Az aratás. A tequila lelke a kék agávé. A növény ültetése, gondozása és learatása a 21. században is kemény munkát igényel. Az évszázadok alatt összegyűjtött „agávé-tudomány” nemzedékről nemzedékre öröklődik. Amint a növények éretté válnak, máris kezdődik a betakarítás (erre az esetek többségében 8 év körül kerül sor). A témában kimagasló ismeretekkel rendelkező jimadorok egy éles eszközzel távolítják el az agávénövényről a leveleket. Ezek a levelek védik a természet mostoha körülményeitől az agávé szívét, a piñát, ami a tequila legsajátosabb zamatát adja. Az érett piña súlya nagyjából 36 és 136 kiló között mozog, ennek méreténél azonban lényegesebb a „szív” cukortartalma. Minél érettebb az agávé, annál több keményítő halmozódik fel a piñában, amely az erjesztés során cukorrá alakítható. Körülbelül 7 kiló piña kell 1 liter zamatos tequila előállításához.

Főzés. A főzés lágyítja a piñát, ezáltal könnyebbé teszi a cukor kivonásának folyamatát. A kémiai folyamatok hagyományos téglakemencékben vagy rozsdamentes autoklávokban indulnak be, és a piña komplex szénhidrátból fermentálható cukorrá alakul.

A Tahona-eljárás. A főzés után az agávénövény fejrészét az őrlőterületre szállítják, ahol ki tudják belőle vonni a cukrot. A főtt piñarészeket összetörik, hogy felhasználhassák a benne rejlő aguamiel lét, ami a későbbiekben erjesztésre kerül. A piña összezúzásának tradicionális módja a tahona-eljárás, amely során egy gigászi, malomkőre emlékeztető kővel törik szét a piñákat. A folyamat érdekessége, hogy a hatalmas követ egy öszvér, ökör vagy traktor vontatja egy méretes gödörben. A piña ledarálása után a végeredményt átmossák és leszűrik, hogy kinyerjék belőle az ízletes agávélevet. A modern lepárlók közül többen már mechanikus zúzógéppel rövidítik le a folyamatot, és így választják el az agávészálakat, ennek segítségével nyerik ki belőlük a növény levét.

Erjesztés. A cukor óriási fa vagy rozsdamentes acéltartályokban alakul alkohollá. A fermentáció felgyorsításához és szabályozásához egy kis élesztőt csempésznek a tartályba. A tequilavállalatok gyakran azt az élesztőt használják, ami az agávéleveleken nő, más vállalatok pedig a vad élesztő finomított változatával segítik elő a tequila erjesztésének folyamatát. A fermentáció az alkalmazott módszertől függően nagyjából 7-12 napig tart.  

Lepárlás. Az erjesztés eredményeként nyert folyadék rozsadamentes pot stillben vagy desztillációs toronyban folytatja útját az ízek ösvényén. Vannak olyan tequilák, amiket csak kétszer desztillálnak, ám a kifinomultabb ízhatás kedvéért olyanokat is találunk, amelyek háromszoros lepárláson esnek át.

Érlelés. Az érlelés teszi igazán mennyeivé a tequilák zamatát! Az érlelés azért kulcsfontosságú a tequila zamatrétegeinek fejlődésében, mert nagyszerűen csillapítja a kék agávé eredendően intenzív ízét, és páratlan egyensúlyt teremt a zamatok között.

Minél hosszabb érlelik a tequilát, a hordó hatására annál több szemet gyönyörködtető szín és tannin jelenik meg a párlatban. A tequila ízének formálódására óriási hatással van a hordó életkora, illetve az, hogy korábban milyen párlat volt benne (whisky, bor, vagy esetleg rum). Ahogyan az is rendkívül hangsúlyos kérdés, hogy a tequila érleléséhez használt hordókat pörkölték vagy kiégették, mert teljesen más zamatréteget adnak a tequilapárlat zamatához.

A Silver (más néven Blanco vagy Plata) tequilák érlelés nélkül kerülnek palackozásra. Esetükben egy fehér szeszről van szó, amely elsősorban citrusos és édeskés ízekkel kelti fel a rajongók figyelmét. A Gold (más néven Joven vagy Oro) tequilák érlelt és érleletlen tequilák keverékéből állnak, és a következő szinttől beszélhetünk érlelt, azaz Reposado tequilákról.

 Csaknem valamennyi tequila aromakarakterének finomításához amerikai vagy francia fehér tölgyfahordót használnak, amelyben korábban whiskyt érleltek. A Reposado tequilák minimum 2 és 12 hónap közötti érlelésen esnek át, az Añejo tequilák 1-3 évig pihennek nagyjából 600 literes hordóban, míg az Extra Añejo tequilák képviselőit 3 évnél tovább fürösztik a hordóban, hogy elnyerjék ízeik tökéletesedését. Az Extra Añejo kategória egyébként a nagy tequilacsalád újszülöttjének számít, hiszen csak 2006 óta létezik.

Palackozás. A pezsgőhöz hasonlóan a tequila is sajátos eredetvédettséggel rendelkezik, így termelése és palackozása csupán 5 mexikói államra korlátozódik. A minőségi tequila csak és kizárólag Guanajuato, Jalisco, Michoacán, Nayarit és Tamaupalitas államban készülhet. Jalisco állam mérhetetlenül büszke arra, hogy a tequilakészítés energiától lüktető központjává vált, hiszen ez az egyetlen állam, amelyben teljes területén érvényesül az eredetvédettség státusza. A többi államban csak meglehetősen kis területeken szabad kék agávét termeszteni. A 100%-os agávétequila címkéjén mindig feltüntetik a Made in Mexico címet.

Most már tudjuk, hogyan készül a tequila, úgyhogy ideje megízlelni a kategória legjobbjait! Patrón, Jose Cuervo, Casamigos, Don Julio, Herradura, Sierra …Már a brandnevek hallatán is kedvet kap az ember egy jó kis tequilázáshoz! Találja meg új kedvencét, és válasszon a legjobb tequilák közül az iDrinks kínálatában.