Az ouzo kortyolása görögösen az igazi
Az ouzo hamisíthatatlan tradicionális görög nedű, ami persze már bejárta az egész világot, milliókat csábítva el. Az, hogy ki, mikor és miért ragadja meg az itallal tele töltött poharat, abszolút egyénfüggő, de azért érdekes egy kis, legalább képzeletbeli kirándulást tenni Görögországba, ahol bizony a kortyolásnak megvannak a maga, ugyan kőbe nem vésett, de nagyon is éltetett hagyományai.
Az ouzo, mint aperitif?
Igen. Legalábbis a görögök erre esküsznek. Olyannyira, hogy külön úzó házakat hoztak létre, ahol az előételek mellé szolgálják fel a közkedvelt italt. A fogások között gyakori vendégek a tenger gyümölcsei, például tintahal, polip, szardínia, de a salátafélék és a sült cukkini is elmaradhatatlanok a felhozatalból. Nyilván ebben a térségben mindenképpen érdemes megkóstolni mindazt, amit a tenger „tálcán” kínál, mert az ízorgia egészen más élményt borítékol, mint itthon. Hiába érkeznek messziről a minőségi összetevők, mégsem képesek ugyanazt nyújtani, mint amit az utánozhatatlan, eredeti ízek ígérnek. Visszatérve a kortyolásra: a görög nép tagjai úgy vélik, és ezt is hirdetik, hogy lassan, megfontoltan ízlelgetve kortyolgatni az egyetlen helyes hozzáállás az ouzo esetében. Mert minden csepp élvezetes, mert csak így, lelassulva, jelenlétben lehet kiélvezni az ízeket. Valójában ez a bölcsesség az élet számos területére érvényes. Rohanásban, elszaladva az élmények mellett esélytelen megélni a pillanatok valódi varázsát vagy éppen az ízek harmóniáját.
Az ouzo hűtve az igazi?
Az éttermek szerint, igen. Általában olyannyira lehűtik, hogy az ánizs kikristályosodik, ettől aztán a látvány sem mindennapi.