Az oldal használatával elfogadja hogy a oldalunkon cookiekat használunk annak érdekében, hogy a jövőben minél személyre szabottabb tartalmakat készíthessünk Önnek.
Termékek Menü

PickPack pont

PickPackPontra

szállítás 10.000 Ft-tól

ingyenes

Hétfői ördögűzés 5. - vodka és krumpli

Hétfői ördögűzés 5. - vodka és krumpli
A vodkák kapcsán van egy közkeletű tévhit, méghozzá az, hogy a vodka alapvetően krumpliból készül. Talán onnan ered ez a vélelem, hogy a nagy vodkatermelő nemzetek, a lengyelek és az oroszok esetében a krumpli fontos és népszerű termény, és kétségtelen, hogy bizonyos időszakokban ezt használták is vodka gyártására is. (A burgonyát a magas keményítőtartalma igazából megfelelő alapanyaggá teszi a szeszfőzéshez.) Azonban manapság már semmiképp sem ez a vodka legfőbb alapanyaga.
 
 
 
A vodka (lengyelül: wódka, oroszul: во́дка, ukránul: Горілка, szó szerinti jelentésben „vizecske”) messze nem az emberiség által kitalált legkifinomultabb italfajta. Általában színtelen égetett szesz, melynek gyártásakor a megerjesztett alapanyagból finomszeszt párolnak le, így nagyrészt víz és etanol elegyéből áll, az égetett szeszekre jellemző más összetevőket pedig csak igen kis mennyiségben tartalmaz. A vodkát napjainkban főképp gabonából párolják, de bármely cukor- vagy keményítőtartalmú mezőgazdasági alapanyagból készülhet. (Választékunkban van például szőlőből párolt vodka is.) A vodkát az Európai Unióban legalább 37,5 térfogatszázalék alkohollal kell palackozni, a legtöbbször 37,5–40% alkohollal kerül forgalomba. A nemzetközileg is ismert márkákra jellemző a 40% alkohol, de ritkán ennél erősebb palackozások is előfordulnak.
 
A vodka elnevezést Oroszországban és Lengyelországban is a 16-17. század óta használják, ám koronként eltérő, gyakran tág értelemben. Legkorábbi jelentése az aqua vitae-nak felelt meg, és ennek azonos jelentésű orosz megfelelője, a zsivaja voda (живая вода) lehetett a vodka szó eredete is. A régi orosz gabonapárlatokat ehelyett gyakran hlebnoje vino (хлебное вино, tükörfordításban „kenyérbor”, azaz gabonapárlat), illetve polugar (полугар, 37,5% alkoholtartalmú szesz) néven ismerték. A 37,5%-os erősség a merülőfokolók elterjedése előtt használt fokolási módszerből ered: a mintát felhevítették és meggyújtották, majd a láng kialvása után megmérték az űrtartalmát: ha ekkor pontosan a minta fele hiányzott, akkor volt a szesz polugar. A polugart később 40 fokra kerekítették, hogy a vásárló az esetleges mérési pontatlanságok és párolgási veszteség után is legalább 37,5%-os alkoholt kapjon.
 
A vodka történetét sokszor összemossák az orosz és a lengyel szeszfőzés teljes történetével, ám a ma vodkaként ismert italfajta csak a 19. század során, a finomítóoszlopok megjelenésével, majd tökéletesedésével született meg.
 
 
Tartalomhoz tartozó címkék: vodka italbemutató egyéb párlatok