Édes, egzotikus és egyszerűen finom! Ez a Batida de Coco, készítője szerint a kókusz csókja, amely megmutatja nekünk Brazília szenvedéllyel teli ízét! Egy olyan szenvedélyes ital, amely felébreszti a szenvedélyt, és minden ízében ott rejlik a brazil életöröm, az önfeledt szenvedély.

A kókuszdió és a tej találkozása semleges alkohollal keveredve egy selymesen kavargó likőrt teremtett, brazil temperamentummal és tele életörömmel. Ez a Batida de Coco /Kókusz/ Likőr címkéjén egy kakaduval és egy merész, vagány édes felütéssel. A német szeszesitalgyártó Henkell & Co. 2017-ben vadonatúj palackdizájnt dobott piacra a Mangaroca Batida de Coco kókuszlikőrhöz, miután ebben az évben megvásárolta a brandet. A Batida de Coco /Kókusz/ Likőr új dizájnját a brazil tradíció erősítésére hozták létre. A modern formavilág egy magas, vékony derekú vonalvezetést testesít meg, amely megkönnyíti a fogást, a dombornyomás pedig még szebbé teszi az összképet a Batida de Coco /Kókusz/ Likőr esetében. A likőr szimbólumának számító kakadu fekete és arany színárnyalatba öltözve a címke közepére költözött, így még nagyobb fókusszal látjuk át a palack fontos jegyeit.

Érdekességek a Batida de Coco /Kókusz/ Likőr történetéből

A csonthéjasok családjába tartozik, egyszerre tekinthető diónak, gyümölcsnek és magnak, ráadásul ez a Batida de Coco /Kókusz / Likőr fő alkotóeleme. Ez bizony a kókusz, amely egy finom és édes egzotikus gyümölcs, annyira finom zamattal, hogy egyszerűen nem lehet vele betelni, és olyan lendületes likőröket készítenek belőle, mint a Batida de Coco /Kókusz/ Likőr. A kókuszpálmát egzotikus tájakon az „élet fájaként” emlegetik, mert a növény valamennyi része felhasználható, készíthető belőle tej és egzotikus hangszer is. A kókuszból kókuszvizet készítenek, amely frissítő ital, remek szomjoltó az élelmiszerboltokban, rendszerint a fiatal zöld kókuszdióból hozzák létre. Sokak szerint a kókuszvíz jobban hidratál, mint a víz, és kellemesebb zamatú, mint a hagyományos sportitalok. A likőrök szerelmesei pedig nagy örömmel észlelik, hogy csodát ital születik a kókuszdióból, a Batida de Coco /Kókusz / Likőr.

Másrészt az élelmiszeriparban jeleskedő szakemberek felfigyeltek arra, hogy mennyei vajat lehet készíteni a kókuszból. Nincs mese, a kókuszvaj felkapaszkodott a hírnév hullámvasútjára, és ezen a populárissá válási ösvényen indult el a kókuszból megálmodott likőr, a Batida de Coco /Kókusz/ Likőr. Másrészt a kókuszolajjal kapcsolatban is egyre több az orvosi vizsgálat, és olyan megállapításokra jutnak, hogy hozzájárul a szív egészségének megőrzéséhez, védi az agysejteket az öregedéssel járó hanyatlás, a demencia ellen.

Ráadásul a kozmetikai ipar szintén felfigyelt a kókuszvajra, mert a kókuszdió az egészséges bőrnek is fontos serkentőjévé vált. Egyre több szépségipari termék készül belőle, bár sokan még mindig jobban szeretik a kókuszt likőrként, ahogyan a Batida de Coco /Kókusz/ Likőr megnyilvánul.

A Batida de Coco /Kókusz/ Likőr fundamentuma, a kókuszdió (a Cocus nucifera pálma termése) gyakorlatilag a növényvilág svájci bicskája, mert rengeteg célra használják. Természetes csomagolásban magas kalóriatartalmú élelmiszer, ivóvíz, ugyanakkor kemény külseje kötéllé fonható rostokból áll, fűtőanyaggá alakítható a kemény héja. Már ősidők óta multifunkcionálisan használták a kókuszt, jóval a Batida de Coco /Kókusz/ Likőr előtt. Az ókori „ausztronézoktól” Blight kapitányig nagy lelkesedéssel vittek a felfedezők kókuszdiót a hajójuk fedélzetére, mielőtt nekivágtak a vad tengernek. A Batida de Coco /Kókusz/ Likőr bázisát jelentő kókusz a régi források szerint kulcsszerepet játszott a lázadás a Bounty történetében: Blight kapitány keményen megbüntette a kókuszdió ellopását a hajó raktárából, és Blight túlzott agresszivitása miatt lázadt fel ellene a legénység.

