A citromból (pontosabban, mint látni fogjuk, a citrom héjából) készült likőröket ugyan sokan ismerik, de az otthoni bárszekrényükbe azért csak kevesen állítják be. Pedig ezek az italok nagyon finomak lehetnek, különösen a nyári forróságban, pezsgővel, proseccóval vagy épp tonikkal keverve. Nézzük, honnan is erednek ezek a likőrök.

 

 

Úgy fest, a meleg még velünk marad egy ideig. És miután ezt a nyári forróságot sehogy sem tudjuk eltenni a vacogós téli napokra (pedig akkor igazán jól jönne) minden energiánkat a túlélésre fordíthatjuk. A túlélésnek sok módja van, ezek egyik legkellemesebb fajtájáról írunk most pár szót, ez pedig az Aperol Spritz.

Talán nem tévedek nagyot, ha azt állítom, a whisky a legtöbbünk számára amolyan jéggel töltött, masszív üvegpohárból való fogyasztásra kitalált italfajtát jelent. Lehet kifinomult, füstös skót, vagy férfiasabb és markánsabb bourbon, a fogyasztása valahogy így kell kinézzen. Vannak ugyan whisky koktélok, igazán finomak is, de a whiskyről mégsem azok ugranak be elsőre, hanem Jockey Ewing, meg az összes vadnyugati westernhős. Persze a világ változik. Volt már szó itt arról, hogy az utóbbi években egyre több italgyártó kívánja meg a sörgyártók piacát, és egyre másra jelennek meg az alacsony alkoholtartalmú, készre kevert fémdobozos koktélok. Ezek között szinte minden italfajta megtalálható, a minőségük pedig meglehetősen változatos. Vannak igazán jól sikerültek köztük, de vannak felejtősebbek is…

 

Őszintén megvallva; sokunk számára a Zwack az elmúlt mondjuk 15-20 évben nem úgy mutatkozott be, mintha valami másról is megismerhetnénk, mint a 70-es évekből e korba áthibernálódott „kricsmik”, „krimók” és „korcsmák”, illusztrisnak egyáltalán nem mondható vendégeinek a kevertre való ráunás utáni, kicsit prémiumabb „gyorsacska” elfogyasztására vágyón rendelt italok gyártója. Ezzel egy percig sem akarnám kisebbíteni a hatalmas italgyártó érdemeit, és valójában el is ismerem a céget, mint világhírű, magyar szeszipari cég. De attól félek, nem vagyok egyedül azzal a véleményemmel, hogy az Zwack bizony nem az innovációról, az új termékekről volt ismert az elmúlt évtizedekben.

 

A sörkedvelők jól tudják, hogy Belgium bizony nagyhatalom e habzó ital terén. Szintén jól ismert az apró rózsaszín elefánt, amely talán a leghíresebb belga sörmárka, a Delirium Tremens címkéjén található. De hogyan került oda, és egyáltalán miért ez lett a sör neve?

 

 

 

A krém- és whiskylikőrök jelentős része tejszín felhasználásával készül. A gyártók általában büszkék is a felhasznált tej minőségére, nem egy esetben saját gazdaságukból származik az alapanyag. Ez rendben is van így.

Lehet hogy egyszer majd úgy gondolunk az elmúlt évre: 2017 volt az év! Óh, és micsoda év?! Mikoron rájöttek a Diageo tulajdonában lévő, hatalmas cégóriásnál, hogy „Oké! Elég volt nekünk ennyi idő biztonságban! Most kísérletezzünk!”, és nekiálltak őrült tudós módjára, összeöntögetni, megpörkölgetni, kísérletezni!

 

Szeretjük az olyan, minőségi márkákat, amik nem túl hosszú idő alatt futottak fel és váltak közismerté. Ez többnyire arra bizonyíték, hogy ha valóban minőségi termékkel tudunk előrukkolni, akkor arra felfigyel a közönség. Nem kell legendás történeteket írnunk, lovagkori mesékről, hogy miként találták fel az italt, nem kell ősi, titkos szerzetes kézírásokat lapozgatnunk a 42 különböző összetevőkről. Készülhetnek finom italok manapság is.

 

A Talisker mára a Skye szigetek szupersztárjának számít. A szigeten eredetileg 7 lepárló állt, mára azonban csak az 1830-ban alapított Talisker maradt fent. Valamit alighanem jól tudnak...

 

A nyugati Highland egy kis öblében elhelyezkedő lepárló régóta ad a világnak kiváló párlatokat. Egészen 1794-óta, mikor is John és Hugh Stevenson megalapították, ebben a kis városban és környékén elsőként.