsősorban ezt is koktélok alapanyagaként láthatjuk viszont a bárokban. A barna rum gyakran több tíz évig is pihen, ennek köszönheti aromás, testes íz világát. Sokszor esik a választás erre a konyhában, de italozás alkalmával önállóan is kiválóan megállja a helyét. Karamelles, fűszeres, melaszos aroma jellemző rá, melynek köszönhetően a rum választék királyaként is emlegetik a barna színnel rendelkezőket.

A három alaptípus felhasználásával további rum fajták keverhetőek. Az arany rum remekül fűszerezhető, de adható hozzá karamell is a testesebb hatás érdekében. Az ízesített rumok gyümölcsök hozzáadásával érik el ízüket, s tisztán, vagy jéggel fogyasztva a legjobbak. Az úgynevezett overproof rum alkoholfoka elérheti akár a 75 fokot is. Természetesen a rumok között is léteznek olyan prémium kategóriásak, melyek színvonala főként az érlelési időnek köszönhető.