A Batida de Coco /Kókusz/ Likőr inspiráló kókusz históriája annyira összefonódott az utazó emberek történetével, hogy Kenneth M. Olsen, a St. Louis-i Washingtoni Egyetem növényevolúciós biológusa még a kókuszdió DNS-ét is akkurátus szemmel vizsgálta át 1300 növény vizsgálata során. Szerinte a kókuszdiók genetikája rengeteg infót hordoz a történelem előtti kereskedelmi útvonalakról és Amerika gyarmatosításáról. Ugyanis Olsen szerint a kókuszdió DNS-ének szerkezetéből kibontakozik a kókusz emberrel történő utazása, például az, hogy az indiai-óceáni kókuszt az európai hajósok szállították Amerikába, az Új Világba, és a portugálok vittek kókuszdiót az Indiai-óceánról Afrika nyugati partjaira, mert az ott létesített ültetvények olyan nyersanyagforrások voltak, amelyek a Karib-térségbe és Brazília partvidékére is eljutottak.

A Batida de Coco /Kókusz/ Likőr alfájának és omegájának tekinthető kókusztej igazi Jolly Jokernek bizonyult az indiai gyógyításban, beépült az ajurvédikus hagyományba. Gyakran használják ugyanis az elektrolit egyensúly fenntartására és a kiszáradás ellen, miközben a friss kutatások rámutattak, hogy a kókusztej ügyesen kiegyensúlyozza a gyomor- és bélrendszer működését.

A Batida de Coco /Kókusz/ Likőr kategóriája, a likőr a latin liquore szóból származik, ami „folyadékot” jelent. Már az ófrancia nyelvben felbukkant a 12. században, az angolok pedig 1300 környékétől használták ezt a szót sok pépes italra (eleinte a borra, később már az égetett szeszes italokra is). A régi legendák szerint az első likőrt még a híres alkimista, Paracelsus készítette, jóval a Batida de Coco /Kókusz/ Likőr előtt, valamikor a 15. században. Paracelsus ezekben az időkben hivatásos orvosként, gyógyítóként tevékenykedett, és ennek szellemében orvosságként használta a likőrt a cukrozott és ízesített szesz akkori változataként. Nem árulunk el nagy titkot, ha elmondjuk, hogy ennek még vajmi kevés köze volt olyan nagyszerű, minőséget képviselő italokhoz, mint a Batida de Coco /Kókusz/ Likőr.

A középkori szerzetesek még nem olyan fenségesen édes likőrök készítésében gondolkodtak, mint a Batida de Coco /Kókusz/ Likőr. Számukra a likőr sokkal inkább elixír, életerőt adó balzsam volt. Nem úgy elmélkedtek róla, mint egy finom italról, sokkal inkább a szerelmi bájital lehetőségét látták benne, és serkentőszerként kínálták az embereknek, hogy egy kicsit élénkítse a szerelmi életüket. A Batida de Coco /Kókusz/ Likőrnek szerencsére nincs szüksége ilyen megközelítésre, mert önmagában is finom egzotikus ízekkel kelti fel a likőrkedvelők érdeklődését. A francia szerzetesek kezdtek először likőrt gyártani nagyobb mennyiségben, majd az olasz, német és lengyel kolostorokban egyre elterjedtebbé vált (aztán a szent épület falain kívül, a városokban szintén). Ekkoriban még persze nem került kereskedelmi forgalomba olyan ital, mint a Batida de Coco /Kókusz/ Likőr, azonban már hatalmas népszerűségnek örvendett a benedictiner vagy a chartreuse, amiket csak azokban a szerzetesi kolostorokban tudtak előállítani, ahol hosszas kísérletezgetés után létrehozták őket.