Persze boldogult ifjúkoromban a gin számomra is egy fura, misztikus italfajtát jelentett csak, amiről leginkább mindenféle Roger Moore filmből halhattunk csak. Gyerekkoromban a gin nem volt része a környezetem sztenderd italválasztékának. Aztán persze - mint általában idővel minden - ez helyrebillent, mára egész közeli ismeretségbe kerültem ezzel az italfajtával. Is. És hogy tulajdonképpen miből van a gin? A ginről írtam már párszor, a poszt végére odateszem a linkeket, most legyen elég ennyi:

 

A mai gin megjelenése a németalföldi, Leyden-i egyetem professzorához, Dr Sylvius nevéhez köthető, aki gabonapárlatot használt a boróka kivonatolásához. Eredettől függően sokféle típus létezik, de alapvetően kétféle gint különböztetnek meg.

A koktélokhoz többnyire a hagyománytisztelőbb London Dry Gin-t használják, amely egy kevésbé aromás desztillált gin; általában teljesen édesítetlen és nem tartalmaz hozzákevert ízanyagokat, ezekben a ginekben a boróka markáns íze a meghatározó. Manapság szinte végtelen változatban készülnek ginek, egy részük a hagyományos módon és alapanyagokból, - itt általában a minél tisztább, jobb minőségű alapanyagokra helyezik a hangsúlyt - más részük épp a minél összetettebb, különlegesebb fűszerek felhasználásában jeleskedik. Azonban az, hogy a gin és a boróka elválaszthatatlanok, minden gin esetében alapvetés.

 

És akkor nézzük a szubjektív ajánlómat. Jómagam inkább a hagyományosabb ízvilágot kedvelem, a gint jobbára tonikkal, lime szeletekkel, mentalevéllel iszom, szóval én inkább a London Dry gin iskola követőiből választok.

 

Legutóbbi kedvencem a The London No1 gin volt, erről forgattunk is egy videót, amit itt tudtok megnézni. (www.youtube.com/watch?v=5zwGMNEoZsM) Többet nem is nagyon mondanék erről a ginről, a videóban Barbara elmondja ami fontos. Ebben a ginben az alkohol jól oldja a borsos, fenyőmagvas, citrusos jegyeket. Lecsengésében érezhető az édeskés menta és a zsája. Ez egy jó gin, próbáljátok csak ki.

 

Szintén kedvelem a Tanqueray klasszikus változatát, ez volt az egyik első gin amit kóstoltam, és valahogy meg is maradt a kedvencek között. Zamatában az édesgyökér szolid édessége pompás fűszeresség kíséretében mutatkozik meg. Élénk zamatát a citrusok lendületessége és a boróka tovább gazdagítja. Közepesen hosszú lecsengésében elegáns száraz ízhatást érezhetünk.

 

De hogy kevésbé nagynevű gint is ajánljak, kedvelem a Finsbury 47%-os változatát is, szerintem ez egy igazi best buy, ár-érték arányban nagyon ott van. Tiszta, könnyed ízében a boróka jellegzetes, markáns karaktere érvényesül, melyet élvezetes citromos, lime-os karakter kísér. Komplexitását pazar fűszeressége még érdekesebbé varázsolja. Rendkívüli tisztasága egyedülálló száraz ízhatással társul.

 

Van aztán olyan, hogy egy ital, jelen esetben gin a palack miatt kelti fel a figyelmünk, aztán a belbecs is ízlik, így kedvenccé válik. Esetemben ilyen volt az Aviation American Gin, ami számomra maga az art-deco palackba formálva, nézzétek csak meg a csodás palackot és a címkét. Tökéletes stílus, fantasztikus kivitelezés. Egy műalkotás, igazából. Amúgy pedig kellemes, a vártnál lágyabb kombináció. Olajos érzet. A borókás íz a kezdetben erős, később a rozsos, citrusos, friss ízek dominálnak. A növények (különösen a levendula) nagyon jellegzetesek. Az egész nem annyira száraz, különösen később édesebbnek tűnik, mint a megszokott ginek. Nagyon hosszú lecsengés, akár órák múltán is érezzük az aromákat.

 

Szóval, a szövegíró most ezeket ajánlja. Persze számos fantasztikus gint találtok még a választékunkban. A videóinkból is ismert András kollégánk kedvence például mostanában az ausztrál Four Pillars cég ginjei. - Beszél is róluk ebben a videóban: www.youtube.com/watch?v=yoggImQnyiU

 

A lényeg, hogy igyatok sok gint, mert az jó. Nekünk és nektek is.

 

Itt vannak a korábbi gines írásaink linkjei:

https://idrinks.hu/premium-ital-blog/a-gin-a-boroka-lelke-316

https://idrinks.hu/premium-ital-blog/a-gin-pro-es-kontra-317

https://idrinks.hu/premium-ital-blog/a-gin-es-az-alkimia-318