Sütiket használunk a tartalmak és hirdetések személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média-, hirdető- és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A jelen felület arra szolgál, hogy Ön eldönthesse, hozzá kíván-e járulni a weboldalon használt egyes süti-típusok alkalmazásához.

Termékek Menü

PickPack pont

PickPackPontra

szállítás 20.000 Ft-tól

ingyenes

A modern gin új éljátékosa: a Sloe gin története

A modern gin új éljátékosa: a Sloe gin története

A sloe gin a kökény finom hullámzása, a gyümölcs aromáinak jutalomjátéka borókás zamatokban fürösztve. A sloe gin a britek nagy kedvence, a találékonyság itala (hiszen a ködös Albionban sokan otthon is elkészítik régi receptúrák alapján), és egy elfedett klasszikus koktélösszetevő! A fanyar bogyók apró méretük dacára igencsak intenzív ízzel bírnak, zamatuk könnyen csókra húzza a ember száját. Kevesen vállalkoznának arra, hogy magában majszolják a kökényt, azonban a ginipar lecsapott erre a gyümölcsre, és remekbeszabott italokat készített belőle. Ismerjük meg a sloe ginek világát!

A sloe gin születése

Napjaink egyik új kedvence a ginbe zárt kökényes eufória, a sloe gin. A nemes ital története a brit vidék sövényeiben és bozótjaiban kezdődik. A kellemes áramlású kökénybogyó a rózsafélék családjába tartozó tüskés kökénycserje savanyú, kékesfekete termése. A parányi, fanyar szilvaszerű gyümölcsök eszményi zamatot adnak a modern aromavezetésű ginekhez.

A sloe gin az érett kökény diadala. Ezt hagyományosan mindig a tél első fagya után szedik le a bokrokról (rendszerint az október végétől november elejéig tartó időszakban, az északi féltekén). Valamennyi kökénybogyóból kipréselik a jellegzetes zamatokat – a régi tradíció szerint ezt korábbi évszázadokban olyan tövissel tették, amely a bogyó eredeti kökénynövényéről származott. Egy mai mendemonda szerint a kökényt korábban is leszüretelhetik a bokrokról, ha utána egy éjszakán át lefagyasztják, hogy ezáltal utánozzák a fagy hatását.

Az otthoni sloe ginkészítésben az volt a gyakorlat, hogy a befőttesüveget félig megtöltik kökénnyel és 110 gramm cukrot adnak 570 milliliterhez. Ezután az üveget megtöltik ginnel, lezárják, többször megkeverik és hűvös, sötét helyen tárolják. Az első két hétben minden nap megkeverték, amíg el nem telt legalább 3 hónap.

A gin innentől mély rubinvörös színűvé vált. A likőrt leöntötték róla, a gyümölcsöt kiszedték belőle, majd fehérborral vagy ciderrel öntötték fel. Esetleg lekvárt vagy chutney- t készítettek belőle, mások pedig likőrös csokitöltelékként aknázták ki a benne rejlő ízeket. A gondos dekantálás minden üledéket eltávolított az italból, miután még egy hétig állni hagyták.

 

Édesítés és alkoholtartalom

A sloe gin édessége a készítője ízlésétől függően változott. Az édesség a folyamat végén tetszés szerint finomhangolható volt, bár mindenképpen szükség volt egy bizonyos mennyiségű cukorra, hogy a gyümölcs macerálásakor kivonhassák belőle az összes zamatot. Ha a sloe gint kellő lassúsággal készítették, akkor az alkohol mandulára emlékeztető esszenciát vont ki a kökényből, szokatlanul finom ízt adva a sloe ginnek.  Volt olyan recept, amiben rövidebb macerációs idővel számolt, és kis mennyiségű mandulaesszenciát is tartalmazott. Egy másik gyakori receptben szegfűszeget és egy kis rúd fahéjat is adtak hozzá.

A klasszikus brit ital alkoholtartalma valahol 15 és 30% közé tehető, az Európai Unióban viszont minimum 25%-osnak kell lennie egy alkoholnak ahhoz, hogy sloe ginnek nevezzék. A sloe gin technikailag gyakorlatilag egy gin alapú likőr, de történelmi eredete és népszerűsége miatt a likőr tagot már elhagyják, és nemes egyszerűséggel csak ginként emlegetik.

A sloe gin jellegzetes módja a kökény ginben macerálása. A legtöbb recept ekkor még cukor hozzáadását javasolja, azonban ez nem kötelező jellegű. Az ital édeskéssé válik, miután a gyümölcsöt alkoholban hagyják, és hagyják az ízeket összeérni. A cukor hozzáadása az ozmózisnyomás csökkentése miatt gátolja az ízesítő vegyületek átjutását a gyümölcsből a szeszes italba. A sloe gint sokan egy árnyalattal édesebben tartják, mint a hagyományos gint, de mindenkinek érdemes megízlelnie, aki szereti a grandiózus párlatokat és megkóstolna egy igazi édes kísértést!

 

A sloe gin kultusza Angliában és Amerikában

A britek meglátták az isteni lehetőséget a furcsa kis gyümölcsben, és több száz éve parádés italt készítenek belőle. A bogyókat édes cukorral keverve ginbe öntik, az eredmény pedig egy kuriózumszámba menő, fanyar aromákkal játszó ital, tele aromagazdagsággal és mélységgel.

A sloe gint brit tradíció szerint a legzimankósabb évszakban, télen kortyolgatták a brit erdőkben, mert olyan ütős, hogy képes átmelegíteni az ember testét és lelkét. Az amerikaiak más szempontból közelítettek a sloe ginhez. Egy igazi feelgood nyári frissítő italt láttak benne, citrussal és szódával szervírozták, így látott napvilágot a Sloe Gin Fizz,, a legmenőbb sloe gin koktél. Az 1960-as és 1970-es években a sloe gin históriájában volt egy hanyatlás, a koktélok legkomorabb korszakában. Az eredeti receptúra szerint készülő sloe gin ekkoriban csaknem teljesen eltűnt, az eredeti ízét semleges szeszes italokkal helyettesítették.

 

A kökényes aromák reneszánsza

Napjainkban a sloe gin reneszánszát éljük, hiszen a mennyei kökényes ízek visszakerültek a köztudatban, és a koktéloknak is új lendületet adnak egy ügyes bártender kezében (például a Millionaire koktélban, amely egy klasszikus sloe gines koktél). Manapság már a sikeres gingyártók, mint a Sipsmith, a Plymouth is kézműves gineket készítenek, hogy egy viktoriánus romantikákkal örvénylő finomsággal színesítsék repertoárjukat. A sloe gin iránti érdeklődés hátterében az áll, hogy az emberek egyre kíváncsibbak lettek a vadon élő, helyi és szezonális gyümölcsökből megálmodott italokra.

2019-ben a Sipsmith kiadott egy saját koktélkönyvet Síp címmel, amely részletes útmutatást tartalmaz a saját Sloe Gin készítéséhez. És azt is bemutatja, hogyan tehetjük felejthetetlenné a forralt sloe gint forró almaborral és fűszerekkel. Gary Gaz Regan 2015-ös The Negroni című könyve a klasszikus koktél két változattát kínálja sloe ginnel, köztük Mauro Mahjoub Negroni Futuristáját, amely fino sherryt használ a vermuthoz. És vanna olyan nézetek, miszerint a Camparit ildomos olykor sloe ginre cserélni, ami már nem igazén Negroni, ám egy zseniális utazás az ízek hullámvasútján!

 

Ismerje meg a sloe ginek zamatát az iDrinks üzleteiben!

A mély bíbor árnyalatba öltöző Plymouth Sloe Gin alapzamata a klasszikus Plymouth Giné, megbolondítva egy kis kökénnyel. A végeredmény fűszeres ropogósággal cirkulál a szánkban, savanykás gyümölcsösséggel és frissességgel. Lecsengésében a kökény ragadja magához a bonviván szerepét, harsány jutalomjátékkal. Ez egy olyan párlat, ami nemcsak önmagában fenséges, hanem az aromák finomhangolójaként kökényes hullámaival képes új értelmet adni a menő koktéloknak.

Ausztria, konkrétabban Stájerország is felkerült a világ nagy sloe gin-térképére! A The Stin Sloe Gin a komplex aromák valóságos szimfóniája az osztrák alma lédús csörgedezésével, a bodzavirág aromakarakterével, és persze a kökény karakterisztikus ízével. Már csak azért is érdemes megízlelni ezt a kökénybe álmodott italkölteményt, mert összesen 28 különleges növényi összetevő hullámzik benne, a stájer forrásvíz éteri tisztaságáról nem is beszélve.